Most lett teljes az őrület, hogy ki kinek a vérét ontja

A friss hír az, hogy Szaúd-Arábia néhány szövetségesével szétbombázza éppen Jement. A szaúdiak azt is bejelentették, hogy szerintük Jemen felől katonák indultak a megtámadásukra, és ezért 150 ezer katonát állítottak készenlétbe.

Ez idáig egyszerű lenne, messziről nézve úgy nézhet ki, hogy Jemen meg akarja támadni Szaúd-Arábiát. Csakhogy nem erről van szó. A helyzet egészen bonyolult. A mostani harc összefügg azzal, hogy mi lesz kedden Svájcban, mi van az iraki, szíriai és líbiai háborúban. Az egész Közel-Kelet teljes őrületben van.

Áden lángokban. Foró: AFP/Szaleh al-Obejdi

Van egy háromszereplős polgárháború

A kiindulópont: Jemenben általában polgárháború van. 1990-ben egyesült Észak- és Dél-Jemen, ami korábban két ország volt, az Arab-félsziget déli részén, de nagy nyugalom itt sosem lett. A rettenetesen elmaradott, jórészt sivatagos országban különböző frakciók vívtak egymással mindig is véres küzdelmet. És mindig volt az USA-nak egy kitüntetett szövetségese, aki általában a legerősebb szereplő tudott maradni.

Ez azért volt fontos, mert ugyan Jemenben a kattlevélen és néhány csodálatos középkori épületen kívül semmi érdekes nincs, de elég fontos helyen fekszik. Aki Jement ellenőrzi, az ellenőrzi azt a tengerszorost is, amin keresztül a Perzsa-öbölből el lehet jutni a Vörös-tengerre, onnan pedig a Szuezi-csatornához, onnan pedig a Földközi-tengerre. Vagyis egy nagyon fontos olajszállító útvonal mellett van.

Jemenben az utóbbi években egy háromszereplős polgárháború alakult ki. Van egy nyugatbarát, az USA-val és annak szövetségeseivel jóban lévő „kormány” vagy „elnök”, szóval a hivatalos hatalom. Ő a szunnita többséget képviseli, viszont ellensége a szintén szunnita, ám elitellenes és terrorista al-Kaida jemeni szervezetének. A második szereplő tehát az al-Kaida. A harmadik erő pedig a síita felkelőké, akik ugyan az országban kisebbségben vannak, de most éppen ők a legerősebbek. Őket hívják hútiknak.

Hogy a helyzet képlékenységét jelezzük: az USA-barát „kormány” vezetője 2012-ig Szaleh elnök volt, akit azonban korruptsága miatt elsöpört az Arab Tavasz gerjesztette jemeni tüntetéssorozat. Amikor Szaleh a tömegbe lövetett, és helyzete kezdett tarthatatlanná válni, akkor az USA elengedte a kezét. Szaleh azóta átállt a síita felkelőkhöz. Akik ellen még elnökként hat hadjáratot is vezetett. Az új USA-barát elnök Abed Rabbo Maszur Hadi lett, aki viszont a hét közepén Egyiptomba menekült, miután a síita felkelők előbb elfoglalták a szaanai palotáját, majd elűzték Ádenből is. (Szaana és Áden a két legfontosabb város Jemenben.)

Amikor csütörtökön a szaúdi légierő beszállt a háborúba, akkor a síiták ellen már csak az al-Kaida harcolt látványosan Jemenben.

Irán itt is főszereplő

A síita felkelőket (hútikat) Irán támogatja, Irán adott nekik fegyvert és pénzt erre a háborúra.

Szaúd-Arábia vezeti most a hútik elleni légicsapásokat, de bombázókkal beszállt Katar, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok és Jordánia, illetve logisztikai és mindenféle egyéb módon az USA és Törökország is. Továbbá Egyiptom hadihajókat indított a térségbe, szintén ebben a szövetségi rendszerben.

Az al-Kaida is a hútik ellen harcol, de őket nem támogatják a fenitek, ám szövetségesei az Iszlám Államnak.

Viszont! 1.

Éppen ezekben a napokban készül az USA kibékülni Iránnal. Svájcban hónapok óta tartanak a tárgyalások Irán atomprogramjáról. A körvonalazódó kompromisszum szerint Irán garanciát nyújtana, hogy nem atombombát, hanem áramot termelő atomerőművet fejleszt, az USA és az EU pedig enyhítené az Irán elleni kereskedelmi embargót.

Ebben az alkuban hatalmas kereskedelmi potenciál van, Irán eleve nagy ország, és rengeteg olaja és földgáza van. Amit most nem nagyon tud eladni. Viszont ha a megkötik az atombékét, akkor indulhat az üzlet, ami az iráni hatalmas gáztartalékok miatt középtávon akár Oroszország pozícióinak meggyengüléséhez is vezethetne (Európa vehetne iráni gázt az orosz helyett például).

