Polt Péterék nem mondják meg, miért akarnak emberi jogok védelméről tapasztalatot cserélni a kazah ügyészséggel

Orbán Viktor egy eléggé népes delegáció élén utazott nemrég Kazahsztánba, ahol aláírt mindenféle megállapodást, és bejelentette, hogy Magyarország csatlakozni kíván a kínai kezdeményezésre létrejött Ázsiai Infrastruktúra-Beruházási Bankhoz.

A magyar delegációban utazott Polt Péter legfőbb ügyész is, és ha már úgyis mindenki kötött valamilyen megállapodást a kazah kollégákkal, kötött egyet a legfőbb ügyész is. Ezt.

A megállapodásban nincs semmi különös, csomó ilyen megállapodás létezik, de azért az mégis furcsa, hogy a magyar ügyészség jónak látta az együttműködést egy diktatúra ügyészségével. Azok előreláthatóan mindenképp remek hangulatú közös ülések lesznek, amiken a felek majd

„tapasztalatot cserélnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmének az ügyészi munkát érintő kérdéseiről.”

Van mit tanulnunk egymástól, az biztos.

A megállapodásnak persze vannak más pontjai is, az egyik például előírja, hogy a magyar és a kazah fél kölcsönösen gondoskodik egymás bűnügyi jogsegély-kérelmeinek gyors és teljes körű elbírálásáról. Ez azért jó, mert ha például egy kazah bűnöző ideszökik, vagy egy magyar szökik oda, könnyebb lesz az együttműködés a hatóságok között.

Ettől függetlenül persze mégiscsak egy diktatúra talán legsötétebb szervével haverkodik a magyar ügyészség, úgyhogy az Eötvös Károly Intézet (Ekint) rákérdezett Polt Péteréknél, hogy milyen szakmai megfontolások és hatástanulmány által feltárt szempontok vezették a magyar ügyészséget, mikor a megállapodás megkötése mellett döntött.

Az ügyészség szűkszavú válaszában csak a megállapodás másolatát küldte az Ekintnek, és valamiért a szervezet figyelmébe ajánlotta a kazah ügyészség weboldalának híreit.