Biszku Béla egyelőre megúszta a börtönt

  • Biszku Béla ügyének másodfokú tárgyalásán hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla, és új eljárásra utasított a 93 éves Biszku Béla ügyében.
  • Így a kommunista exbelügyminiszter egyelőre megúszta a börtönt.

Másik bírói tanácsnak kell eljárnia. A döntés kihirdetésekor a hallgatóságból többen azt kiabálták:

„Egy napot se fog ülni!”

A közbekiabálás miatt a bírói tanács elnöke rendreutasította őket.

Az indoklás végén a bíró iránymutatsképp felsorolta, hogy milyen feladatokat, vizsgálatokat, kutatásokat kell majd elvégezni az új eljárásban: például egy történésszel pontosabban tisztázni kell majd, hogy hogyan is működött a karhatalmai szervezet. Az indoklás szerint a bevont igazságügyi szaktanácsadó szakvéleményével is gond volt, az az elfogultság látszatát keltette – írja az Index.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon tárgyalta az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt volt belügyminiszter ügyét. Biszkura az ügyészség életfogytiglant kért. Magyar Gábor ügyvéd felmentést kért Biszku Bélára, mondván „ebben az ügyben nem lehet a kommunista rendszer felett erkölcsi ítéletet mondani, csak revansot venni, és ez nem segíti a múlttal való szembenézést.”

Biszku Béla, a volt pártállami diktatúra belügyminisztere érkezik kerekesszékben ülve az ellene több ember sérelmére elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt indult büntetõper tárgyalására a Fõvárosi Ítélõtábla Markó utcai épületének folyosóján június 1-jén (Fotó: Kovács Tamás / MTI)

Biszku Béla volt belügyminiszter ellen még 2012 szeptemberében indított a büntetőeljárást az ügyészség. Első fokon a karhatalom megszervezésével, felbujtóként, több emberen, aljas indokból elkövetett emberöléssel megvalósított háborús bűntettel vádolták, tavaly májusban öt és fél év szabadságvesztésre ítélték, nem jogerősen, Biszku ügyének másodfokú tárgyalása januárban kezdődött.

Biszku főbűne

Biszku Béla 1921. szeptember 13-án született Márokon. Munkásként dolgozott gyárakban, 1944-ben lépett be a Magyar Kommunista Pártba. Volt belügyminiszter (1957–1961), miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), a Politikai Bizottság tagja (1957–1980) és az MSZMP KB titkára (1962‑1978) is.

A Katonai Tanács 1956. december 4. után a karhatalmi alakulatok polgári lakosságra leadott sortűzzel elkövetett szándékos emberöléseket követtek el az ország területén. 1956. december 6-án a budapesti Nyugati Pályaudvari „vörös-zászlós” tüntetésen a karhatalom az ellentüntetőkkel szemben fegyvert használt, és négyen meghaltak. 1956. december 8-án Salgótarjánban a megyei rendőr-főkapitányság előtti tömegre tüzet nyitottak a helyszínen lévő magyar karhatalmista és szovjet katonai erők, és 46-an haltak meg. Biszku később belügyminiszterként a felelősségre vonásról azért nem intézkedett, mert a sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást, amik alapjául szolgáltak a karhatalmisták tevékenységének – írja a vád.

Kádár János és Biszku Béla (jobbra) a tizenharmadik kerületi Zöld Óvodában. (Fotó: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény)

1957. március 9-én a székesfehérvári karhatalom Martonvásárra ment azzal a céllal, hogy a 10 napos őrizetre javasolt személyeket összeszedjék, és egyes ellenforradalmár-gyanús személyeknél házkutatást tartsanak. Ezután 3 embert letartóztattak és a rendőrőrsön súlyosan bántalmazták őket. Biszkunak a bűncselekményről szóló hivatalos jelentést bemutatták, de eljárást nem kezdeményezett, az ügy iratait irattározni rendelte.

Hosszú volt az út a börtönig

Biszku Béla a rendszerváltáskor nyugdíjba vonult, nem volták felelősségre, és szép lassan elfelejtették (bár a Matula Magazin egy 2006-os álportréjában pedzegette az elszámoltatását). 2008-ban viszont Skrabski Fruzsina és Novák Tamás, a Mandiner.hu bloggerei álnéven megkeresték azzal, hogy portréfilmet szeretnének készíteni „Márok nagy szülöttjéről”, amibe belement. Ehelyett dokumentumfilmet forgattak róla, leginkább az 1956-os forradalom utáni megtorlásokban játszott szerepéről „Bűn és büntetlenség” címmel. A filmet – amiben azt is mondta, hogy Nagy Imre megérdemelte a sorsát – Biszku letiltatta, de az alkotók mégis bemutatták, ami bekerült a hírekbe. Emiatt hozott egy törvényt a parlament, hogy „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra hivatkozással”. (A nyersanyagból egy másik film is született Kádár és kora címmel.)

Biszkut 2010-ben még nem tudták bíróság elé állítani, 2012 őszén már gyanúsított lett. A vád alapja a lex Biszku néven elhíresült törvény, amit 2011 végén hozott meg a Fidesz. Eszerint az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenek, így az 1956 utáni megtorlások levezénylőinek büntetőjogi felelősségre vonása is megtörténhet. 2012-ben a kitüntetett kommunisták nyugdíjpótlékának megvonásával Biszku nyugdíja is alacsonyabb lett. 56-os szerepén kívül az elmúlt években azzal került a médiába, hogy három éve ott volt Kádár János mobil mellszobrának avatásán, tavaly januárban pedig megtalálták az elvesztett jogosítványát.

A 93 éves vádlott egy 66 m²-es földszinti lakásban él, korábban azt mondta, az utcán nem nagyon ismerik fel, nem köpik le, nem támadják meg, csak idős emberek mennek oda hozzá jó egészséget kívánni. Szereti, ha Béla bácsinak szólítják, és nem érti, hogy miért vádolták meg.