Az USA lehallgatta Merkelt, Merkel meg lehallgatta Sarkozyt

Új fejezet nyílt a lehallgatási botrányok évek óta tartó sorozatában. Kiderült, hogy a német titkosszolgálat - együttműködve az amerikai NSA-vel - évekig figyelte a francia elnöki palota, az Európai Bizottság és néhány európai fegyvergyár telefonjait és levelezését.

A botrány azért különösen kínos Berlinnek, mert nemrégiben még nagyon komolyan felháborodott a német kormány azon, hogy az amerikaiak lehallgatták őket is. Edward Snowden, az amerikai NSA nevű, lehallgatásokat intéző ügynökség egykori munkatársa 2013 nyarán juttatott el a sajtónak rengeteg bizonyítékot arról, hogy az USA lényegében minden e-mailhez és mobiltelefonhoz hozzáfér.

Angela Merkel (PHOTO/EMMANUEL DUNAND)

Az NSA-től kicsempészett adatok egy részét a Spiegel című német lap dolgozta fel, és abból derült ki, hogy többek között Angela Merkel német kancellár mobilját is lehallgatták az amerikaiak. A német kormány élesen tiltakozott, Merkel azt mondta, hogy „barátok nem kémkednek egymás után”, és felhívta Barack Obama amerikai elnököt, hogy személyesen is kifejezze rosszallását. Az eset után még hónapokig téma volt, hogy megromlottak a német-amerikai kapcsolatok, és az ukrán válság kezelésével kapcsolatban azóta is visszatérő érv, hogy azért is nehézkes a transzatlanti közös fellépés az oroszokkal szemben, mert a lehallgatási ügy megrendítette a német-amerikai együttműködést.

Ehhez képest most kiderült, hogy a németek az amerikaiakkal együtt saját szövetségeseik után kémkedtek.

Az amerikaiak után akartak nézni, de saját ügyükre bukkantak

Amikor kitört a Merkel lehallgatásáról szóló botrány Németországban, akkor felállítottak egy parlamenti vizsgálóbizottságot, amelynek mostanában készült el a jelentése. A jelentést ugyan titkosították, de egyes állításai a múlt héten kiszivárogtak, először a Süddeutsche Zeitung számolt be a legizgalmasabb részletről, vagyis arról, hogy a német titkosszolgálat közösen kémkedett az NSA-val európai célpontokra.

A német és az amerikai szolgálatok 2002-ben kötöttek együttműködési szerződést a lehallgatásokra, amelyet egy bajorországi kémközpontból, Bad Aiblingból intéztek. A bázis eredetileg az amerikaiaké volt, a német titkosszolgálat hivatalosan 2004-ben vette át, de úgy, hogy az NSA megtarthatott benne egy titkos irodát magának.

Így néz ki Bad Aiblingban a lehallgatóbázis. Fotó: AFP/ Christof Stache

A német parlamenti vizsgálóbizottság jelentése szerint összesen 690 ezer telefonszámot és 7,8 millió IP-címet figyeltek együtt az amerikaiak és a németek 2002-től és 2013-ig. A célpontok között volt az Élysée Palota, vagyis a francia köztársasági elnök hivatala, a francia külügyminisztérium, az Európai Bizottság irodái, továbbá az EADS (mai nevén Airbus Group) Eurocopter nevű leánya. Utóbbit azért figyelték, mert az amerikaiak tudni akarták, hogy fegyvert szállítanak-e szankciókkal sújtott országoknak.

És még ők csodálkoztak?

A márciusban elkészült, és most részben kiszivárgott német parlamenti jelentés különösen kínos Thomas de Maiziére német belügyminiszternek, aki 2005 és 2009 között Angela Merkel kabinetfőnökeként a német titkosszolgálat politikai felügyeletét is ellátta. A jelentés szerint legkésőbb 2008-ban egészen biztosan értesült de Maiziére az USA-val közös lehallgatási programról. Ezzel szemben ő eddig azt mondta, hogy fogalma sem volt arról, hogy ilyesmi előfordulhatott. A belügyminiszter továbbra is tagad, de azt mondja, részleteket nem árulhat el, mert az egész vizsgálati anyag titkosított, tehát érdemben cáfolni sem tud. Ezen a héten viszont elmegy a parlamenti bizottság meghallgatására, csakhogy az is zárt ülés lesz, ahol az elhangzottakat szintén titkosítják.

Thomas de Maiziére belügyminiszter helyzete a legkínosabb. Fotó: AFP/ John Macdougall

Minden bizonnyal maga a német kancellár is értesült legkésőbb 2008-ban az egészről, és innen nézve nagyon fura, hogy 2013-ban miért támadta olyan élesen az amerikaiaiakat az európai lehallgatások miatt. Akkoriban a francia elnökkel közösen is elítélték a washingtoni gyakorlatot. Holott előtte az NSA-val együtt figyelték a francia elnököt.

Nagyon úgy tűnik ráadásul, hogy a németek a saját törvényeiket is megszegték a lehallgatásokkal.

Angela Merkel nagyon régóta nem került ennyire kínos helyzetbe. Nagy szerencséje, hogy belpolitikai következményei aligha lesznek a mostani botránynak, mert nem nagyon van, aki támadja. Az általa vezetett német kormánynak elképesztő, 80 százalékos többsége van a parlamentben, és egy áprilisi közvélemény-kutatás szerint a választók 74 százaléka támogatja őt. Valószínű, hogy a német közvéleményt nem akasztja ki, hogy a franciákra kémkedett titokban a kormányuk, de az árthat megítélésének, hogy úgy tűnik, 2013-as felháborodása az USA lehallgatási gyakorlatán csak műbalhé lehetett.

A franciák hallgatnak, Brüsszelben viccelnek, az Airbus feljelent

A francia kormány és elnöki hivatal eddig nem reagált érdemben a németországi botrányra. A párizsi külügy szóvivője csak annyit mondott, hogy „szorosan együttműködünk az ügy tisztázásán német partnereinkkel”.

Jean-Claude Juncker, az európai bizottság elnöke pedig kedélyesen a következőt nyilatkozta:

"Az egyik kollégiumi ülésen felvetettem a biztosoknak, hogy lehetne nekünk is egy titkosszolgálatunk, annyi ügynök van körülöttünk. Azt nem tudom, hogy a németek figyelnek-e minket, és bár amolyan titkosszolgálati szakértő vagyok, nem szeretnék ehhez semmi mást hozzáfűzni. Azt tudom, hogy nehéz ellenőrzés alatt tartani ezeket a szolgálatokat.” Ezzel nyilvánvalóan arra célzott, hogy luxemburgi miniszterelnökként abba bukott bele, hogy 2013-ban kiderült, hogy a saját titkosszolgálata is végzett illegális lehallgatásokat 2007 és 2009 között. Hozzátette még, egy az ügy a németekre tartozik, de azzal az újságírói felvetéssel egyetértett, hogy szövetségeseket lehallgatni nem jó dolog.

Jean-Claude Juncker. (FREDERICK FLORIN / AFP)

Szóvivője pedig azt mondta, hogy „kicsit csalódottak lennénk, ha tevékenységünk nem keltené fel a szakszolgálatok figyelmét”.

Az Airbus viszont feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen ipari kémkedés miatt. A cég vezetése máris kikérte a berlini kormánytól a jelentés rájuk vonatkozó részét. Arra alig van esély, hogy meg is kapják, de egy elhúzódó per a német titkosszolgálat ellen még hozhat fordulatokat az ügyben.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.