A holland gazdálkodó, Mark van Rijsselberghe évek óta kísérletezik olyan zöldségek és gyümölcsök termesztésével, melyek megteremnek tengervízzel is. Egy nagyon komoly és egyre égetőbb problémára keres ezzel megoldást: mára az olyan mezőgazdasági területeknek, ahol egykor élelmiszer-termelés folyt, mintegy 20 százaléka lett használhatatlan a sós tengervíz miatt. A probléma ráadásul egyre rosszabb, egy ENSZ-becslés szerint naponta 2000 hektárnyi terület vész el így minimum.

A talaj sótalanítása nagyon drága lenne, ráadásul a probléma számos olyan országot érint, ahol hasonló akcióknak a politikai klíma sem kedvez, mint például Szíria, Irak vagy Pakisztán. Ezért a holland gazda és csapata megfordította a kérdést, és olyan megoldást kezdtek el keresni, hogy hogyan lehet a sós víz mellett is termeszteni.

Közel tíz évnyi próbálkozás után pedig úgy tűnik, megvannak az első igazi eredményeik. Az angol nyelven feliratozott videóból kiderül, hogy a kutatók hogyan találtak olyan növényeket, melyek növekedni kezdtek sós környezetben is.

Tavaly 560 projekttel szemben nyerték el az U.S. Agency for International Development nagydíját, azóta pedig még inkább fellendült a projekt. A többi projekt főleg a sótalanítás egyszerűbb és olcsóbb módjait próbálta meg kikutatni, de a klímaváltozás miatt növekvő tengerszintek azt okozzák, hogy hosszabb távon ez egy megnyerhetetlen csata.

A holland csapat ugyanakkor nem laboratóriumokban genetikailag módosított növényekben látja a megoldást, szerintük a sótűrő mezőgazdaság kulcsa a termény kiválasztása mellett új művelési technológiák kifejlesztésében áll.

Leginkább burgonyával szeretnek dolgozni, mert a strapabíró növénynek több mint 5000 variánsa bukkant már fel az elmúlt évszázadokban, és ismert hogy a múltban termesztettek már sós vízzel burgonyát. Szerintük ezek a gének nem tűntek el teljesen. A krumplinak ráadásul nagyon kevés víz kell, kilogrammonként tízszer kevesebb, mint egy kiló rizshez.

És a hollandok szerint száz vagy ezer évvel ezelőtt a krumpli még simán megtermett sós körülmények között. Céljuk, hogy meg tudják növelni a termelékenységet és közben olcsóbbá tenni a krumplitermesztést, jelenleg ugyanis egy kilónyi sós krumpli termesztése ötször annyiba kerül, mint a hagyományos, édesvízben táplált krumplié Európában. Ami fontos még, hogy a sós krumpli egyáltalán nem sós ízű a végén, van Rijsselbergh szerint kifejezetten édes. (Washington Post)