Azok közül, akik március 15-én Kossuth-díjat kaptak, egészen biztosan Szőcs Géza adta a legkülönösebb interjút.

Szőcs a Kossuth-díj mellett József Attila-díjas, valamint Babérkoszorú díjas író, költő, a Magyar PEN Club elnöke. Ő irányította a magyar kultúrát 2010 és 2012 között, most is a vele baráti viszonyban lévő Orbán kulturális főtanácsadója, a 2015-ös világkiállítás magyar pavilonjáért felelős kormánybiztos.

A Drót készített vele interjút, és már az első kérdésre adott válasz erős lett:

DRÓT: Mit gondolsz a költői, a szervezői (gondolok itt a Janus Pannonius Díjra és a PEN Clubra, a Milánói Világkiállításra) vagy a miniszterelnöki főtanácsadói tevékenységed eredményességéért kaptad-e a Kossuth-díjat?

SZŐCS GÉZA: Miajóúristenvan? Szivattok? Ki kapott valaha is szervezői vagy tanácsadói eredményességéért Kossuth-díjat?

A Kossuth-díjról azt mondta, hogy "Harminc éve életmentő lett volna. Húsz éve emelte volna az önérzetemet és önbizalmamat. Tíz éve jól esett volna. Ma úgy élem meg: milyen jó, hogy ezt is megértem, a lemenő nap fényében - ma is napfogyatkozás volt...".

Az újságíró megemlítette, hogy Weöres Sándor díjat alapított fiatal költőknek az elismerésért kapott pénzből. Szőcs válasza:

"És mi lett a fiatal költőkből? Én az egész díjra aranyat vásároltam, abból érmeket veretek és ezekből fogok adni azoknak, akiket rátermettnek látok. Nemcsak költőknek és nemcsak fiataloknak."

Reményt egyébként lát arra, hogy a különböző magyar írószövetségek együttműködjenek a magyar írók javára, de valószínűséget nem. Az pedig szerint közgazdasági realitás, hogy egy tíz-tizenvalahány milliós nemzet nem képes eltartani 1-2 ezer írót. 

Ezek után nem tudom, mennyire lehet komolyan venni azt a választát, amit arra a kérdésre adott, hogy milyen lesz Magyarország 10 év múlva:

"Mesésen attraktív, gazdag, kulturált, sikeres, harmonikus, adakozó, nyitott".