Briliáns elméjű, vonzó személyiségű pannonhalmi szerzetes zaklathatta diákjait

„Egy rendkívül magas intellektusú, briliáns elméjű, vonzó személyiségről van szó, akiért rajongtak a diákjai, senkinek meg sem fordult a fejében, hogy bármiféle probléma lehet.”

- így jellemzi Várszegi Asztrik pannonhalmi bencés főapát azt a tanárt, aki ellen a Bencés gimnázium hétfő este kiadott közleménye szerint „kiskorú veszélyeztetése miatt” belső vizsgálat indult. A közlemény eléggé zavaros volt, leírták benne, hogy a bencés rend a Vatikánhoz fordult, és épp egy folyamatban lévő egyházi eljárásban tárgyalják a szerzetes ügyét, aki a vizsgálat megkezdése óta kilépett a rendből.

A szerdán megjelenő Nők Lapjában azonban lesz egy interjú Várszegi Asztrik pannonhalmi főapáttal, melyben az apát több információt árul el az esetről. Az interjút és egy ahhoz kapcsolódó cikket a Nők Lapja megjelenése előtt, már kedden feltöltöttek saját honlapjukra a bencések. Az apát azt mondja, 2014 októberének végén kereste meg néhány öregdiák azzal, hogy

„az egyik akkori tanáruk és kollégiumi prefektusuk (...) elfogadhatatlanul viselkedett velük.”

A 444-nek több, egykori pannonhalmi diák is arról számolt be, melyek szerint a szerzetes elleni vádak egy osztálytalálkozón jöttek elő, ahol az öregdiákok arról kezdtek beszélgetni, hogy sokuk jár pszichológushoz. Mikor a jelenség okait kutatták, felmerült, hogy egykori tanáruk többük bizalmával is visszaélt. Ezután fordultak a főpáthoz.

„Mondtam is nekik, hogy fiúk, ez nagyon súlyos vád, amire nekem mindenképpen lépnem kell valamit, mire ők azt felelték, hogy sem a gimnáziumnak, sem a rendnek nem akarnak ártani, a történetük ezért nem is nyilvános, egyetlen céljuk, hogy ilyesmi a jövőben ne fordulhasson elő.”

Ezt már a főapát mondja a Nők Lapja-interjúban. Várszegi Asztrik november elején vizsgálóbizottságot állított fel, melynek a rendvezető mellett Hortobágyi T. Cirill perjel és dr. Palotai Gabriella pszichológus voltak a tagjai.

A bizottság vizsgálatának eredménye a hétfő esti közlemény is, valamint hogy a Pannonhalmi Bencés Gimnázium új gyermekvédelmi intézkedéseket vezetett be. A rend honlapján azóta valóban megjelent egy külön fül, rajta a vizsgálóbizottság tagjainak elérhetősége és egy hat pontos szabályzat.

A vizsgálat a bencések szerint azért húzódott ilyen sokáig (tavaly novembertől mostanáig, tehát majd 7 hónapig), mert az érintettek már rég végeztek, a gimnázium vezetése mégis szerette volna megkeresni a vád alá került szerzetes lehető legtöbb diákját. Várszegi Asztrik szerint több mint 60 diákkal sikerült beszélniük, és kiderült, hogy még több sértett van. A főapát kért minden további érintettet, hogy keresse a vizsgálóbizottság tagjait a gimnáziumi honlapon szereplő elérhetőségeken.

„Volt olyan, akit mi kerestünk meg, és ő döbbenten vette tudomásul, hogy nem csak vele fordult elő ilyen. Más azt gondolta, hogy az ilyesmi a kollégiumi élet velejárója, nem kell komolyan venni. A diákok egymással se nagyon beszélték meg az eseteket, és sok évnek kellett eltelnie, maguknak is férfivá, apává kellett válniuk, hogy megértsék, mi is történt velük.”

VÁRALJASÉTÁNY by Kiss Tamás Kit36a - sajátfotó. Licensed under CC BY-SA 3.0 via Wikipédia

Az ügyben csak egyházi bíróság vizsgálódik, hiszen sem polgári jogi, sem büntetőjogi eljárás nincs folyamatban. Nem is lehetne, hiszen a rend tájékoztatása szerint 10 évvel ezelőtti ügyekről van szó, így a hatályos büntetőjog szerint a kiskorú bántalmazása bűntett már elévült. Ugyan egy korábbi ügy, melyben egy budapesti gimnázium egyik tanáráról derült ki, hogy szexuálisan közeledett diákjaihoz, törvénymódosításra sarkallta a parlamentet, hogy a kiskorúak sérelmére elkövetett bűntények elévülési idejét meghosszabbítsák, de ez a módosítás a pannonhalmi szerzetesre még nem vonatkozik, hiszen ő - a vádak szerint - az ezredfordulón és a kétezres évek első felében (tehát még a törvénymódosítás előtt) zaklathatta a diákjait.

