A NASA kiválasztotta azt a 9 tudományos műszert, amely a 2020-as évek elején indítandó szondán fog a Jupiter Europa holdjához utazni. Az űrszonda célja megállapítani, hogy alkalmas lehet-e az Europa jégkérge alatti óceán élet fenntartásra.

A NASA 2003-ig Jupiter körül dolgozó Galileo-szondája erős bizonyítékokat gyűjtött arra, hogy az Europa hold jeges kérge alatt folyékony vízréteg található. Ebben a globális óceánban akár kétszer annyi víz lehet, mint a Földön. A bőven rendelkezésre álló sós víz, a kőzetekből álló óceáni aljzat és az ár-apály hatás által biztosított hő együtt a legjobb környezetet hozhatja létre az élet számára a Földön kívül.

“Az Europa a rejtélyes jeges felszínével és jégkéreg alatti óceánjával a Galileo-űrszonda küldetése óta az érdeklődésünk középpontjában áll. Nagyon bízunk ennek az új küldetésnek és ezeknek a műszereknek a potenciáljában, hogy feltárják az Europa rejtélyeit.”

- mondta el John Grunsfeld, a NASA tudományos küldetésekért felelős vezetője.

A NASA 2016-os évi költségvetése 30 millió dollárt tartalmaz a szonda részletes terveinek kidolgozására. A küldetés jelenlegi koncepciója alapján a napelemekkel működtetett űrszonda pályára állna a Jupiter körül és három év alatt összesen 45-ször repülne el az Europa hold mellett, 25-2700 kilométeres távolságokban.

A kiválasztott tudományos műszerek között vannak nagy-felbontású kamerák és spektrométerek. Ezek részletes térképet fognak készíteni a hold felszínéről és meghatározzák annak összetételét. Az Europáról többnyire 50 méter/pixeles térkép fog készülni, de egyes területek ennél jóval nagyobb felbontásban lesznek lefényképezve.

Egy a jégkérgen áthatolni képe radar meg fogja határozni annak vastagságát és felszínhez közelebbi tavakat fog keresni. A szonda magnetométere meg fogja határozni az Europa mágneses terének erejét és irányát, ami segít majd meghatározni az óceán mélységét és sósságát. Egy felszíni hőmérsékletet vizsgáló műszer friss víz gejzírek után fog kutatni, míg más műszerek jégszemcséket keresnek majd a hold nagyon vékony légkörében. Ezeket a NASA Hubble-űrtávcsövének 2012-es megfigyelései indokolják, amely gejzíreket detektált a hold déli pólusánál. Ha sikerül bebizonyítani az Europa gejzírjeinek létezését és amennyiben azok összeköttetésben állnak a hold óceánjával, a kutatók potenciálisan a gejzírek segítségével meg tudják majd határozni az Europa belsejében lévő óceán kémiai összetételét.

Az Europa mellett a Szaturnusz Enceladus holdja és a Mars a legalkalmasabb helyszínek a Naprendszerben élet fenntartására.

(via NASA JPL)