Katonákkal kell bizonyítania Magyarországnak az USA előtt?

2015 március 23., hétfő 6:03
217
  • André Goodfriend elhagyta Magyarországot, de legalább száz magyar katonának is mennie kell Irakba.
  • A két dolog között nincs ugyan formális kapcsolat, de azt lehet sejteni, hogy a magyar katonai szerepvállalás összefügg azzal, hogy Budapest és Washington között feszültség volt, és most gesztust kell tenni.

André Goodfriend váratlanul, családi okokra hivatkozva februárban távozott Magyarországról. Addigra kifejezetten ellenséges lett a kormány és a volt követségi ügyvivő viszonya, személyeskedésig is elment a viszály, Orbán Viktor arra is utalt, hogy nem elég férfias. („Álljon ki, legyen végre férfi” - üzente neki.)

Goodfriend néhány hétig a magyar belpolitika egyik legfontosabb szereplője volt, és többször is nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a kormányt.

Távozása óta sokkal simább a két ország viszonya, a frissen kinevezett új amerikai nagykövet nyilvánosan nem kritizálta a kormányt, és Orbán Viktor március 15.-i beszédén kívül („Kossuth népét senki se oktassa ki demokráciából”) a kormányoldal sem támadta az USA-t.

Nyilvánvalóan itt nem a személyek közti konfliktus a lényeg, hiszen Goodfriend karcos megjegyzései és a távozása mögött is a washingtoni politika állhat. Arról lehet szó, hogy a két kormány között enyhült a feszültség, és ehhez gesztusokat kellett tenni. Amerikai részről a leglátványosabb gesztus az egykori ügyvivő eltüntetése volt a magyar politikából.

Azonban a békülésnek megkérhette az árát Washington: katonákat kértek Irakba, az Iszlám Állam elleni harchoz. Ez a kérés rendkívüli.

Ilyen még nem volt, ilyet a környéken más nem csinál

Egyrészt azért rendkívüli, mert az Iszlám Állam elleni katonai fellépés nem NATO-misszió, hanem egy USA által szervezett koalíció. Ez nagy különbség, ilyenben a magyar honvédség soha nem vett még részt. Afganisztánba NATO-misszió részeként mentek a magyar katonák, és az Irakban korábban dolgozó, kiképzési feladatokat ellátó magyarok is a NATO szervezésében voltak jelen.

Magyar katonák a rendszerváltás óta csak nemzetközi szervezetekkel együttműködve léptek idegen földre, a NATO-n kívül az ENSZ vagy az EU felkérésére.

Másrészt azért is különleges az Iszlám Állam elleni szerepvállalás, mert a régióból egyetlen másik ország sem csatlakozik hozzá. Nyílt felkérést katonák küldésére más államnak a környéken nem küldött az USA.

A jóval komolyabb hadsereggel rendelkező nyugat-európai NATO-tagok közül ugyan több is részt vett az Iszlám Állam bázisainak bombázásában, és kiképzőket is ígértek Irakba, de a volt szocialista blokk országai legfeljebb fegyvert szállítottak a kurdoknak. Katonákkal egyik sincs jelen, és arról sincs szó, hogy készülnének.

A terv szerint 100 magyar katona észak-iraki kiképzőtáborokat őrizne, és 50 tartalékos állna készenlétben itthon a váltásukra, két éven keresztül. Valószínűleg olasz vagy német kiképzők vezette táborokat védenének a magyar katonák.

Vélhetően azért nem kért más országtól katonát a régióból az USA, mert amit ezek a kis országok nyújtani tudnak, az inkább csak szimbolikus, viszont a bevetésükkel járó kockázat nem elhanyagolható. Az Iszlám Állam brutalitása, kiszámíthatatlansága potenciális merényletek céltáblájává teheti a beavatkozó országokat vagy azok állampolgárait.

Életünket és vérünket?

E körülmények miatt néhány diplomáciában jártas ember azt mondta nekünk, hogy a magyar részvétel elvárása az USA részéről összefügg a nagy őszi konfliktusokkal, és arról szól, hogy Magyarországnak így kell bizonyítania szövetségesi hűségét.

Ősszel amúgy is rosszabb színben tűntünk fel

És miközben ezt a gesztust megtesszük, lassan a többi geopolitikai vita jelentősége is gyengülni látszik: Az USA-nak nyilvánvalóan baja volt több oroszbarát magyar lépéssel is, ám ezek élessége sokat tompult az utóbbi időben:

  • A Déli Áramlatról kiderült, hogy nem épül meg, az oroszok lemondtak róla, így a magyar részvétel sem érdekes már.
  • A paksi beruházás csúszik, egyelőre egyetlen konkrét lépés történt: az Európai Bizottság megfúrta az egyik szerződést. Nem hívtunk még le semmit az orosz hitelből, és egyetlen kapavágás sem volt.
  • Úgy tűnik, hogy nem Magyarország viselkedése lesz a döntő abban, hogy az EU meghosszabbítja-e (vagy szélesíti-e) az Oroszország elleni szankciókat, mert számos másik tagállam is ellenzi ezeket, néhány közülük sokkal határozottabban mint Magyarország (például Görögország, Ciprus, és a nagyok közül Spanyolország is).
  • A Mol nem adta el az INA-t az oroszoknak, és ugyan a horvátországi energetikai cég jövője még egyáltalán nem lefutott, az amerikaiak továbbra is közvetítőként részt vesznek a tárgyalásokban.

Ezekkel, és az Iszlám Állam elleni katonai részvétellel Magyarország megítélése javulhatott Washingtonban. Hogy a viszony enyhülésében mennyit nyomott a latban az iraki misszió, azt nehéz felmérni, de az jól látszik, hogy szokatlan vállalásra készül az ország.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt