Az, hogy Izrael kémkedik az Egyesült Államok után, az amerikai kormányzatban senkit sem lep meg. Nem boldogak tőle, de nagyon nem szokták szóvá tenni. Most mégis nagy botrány van kibontakozóban azután, hogy nyilvánvalóvá vált:

Izrael kémkedett a titkos amerikai-iráni atomtárgyalásokon.

A Wall Street Journal értesülései szerint nem is annyira a kémkedés ténye okozott felháborodást, hanem az, hogy az izraeli kormány a megszerzett titkokat megosztotta azokkal az amerikai képviselőkkel és szenátorokkal, akiknél azért lobbizott, hogy egy törvénnyel vétózzák meg az amerikai-iráni megállapodást.

Vagyis az izraeliek olyan részleteket osztottak meg a törvényhozókkal, amiket az amerikai kormányzat nemzetbiztonsági okokból és a tárgyalások sikere érdekében el akart titkolni előlük.

„Az egy dolog, hogy az Egyesült Államok és Izrael kémkedik egymás után. Az meg egy másik, hogy Izrael amerikai titkokat lop el, amiket aztán visszatáplál az amerikai törvényhozóknak, hogy aláássa az amerikai diplomáciát” – nyilatkozta a WSJ-nek egy, a történtekről tájékoztatott vezető amerikai tisztviselő.

Izrael hivatalosan a történet mindkét részletét, vagyis a kémkedést és a megszerzett, titkos információk megosztását is tagadja.

Az izraeliek állítása szerint értesüléseiket a tárgyalásokról nem közvetlenül az amerikai tárgyalók megfigyelésével szerezték, hanem más csatornákon, például a tárgyalások részleteiről tájékoztatott iráni vezetők lehallgatásával. Másrészt a tárgyalásokon részt vevő európai hatalmak, például a franciák „sokkal transzparensebbek voltak Izraellel” a kérdésben, állítják.

Azt is tagadják, hogy titkos részleteket osztottak volna meg azokkal az amerikai törvényhozókkal, akiknél a megállapodás megvétózásáért lobbiztak. „[Ron] Dermer nagykövet sosem osztott meg semmilyen bizalmas hírszerzési információt a törvényhozás tagjaival. A tájékoztató beszélgetéseken nem beszélt a tárgyalások konkrét részleteiről, például a megállapodás időtartamáról vagy arról, hogy Irán hány urándúsító centrifugát tarthat meg” – mondta Aaron Sagui, Izrael washingtoni nagykövetségének szóvivője.

A Dermer tájékoztató beszélgetésein részt vevő egyik kongresszusi tisztviselő szerint viszont pont ilyen részletekről esett szó ezeken a beszélgetéseken. Például arról, hogy az izraeliek tudomása szerint Irán 6500 urándúsító centrifugát üzemeltethet. Ennél konkrétabb értesülések is szóba kerültek, például az, hogy Irán még a legfejlettebb, IR-4 típusú centrifugáit is üzembe helyezheti, amelyekkel sokkal nagyobb mennyiségben lesz képes uránt dúsítani.

Ez a lobbizás, párosulva Benjamin Netanjahu merőben szokatlan húzásával, hogy a Fehér Házzal nem egyeztetve szólalt fel az amerikai törvényhozásban, minden korábbinál jobban megterhelték az amúgy legendásan baráti amerikai-izraeli viszonyt. „Ha az a kérdés, hogy most valami komolyan megváltozott-e, a válasz igen. Az ilyen ügyek sebeket hagynak” – mondta egy amerikai tisztviselő.

Amúgy az izraeliek végeredményben a semmiért kockáztatták a jó viszonyt. Lobbizásuk nemhogy eredménytelen maradt, de annyira sikerült magukra haragítaniuk a demokrata törvényhozókat, hogy elvesztették az atomalku megvétózásához szükséges szavazatokat. Ezért most már az izraeli kormány is új utakat keres a megállapodás megakadályozására:

Benjamin Netanjahu a héten a kérdésben az amerikaiaknál keményvonalasabb álláspontot képviselő Franciaországba látogat. Válaszul az amerikaiak is erős lobbizásba kezdtek, hogy megmentsék a megállapodást. (Címlapkép: Win McNamee / Getty Images News)