Az iráni-nyugati béketárgyalásnak kedden kell a menetrend szerint befejeződnie. Vagyis úgy kéne három napon belül az USA-nak és Iránnak kibékülnie, hogy közben az USA szövetségesei bombázzák Irán szövetségeseit.

Ennek ellenére mindkét fél érdekelt a megegyezésben, igazán csak Izrael ellenzi a békét, mert Jeruzsálemben egyáltalán nem bíznak Iránban. (Nem csoda, mert egyébként Irán fegyverezte fel a Gázát irányító Hamászt, ami ellen Izrael utoljára tavaly vívott háborút.)

Viszont 2.

Az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló iraki kormánynak két erős szövetségese van: az USA és Irán. Az USA azért, mert nem akarja, hogy az al-Kaida szellemiségéhez tartozó Iszlám Állam megerősödjön. Irán pedig azért, mert az iraki kormányban a síiták a legerősebbek. Vagyis van közben egy olyan háború is, ahol az USA és Irán azonos oldalon harcolnak. Sőt! Ezen a fronton az Iszlám Állam elleni háborút támogatja Szaúd-Arábia is.

Viszont 3.

Szíriában szintén sokfrontos polgárháború dúl. Ott Asszad elnököt - akinek a rémuralma elleni felkeléssel szabadult el a pokol - Irán támogatja leginkább. Annyira, hogy 2013 elején Asszad már majdnem vesztett, ám iráni segítséggel meg tudta fordítani a hadiszerencsét. Irán a libanoni központtal működő Hezbollah nevű szervezeten keresztül avatkozott be a szíriai polgárháborúba.

Az USA itt viszont az Asszad ellen harcoló szunnitákat támogatta. Csakhogy közben megerősödött Szíriában az Iszlám Állam is, ami pedig egyszerre ellensége az USA-nak és Iránnak. Ebben a háborúban az USA és Irán mást látna szívesen győztesnek, de egyik sem az Iszlám Államot. Az USA az úgynevezett „mérsékeltebb szunnitákat” és a kurdokat segíti itt.

Hogy legyen még egy csavar: a szír háborúban a törökök sokáig elnézőek voltak az Iszlám Állammal szemben, átengedték területükön az utánpótlásaikat, mert ők meg a kurdok megerősödésétől tartottak, és közben ellenségei Asszadnak is.

Viszont 4.

És közben legalább háromszereplős polgárháború van Líbiában is, ahol az USA bombáival buktatták meg Kadhafi diktatúráját. Viszont az utána következő háborúban megerősödött az Iszlám Állam helyi szövetségese. Ezen a hadszíntéren a Jemenben egy oldalon álló országok egymás ellen harcoló feleket támogatnak. Egyiptom és az Emirátusok másik frakciót támogatnak, mint Törökország és Katar például, de egyik sem az ISzlám Állam oldalán harcolókat.

A jemeni háború üzenet Iránnak?

A mostani jemeni konfliktus egyik kulcsa az lehet, hogy Szaúd-Arábia meg akarta mutatni, hogy elege van Irán megerősödéséből.

Az elmúlt években Irán befolyása alá gyűrte az iraki kormányt, megmentette a szíriai kormányt, nagyon komoly pozíciókat szerzett Libanonban (a Hezbollahon keresztül), és most úgy állt, hogy mindjárt Jemenben is ők lesznek a meghatározók.

Ez egyrészt a régi vallási rivalizálás miatt idegesíti Szaúd-Arábiát. Irán a síita muzulmánok legerősebb állama, Szaúd-Arábia pedig a szunnitáké. Másrészt a regionális nagyhatalmi vetélkedés miatt is fontos a szaúdiaknak Irán megfékezése, nehogy Irán azt gondolja, hogy bármit megtehet. Harmadrészt pedig Szaúd-Arábiának bőven van félnivalója az al-Kaida/Iszlám Állam-féle szunnita vonaltól is: ha Jemenben ők lesznek a síiták elleni egyetlen mentsvár, akkor ez a fanatikus vallási mozgalom az ő elitista fanatikus vallási rendszerüket veszélyezteti. Még a végén a szunnita tömegek azt hiszik, hogy csak az al-Kaida/Iszlám Állam képes megvédeni őket.

Átláthatatlan, hogy ki kivel van

Az Arab Tavasz (2011) óta egyre súlyosabb a káosz a Közel-Keleten. Olyan dolgok történnek, hogy például Izrael és Egyiptom együttműködnek a gázai palesztinokkal szemben, vagy éppen az USA az iráni befolyás alatt álló bagdadi kormányt támogatja, és hosszan lehetne még sorolni az olyan koalíciókat, amelyek néhány éve még teljesen elképzelhetetlenek lettek volna. Néhány ezer kilométerrel arrébb pedig a szövetségesek egymás szövetségeseit gyilkolják.

A mostani jemeni háború azt jelzi, hogy az alkalmi szövetségesekből egészen könnyen lehetnek ellenségek is. És azt is jelzi, hogy nem a konszolidáció, hanem az újabb vérontások felé mennek a dolgok.