"Magyarország kulturális sokszínűségéről" adott ki nyilatkozatot az MTA Kisebbségkutató Intézet, ami valójában azt jelenti, hogy már nem bírták szó nélkül hallgatni a kormány bevándorlóellenes kampányát.

Ebben témában fut többek közt

• a Nemzeti Konzultációnak álcázott milliárdos állami propagandakampány,
• a debreceni menekülttábor bezárásának lebegtetése,
• amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy "nem akarunk tőlünk különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között",
• riogatás  "a gyerekeket fenyegető fekete afrikaiakkal",
• a "_"_"homogén"_"_" magyar kultúra felértékelése. 

Szóval a kisebbségekkel foglalkozó tudósoknak ebből lett elege, úgyhogy a következő szöveget tették közzé.

A szakemberek pont azt emelik ki, hogy ha a politikai vezetők így beszélnek a bevándorlókról és a Magyarországon élő kisebbségekről, akkor az nem csak ezekre a csoportokra veszélyes, nem "csak" őket fogják rosszabbul kezelni Magyarországon, mint eddig, de a környező országokban élő magyar kisebbségek megítélésre, az ő esélyeikre is nagyon rossz hatással van.

"Kisebbségkutatással foglalkozó szakemberekként aggodalommal követjük, hogy az utóbbi hónapokban felerősödött a kisebbségi csoportokat megbélyegző, az ország kulturális sokszínűségét tagadó politikai beszédmód. Ezzel ellentétben mi azt állítjuk, hogy a kulturális sokszínűség Magyarországon tény.

Magyarország népességének közel tíz százalékát etnikai és kulturális kisebbségek alkotják. Magyarország Közép-Európa része, amely régiót semmi sem jellemez jobban, mint a jól szervezett, kulturális identitásukhoz ragaszkodó kisebbségek jelenléte. Történeti perspektívából még nyilvánvalóbb tény, hiszen a közép-európaiak, közöttük a magyarok identitásában fontos szerepet játszanak közvetlen felmenőik sokfélesége, amit az emberek és államhatárok vándorlása és az azt követő változó lojalitások csak még jobban színesítettek.

A kulturális sokszínűség ezen felül érték, amely állami védelemben részesül, nem csak a Magyarországon jelenleg hatályos nemzetiségi törvény, hanem több, különböző nemzetközi szerződés alapján is. Aki ezt tagadja, az a kisebbségi közösségek elismerését, a kisebbségi közösségekhez tartozó és azok fontosságának tudatában élő embereknek a politikai közösséghez való tartozását vonja kétségbe. Így, ha Magyarországon felerősödnek az etnocentrikus, idegengyűlölő, az ország kulturális homogenitását hangoztató diskurzusok, az minden bizonnyal nem csak az ország Európán belüli hírét rontja, a hazai nemzetiségi csoportokat veszélyezteti, hanem a kisebbségi magyarok környező országokon belüli megítélésére, intézményes életesélyeire is negatív módon hathat.

Mindezek alapján az MTA TK Kisebbségkutató Intézete szakmai párbeszédet kezdeményez, amelynek honlapunkon fórumot kívánunk teremteni annak megvitatására, hogy milyen mértékben és milyen formában van jelen a multikulturalitás elmélete és gyakorlata a magyar társadalomban. Ehhez várjuk minden felelősségteljesen gondolkodó ember hozzászólását."