Hogy pontosan milyen természetű volt a pannonhalmi bencés tanár bűne, arról a közleményben még nem volt szó, viszont a főapát ebben is adott némi fogódzót: azt mondta,

„pszichés bántalmazásról és a diákok testi intimitásának megsértéséről van szó.”

Utóbbi a főapát szerint „illetlen érintéseket” jelent. Várszegi Asztrik egészen pontosan ezt mondta ezekről: „Amikor az áldozatok érzelmileg labilis állapotban voltak, az elkövető ilyen módon gondolta lenyugtatni őket. Noha egyetlen diák sem számolt be arról, hogy ezeknek az érintéseknek erotikus töltete lett volna, mégis mindegyiküket trauma érte.”

A pszichés bántalmazást azonban több, a 444-nek nyilatkozó egykori pannonhalmi diák is sokkal fontosabbnak nevezte az illetlen érintéseknél. Aki sosem volt bentlakásos iskola diákja, annak nehéz lehet megérteni, hogy itt miről is van szó, és hogy egyáltalán hogyan kerülhet egy diák ennyire kiszolgáltatott helyzetbe, de egy olyan közegben, ahol a diákok hetekig nem járnak haza, és minden idejüket egymással és tanáraikkal töltik, nem elképzelhetetlen az ilyesmi.

A főapát szerint az érintett szerzetes „rendkívül szoros érzelmi kapcsolatra törekedett diákjaival.” Azt akarta, hogy feltétel nélkül fogadják el őt, és hogy vonódjanak be egymás életébe. Az apát szerint ez lényegében érzelmi zsarolás, visszaélés a diákok kiszolgáltatottságával. Ennek a rendkívül erős érzelmi kapcsolatnak azonban meglettek a gyümölcsei is:

a gyanúba keveredett szerzetes diákjai igen jó eredményeket értek el a különböző tanulmányi versenyeken, a tanár pedig ezeket is tanítási módszerei igazolásaként állította be.

Más, nevük elhallgatását kérő megszólalók szerint is sokkal durvábban érintette a diákokat ez a fajta lelki terror, mint az esetleges szexuális közeledés. Az ügy egyik ismerője szerint az érintett tanár nemcsak azt várta el a diákjaitól, hogy jól tanuljanak, hanem azt is, hogy teljes mértékben azonosuljanak az ő gondolkodásmódjával és értékrendjével. Ha például egy diák akármilyen mindennapi apróságban csalódást okozott a tanárnak, vagy nem az általa elvártaknak megfelelően cselekedett, azzal évekre az osztály perifériájára sodródhatott.

Egy másik öregdiák azt emelte ki, hogy az érintett tanár nagyon megosztó személyiség volt az iskolában: nem kevesen utálták, de legalább a diákok fele bálványozta is. A szerzetes diákok számára megkapó tulajdonságait kiemelte Várszegi Asztrik is a Nők Lapjának adott interjúban.

Ezt a tekintélyét azonban a tanár arra használta, hogy a diákokkal fenntartott kapcsolatában és az együttélésben olyan, belsős játékszabályokat alakítson ki, melyek bár a játékban résztvevőknek normálisnak tűnhetnek, egy külső szemlélő számára már kimerítik azt a vádat, hogy az illető tanár visszaél pozíciójával és a diákok iránta érzett tiszteletével.

Ez részben magyarázza azt is, miért maradhatott ennyi éven át titokban az ügy, ahogyan a főapát is mondja: sok diák azt hitte, hogy ami vele történt, normális velejárója a pannonhalmi életnek. A rend azonban szeretné felhívni a figyelmet az ellenkezőjére, Várszegi Asztrik azt mondja, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a most kipattant botrány ne ismétlődhessen meg.

„Először is szembenézni az igazsággal, bármennyire fáj is. Csak így tudunk tovább élni, segíteni a sértetteknek és hűek maradni ahhoz, hogy keresztények vagyunk. Felajánlottunk minden lehetséges segítséget, jogi, orvosi és pszichológiai értelemben. Hogy többé ilyen soha ne fordulhasson elő, teljesen újjáalkottuk gyermekvédelmi szabályzatunkat. Pszichiáter és pszichológus szakemberek kísérik iskolai nevelőmunkánkat és diákjainkat. Célunk az, hogy minden diákunk legyen tisztában a veszélyforrásokkal és meg is tudja magát védeni.”