Megint velünk lehet baj Brüsszelben, egy lengyel férfi panasza miatt.

A lengyel Szerbiából jött Magyarországra, különféle valutákban több mint 40 millió forintnyi készpénz volt nála, csak éppen erről nem szólt a magyar hatóságoknak. És emiatt a NAV 24 milliós bírságot szabott ki rá.

A magyar indokolás szerint a NAV csak átvette az uniós jogot, amikor a be nem jelentett összeg 60 százalékát kitevő bírságot szabott ki a férfira. A megbüntett lengyel szerint ez viszont nincs arányban az elkövetett jogsértéssel és a szankció céljával. Ezért panasszal élt. 

Az ügyről most nyilvánított véleményt az Európai Bíróság főtanácsnoka. Az indítványa szerint ellentétes az uniós joggal a magyar szankciórendszer.

Nem azzal van a baj, hogy önmagában túlzás lenne a 60 százalékos büntetés. Melchior Wathelet szerint az uniós szabályok valóban a hatékony és visszatartó erejű szankciót írják elő. Viszont a magyar büntetés összemos két dolgot:

• a bejelentés elmulasztásának szankcionálását,
• illetve annak büntetését, hogy a be nem jelentett pénz törvénytelen forrásból származik-e és jogszerűtlenül akarják-e felhasználni.

Wathelet úgy látja, hogy a magyar szabályozás nem is írja elő a hatóságoknak, hogy ez utóbbi körülményeket vizsgálják.

A főtanácsnok szerint az 50 ezer euró fölötti összegek 60 százalékában megállapított bírsága gyakorlatilag elkobzást jelent pusztán a bejelentési kötelezettség elmulasztásáért. És ez nem teremt megfelelő egyensúlyt a közérdek és az unió alapjogi chartája által biztosított magántulajdon védelme között. Vagyis a magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal.

Az Európai Bíróság a főtanácsnok véleményének kihirdetése után kezd foglalkozni az üggyel, elvileg az jogilag nem köti őket, de orintálni szokta a döntéseket. (MTI)