A K-Monitor tesztjének lényege, hogy nagyon is mindennapi szituációk felemlegetésével megmutassa, a korrupció nem valami távoli jelenség, amiről néha olvasni a lapokban, hanem rengeteg apró, mindennapi cselekedet sokasága, melyek teljesen behálózzák a társadalmunkat. Mi is sokkal gyakrabban vagyunk korruptak, mint arra gondolni szoktunk, és messze nem csak a hálapénz kifizetéséről van szó.

A teszt végén lehetőségünk van eredményeinket hozzámérni a többi kitöltő eredményeihez.

A K-Monitor rövid elméleti leírást is mellékelt a szociálpszichológusok segítségével összeállított teszthez, íme:

Korábbi kutatások alapján elmondható, hogy a korrupcióra való hajlandóságunk mértéke nagyban függ az ismerőseink, a barátaink iránti lojalitásunk szintjétől. A közeli ismerősök közötti erős kapcsolat megjelenik morálisan elfogadható és kevésbé elfogadható helyzetekben is. Természetesen szép és teljességgel helyénvaló, ha igyekszünk segíteni egymást a barátainkkal, azonban észre kell vennünk, ha egymás segítése már a tágabb közösség érdekeit sérti, vagy annak értékeibe ütközik. Fontos, hogy minden, a szűkebb közösségünk (család, barátok, kollégák, stb.) érdekében végrehajtott cselekedet esetében vegyük figyelembe tettünk tágabb közösségünkre, közösségeinkre (szomszédság, település, ország, stb.) gyakorolt hatásait is.

Bizonyos országokban, így Magyarországon is, a családhoz, a barátokhoz, a közeli ismerősökhöz fűződő kapcsolatok (amit a pszichológia kiscsoportos kollektivizmusnak nevez) jellemzően erősebbek, mint a tágabb közösséghez, társadalmi intézményekhez fűződő kapcsolatok (amit intézményi kollektivizmusként ismerünk). Az ilyen országokra gyengébb gazdasági teljesítmény jellemző, kevésbé versenyképesek, lakóik között alacsony az egymás iránti bizalom, a lojalitást többre tartják, mint a hatékonyságot, és, ami tesztünk szempontjából a leglényegesebb: egyértelmű, erős korreláció mutatható ki a csoport-kollektivizmus és az érzékelhető korrupció magas szintje között. Azokban az országokban, amelyekre az intézményi kollektivizmus a jellemző, ennek épp a fordítottja igaz. A korrupció egyik ellenszere tehát a közeli kapcsolataink és a tágabb közösséghez, közösségekhez fűződő viszonyaink megfelelő egyensúlyában rejlik.