Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter már-már hagyományosnak számító heti szeánszán, a Kormányinfó névre keresztelt sajtótájékoztatón több újságírói kérdésre válaszolva beszélt a Quaestor-botrányról. A miniszter elsősorban azt szerette volna kimagyarázni, hogyan történhetett, hogy a Magyar Fejlesztési Bank és az azt felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minden bizonnyal már 2011-ben tudott arról, hogy a Quaestor-csoporttal gondok lehetnek.

Az állami bank 2010-ben hivatalba lépő új vezetése a bank korábbi hitelszerződéseinek átvilágítása közben akadt rá a Quaestor-csoport ETO-park beruházására. Az MFB tudta, hogy a győri stadion építése során felhasznál pénzeket nem eléggé átláthatóan költi el a cégcsoport. Erről szóltak is a Kehinek, ami az akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter, Navracsics Tibor felügyelete alatt állt.

Büntető feljelentés azonban nem született az ügyben.

Lázár szerint azért, mert a Kehi megszakította a nyomozást, és kérte az MFB-t, hogy változtassák meg a Quaestorral megkötött hitelszerződéseket úgy, hogy azok jobban védjék az MFB érdekeit a lehetséges kockázatok ellen. A miniszer azt mondta, ez megtörtént, de hogy végül a kormányzati szervek tudomására jutott visszásságok miért nem jutottak büntető feljelentésig, azt nem tudja.

„Azt tőlük kellene megkérdezni.”

A miniszter arról is beszélt, hogy szerinte az MFB legfőbb feladata - mint minden más banké - a saját érdekeinek védelme, így pedig a hitelszerződések esetén annak biztosítása, hogy a kölcsönök törlesztése folyamatos legyen. A miniszter szerint ezzel fogják magyarázni az MFB 2010 előtti vezetői is, hogy miért nem borították ki a bilit, hiszen azzal magát a Quaestort (tehát a nekik törlesztő ügyfélt) is bedönthették volna.

Ettől függetlenül persze érdekes, hogy az MFB vagy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium miért nem szólt a Külügyminisztériumnak a Quaestor gondjairól, mikor a tárca már a második Orbán-kormány idején üzletet kötött Tarsoly cégével. Lázár a 444 erre vonatkozó kérdésére annyit válaszolt, hogy

szerinte a külügy egyszerűen nem kérdezte a fejlesztési minisztérium és az MFB véleményét az üzletkötés előtt.

Lázár szerint a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium felelőssége sem merülhet fel Quaestor-ügyben, amiért az nem szólt a Tarsoly Csaba cégével üzletelő önkormányzatoknak, hiszen az önkormányzatok többsége 2010 előtt állt le a céggel. Ez persze nem teljesen igaz, Győr például nagyon is idén kötött 1 milliárdos üzletet a Quaestorral. Mikor erről kérdeztük a minisztert, az mondta, ebbe

az önkormányzatok függetlensége miatt nem szólhatott bele a kormány.

Lázár elméjében továbbra is szocialista brókerbotrányként él a Quaestor-ügy, többször kitért arra, hogy a 2010 előtti kormányoknak kellett volna fellépniük a Tarsoly-cégcsoport ellen, hiszen ők bizonyára tudták, hogy gondok vannak, ennek ellenére 2008-ban az akkori MFB nemhogy visszavonta az ETO-parkra adott hitelt, de még több pénzt adott a Questornak. A miniszter szerint inkább ezt kellene vizsgálni,

fontolgatja is, hogy kezdeményezze az MFB mentesítését a banktitok alól, hogy a bank megmondhassa, miért hitelezte a Quaestor-beruházást 2010 előtt.

Sokat beszélt még arról, hogy Bajnai Gordon kormánya mennyi pénzt tartott a brókereknél.

„Nem álltak rosszul ezek a brókerek a szocialistáknál” - így a miniszter. Ehhez képest szerinte ők vigyáztak a pénzre, a kormányzati forrásokat idejében kimentették a Quaestorból, a cég pedig 2015 márciusáig rendben törlesztette az ETO-parkra felvett MFB-hitelt.

Hogy a kormányzati forráskivonás hozzájárulhatott-e a Quaestor bedöntéséhez, azt Lázár nem tudta megmondani.

A brókercégekkel nagyjából 10 milliárd forint értékben üzletelő 22 önkormányzat listáját Lázár szerint a jövő heti kormányülés után hozhatják majd nyilvánosságra. Ezeknél, a kockáztató önkormányzatoknál a miniszter szerint vizsgálni kell a vezetők felelősségét.