Futótűzként járta ma be a tudomány rovatokat, hogy kínai kutatók megcsinálták az első genetikailag módosított emberi embriókat, ahogy azt már hetekkel ezelőtt sejteni lehetett. A viszonylag obskurus Protein & Cell című szaklapban megjelent tanulmányt elolvasva, azonban egész biztos nem kell attól tartanunk, hogy holnaptól beindul az emberi génmódosítás nagyüzemben (bár úgy tűnik Kínában van valamiféle akarat erre). Sőt egyelőre ezek az eredmények, ahogy azt a Nature News-nak nyilatkozó kutatók is hangsúlyozták, inkább azt támasztják alá, hogy az egy hónappal ezelőtt meghirdetett moratóriumnak nagyon is itt van az ideje.

A két nagy szaklap, a Science és a Nature által is visszadobott cikk ugyanis a nagyfokú etikai aggályokon kívül is túl sok kérdést hagy nyitva. Amit talán a legfontosabb hangsúlyozni, hogy nem valódi, életképes (diploid) emberi embriókon zajlott a kísérlet, hanem olyan "selejtes", in vitro megtermékenyítési procedúrából (IVF) származó zigótákon, amelyeket két hímivarsejt is megtermékenyített, ezáltal másfélszer akkora a genetikai állományuk, mint egy normális egyednek, így biztos életképtelenek.

A kínai kutatók eredeti célja az volt, hogy bebizonyítsák, a modern géneditálási technikák segítségével olyan genetikai betegségeket is lehet orvosolni, mint a hemoglobin molekulát kódoló HBB gént érintő örökletes béta-talasszémia. Csakhogy az a géneditálási rendszer, ami remekül működött előzőleg az emberi sejtvonalakon, bőven hagyott kívánnivalót ezekben a fura, abnormális embriókban. Csak az embriók 14%-ban következett be a megfelelő "genomeditálási" lépés (ott is csak bizonyos sejtekben), ráadásul számos esetben nem csak a megváltoztatni kívánt gén sérült, hanem olyan genomi szakaszok is, amelyeknek valamelyest hasonló szekvenciája volt (vagyis a folyamat nem volt kellően specifikus, ami miatt számos nemkívánt következménnyel kellene számolni). Hogy ennek mi az oka, arról senkinek nincs fogalma jelenleg - az is lehet, hogy a "selejtes" IVF embriók valami fura tulajdonsága okozza ezt, persze az is elképzelhető, hogy valódi, életképes embriók esetében ugyanezt találják.

A tanulmány eredményei jól mutatják, hogy még bőven van mit tanulnunk genomeditálásból, azaz lenne értelme annak a bizonyos moratóriumnak, mielőtt tovább lépünk ezen a téren. Ugyanakkor ez a racionális gondolat a témára rákattant kínai kutatókat valószínűleg nem fogja meghatni: a Nature News informátorai szerint legalább négy kínai csoport foglalkozik jelenleg emberi embriók géneditálásával.