biológia

2016. október 3.

Miért emészted magad? - Orvosi Nobel díj 2016

A 2016-os orvosi Nobel díjat a "sejtes önemésztés", az autofágia folyamatának feltárásáért ítélték oda.

2016. szeptember 18.

Lehet, hogy a jövő útjait világító fák fogják szegélyezni, de nem a közeljövőét

A csináld magad biológia lelkes önkéntesei gyakran alulbecsülik, mennyire nehéz egy biológiai rendszert "programozni".

2016. augusztus 14.

Kérdéses, hogy mai kutatási módszereinkkel megérthetjük-e az agy működését

Ha csak az aktuális kísérleti paradigmákat használjuk, úgy tűnik egy microchip működését sem lennénk képesek visszafejteni és megérteni.

2016. május 25.

Mutass egy genomot, megmutatom ki az

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy DNS-szekvencia alapján teljesen rekonstruáljuk egy ember kinézetét.

2016. március 29.

Mekkora az élethez szükséges minimális genom?

Mit mondhat egy mesterségesen létrehozott bakteriális sejt az élethez szükséges minimális genetikai információról?

2016. március 13.

A tudomány, mint női princípium - Ullmann Ágnes

Nőnap alkalmából a héten öt különleges nőről írtunk posztokat, akik tudományterületük meghatározó egyéniségei lettek. Az utolsó sztori magyar vonatkozású, Ullmann Ágnesről szól, aki a háború tépte Erdélyből, az '56-os forradalmon keresztül jutott el a világ egyik legfontosabb kutatócsoportjába, a Pasteur Intézetben.

2016. március 12.

A tudomány volt a princípiuma: Mary Anning

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A negyedik egy angol lányról, aki korának talán legfontosabb fosszíliagyűjtője lett, de munkáját igazán csak halála után ismerte el a világ.

2016. március 10.

A tudomány volt a princípiuma: Hilde Mangold

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A harmadik egy német doktoranduszról szól, akinek doktori tézise a fejlődésbiológia egyik sarokköve lett és nem mellesleg témavezetőjének Nobel-díjat eredményezett.

2016. március 9.

A tudomány volt a princípiuma: Miriam Michael Stimson nővér

Március 8 alkalmából öt történet nőkről, akik tudományterületük úttörői voltak. A második egy dominikánus apácáról szól, Miriam Michael Stimson nővérről, akinek munkája esszenciális volt, hogy megértsük a DNS szerkezetét.

2016. január 31.

Génmódosítás-e a génszerkesztés?

Az új genomszerkesztési technikák nem csak az orvoslásban, de a mezőgazdaságban is forradalmat hozhatnak. Elterjedésüket azonban nagyban befolyásolni fogja, hogy GMO-ként, vagy nem GMO-ként tekintünk rájuk.

2016. január 24.

Génmódosított szúnyogokkal a zika vírus ellen

A zika-vírus egyetlen, jelenlegi potenciális ellenszere egy transzgénikus, laboratóriumban tenyésztett szúnyogsereg.

2016. január 18.

Mit szúrtak el a Biotrial gyógyszerkísérletében?

Hat embert súlyos agykárosodással kellett kórházba szállítani, egy már meghalt. Meg lehetett volna előzni a tragédiát?

2016. január 16.

Újgenerációs génterápia lehet az izomsorvadásos gyerekek reménye

A Duchenne-féle izomsorvadásnak eddig nem volt igazi ellenszere. Egy új, génterápiás eljárás most megújult reményt adhat a betegek családjainak.

2016. január 8.

Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

Régen legalábbis azt gondoltuk. Ma már ez nem tűnik valószínűnek.

2015. december 23.

Tíz éves az optogenetika - de ismerjük-e a korlátait?

Egy évtizede vagyunk képesek fénnyel manipulálni az idegsejtek működését. Ölveczky Bence felismerése azonban számos eddigi „optogenetikai” kísérlet értelmezését megkérdőjelezheti.

2015. december 17.

Nem csak egyedek, de egész fajok genomját átírhatjuk

De megéri-e géntechnológiával kiirtani például a maláriát terjesztő szúnyogot? Milyen hatása lesz ennek a természetre? Működhet-e az ember által tervezett élővilág?

Hungaropannon dínók, szevasztok!

Nem Jurrasic World, hanem annál is izgalmasabb: megjelent az első "magyar" dinoszaurusz leleteket bemutató könyv.

2015. december 8.

Mennyire írjuk át az emberi genomot?

„Az elképzelhetetlen elképzelhető lett.” Az emberi génállomány is szerkeszthető. De meddig mehetünk el? Ez lett az év legfontosabb kérdése, a múlt héten Washingtonban vitatkoztak róla.

2015. október 19.

Miért ritkán rákos az elefánt (és a csupasz turkáló)?

Bizonyos állatok esetében feltünően ritka a tumoros betegségek gyakorisága. Ha megértjük, miért van ez, akár saját rákjainkat is hatékonyabban kezelhetjük.

2015. október 12.

DNS-hibajavítás és Nobel díj

A 2015-ös kémiai Nobel díj három olyan kutatónak járt, akik azt kutatják, miként javítják ki a sejtek a hibás DNS-t.

Tovább a múltba
;