A kormány is támogatja a jegybank arra vonatkozó javaslatát, hogy a Befektetővédelmi Alap (BEVA) kártérítési küszöbét 20 ezerről 100 ezer euróra emeljék - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Gránit Bank 2014-es eredményeiről szóló sajtótájékoztatón. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a brókerbotrányok károsultjai is nagyobb összegben kapnák vissza a pénzüket: nagyjából 30 millió forintig mindenkit kártalanítanának. Varga szerint még további egyeztetések szükségesek a témában, de alapvető gondja nincs kabinetnek a javaslattal.

Ennek egyébként kifejezetten káros üzenete van, ugyanis ezzel a befektetők pontosan ugyanakkora védelemben részesülnének, mint a bankbetétesek, akiket baj esetén az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) kell kártalanítania. Így pedig az egyébként is fejletlen pénzügyi kultúrájú Magyarországon még inkább elmosódik a különbség a bankbetétek és más befektetési formák között. Ez azért gond, mert a bankbetétek kamata pont azért kisebb, mint például a Quaestor kötvényeié, mert azokon kisebb a kockázat. A Quaestor-kötvényei pedig épp azért kínáltak magasabb kamatot, mert az ügyfél nagyobb kockázatot viselt, mintga bankbetétbe tette volna a pénzét. Ha egy befektető és betétes ugyanolyan kárpótlásban részesül, akkor tényleg mindegy lesz az embereknek, hogy stabilnak számító bankbetétbe, vagy más, rizikósabb befektetésbe teszik a pénzüket.

Újságírói kérdésre válaszolva Varga nem akarta érdemben kommentálni, hogy szerinte hibázott-e a Matolcsy György vezette jegybank, mikor 2013 végén annak ellenére is engedélyezte a Quaestor újabb több tízmilliárd forint értékű kötvénykibocsátását, hogy ez már akkor is joggal tűnhetett volna rizikós vállalkozásnak.

„Ha egy dolgot megtanultam az elmúlt 20 évben, az az, hogy gazdasági miniszternek a jegybank függetlenségét semmilyen módon nem szabad megsértenie.”

- mondta a miniszter.

Varga arról is beszélt, hogy bár a brókerbotrányok csak a magyar pénzügyi rendszer elenyészően kis szeletét érintették, a kormány elfogadott egy törvénymódosítás-csomagot, ami a pénzügyi felügyeleti rendszert szigorítja majd Magyarországon. Ezt a csomagot hamarosan a parlament elé is benyújtják.

A Gránit Bank, melynek legnagyobb magánrészvényese Demján Sándor, 49 százalékos tulajdonosa pedig a magyar állam, vezetői szerint nagyon jól elvan, a jelenleg a leggyorsabban növekvő magyar bank, mutatói alapján pedig kifejezetten stabil. Demján szerint a Gránit 2017-ben tőzsdére menne, ha továbbra is ilyen jól teljesít. A nemzetgazdasági miniszter pedig megjegyezte, hogy bár a legtöbb stratégiai jelentőségű bankban vásárolt állami részesedést értékesíteni kell, de a Gránit Bank 49 százalékát nem tervezi eladni az állam.

Demján Sándor helyzetértékelő beszédében néha ki-kiszólt a magyar államnak is, azt mondta, hogy jelenleg a bankokon nagy a politikai nyomás arra vonatkozóan, hogy hitelezzenek többet, de Demján szerint a bankok elsődleges feladata nem a hitelezés, hanem hogy biztonságban megtartsák a betéteseik pénzét.