Már 2011-ben tudta az Orbán-kormány, hogy a Quaestor nem egészen tisztán játszik

A Népszabadság azt írja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) már 2011-ben jelezte, hogy gondol vannak a Quaestor-csoport egyik fejlesztése, a győri ETO-park építése körül.

Az MFB 2010-ben hivatalba lépett új vezetése teljes körűen átvilágíttatta a bankot, és minden olyan ügyről jelentést tettek, amiben bűncselekmény gyanúja merült fel. A Népszabadság értesülései szerint a problémás ügyek között volt a győri ETO-park is, melybe még a gazdasági válság kitörése előtt kezdte el tolni a pénzt az MFB, mert az akkori szocialista kormány stadionépítéssel akart felkészülni a 2012-es foci Eb megrendezésének közös magyar-horvát pályázatára.

Az MFB az átvilágítás eredményeiről a Népszabadság szerint Fellegi Tamás korábbi fejlesztési miniszternek számolt be, aki értesítette Navracsics Tibor akkori közigazgatási és igazságügyi minisztert.

Navracsics nyomozás megkezdésére utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), és végül a Kehi tett feljelentést hat problémás ügyben.

Az MFB szerint a hat ügyben összesen 47 milliárd forintnyi kár érte a fejlesztési bankot. A hat ügyből kettőben bizonyítékok hiányára hivatkozva megszüntette az eljárást a BRFK gazdaságvédelmi főosztálya, de a Kehi ezt a döntést megtámadta a Fővárosi Főügyészségen, mondván, hogy a BRFK nem nem volt elég alapos a nyomozás során. Az ügyészség is elutasította a Kehi aggályait.

A másik négy ügyben jelenleg is folyik a nyomozás (mivel eddig a feljelentő Kehi nem kapott értesítést az eljárások megszüntetéséről), és a Népszabadság szerint ebből a 4 ügyből az egyik az ETO-park beruházás.

A Népszabadság kérdéseire azonban a rendőrség és a Fővárosi Főügyészség is azt közölte, hogy ebben az ügyben nem nyomoznak.

Hogy az MFB 2010-ben elkészült jelentése és a Kehi feljelentése hová lett, nem tudni. A Népszabadság szerint az ETO-park építésén dolgozó alvállalkozók gyakran panaszkodtak arról, hogy a bank nem utalja a pénzüket. A bank azonban utalt, csak

a beruházást bonyolító Quaestor-cég olykor máshová utalta tovább a pénzt.

A Népszabadság forrásai szerint már ekkor fizetési gondjai voltak a Tarsoly Csabához köthető cégcsoportnak. Úgy tűnik, a stadionra szánt pénzek egy része már akkoriban is a kötvényesek kifizetésére ment el - írja a lap. A küszködő Quaestornak jól jött a stadionberuházás, hiszen úgy is tudott építkezni, hogy közben le-lecsipkedtek egy kicsit a költségvetéséből a kötvényes ügyfeleik kifizetésére.