Az egykori MSZMP-s miniszter és Központi Bizottság-tag az Indexnek adott elképesztő interjút, amiben többek között azt bizonygatja, hogy még 1980-ban sem volt kommunista, és hogy a Kádár-rendszer – aminek egyik vezetője volt – kemény diktatúra volt.

Ahogy a múlt héten Schmitt Pállal tartott rendezvényén, úgy most is előszeretettel mesél arról, hogy ő változtatta meg Magyarország rendszerét. Mint mondja, néha a boltban leelvtársazzák, de nem sértésből, hanem csak hogy köszönetet mondjanak neki a rendszerváltásért. (WTF???)

Pozsgay szerint az, hogy a negyedik módosítás után bekerült az alaptörvénybe, hogy „az MSZMP, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak” rá biztosan nem vonatkoznak, mert:

„A rendszer megdöntőjének tartom magam. Kevesen voltunk, de sokan maradtunk.”

Arra pedig, hogy egy mondatban hogyan mutatná be magát a fiatalabb olvasónak, azt mondta:

„Az, hogy most ficánkolhatsz, azt részben nekem köszönheted. Segítettem kiszabadítani a hazámat egy megszálló hatalom kebleiből és egy diktatórikus intézményrendszerből. Hogy most szabadon mozoghatsz, nekem is volt hozzájárulásom. Így.”

A nemrég Petőfi-emléklappal kitüntetett politikus azt is elárulja, hogy bár 1956-ban lépett be az MSZMP-be, „soha emberellenes cselekedetet nem hajtott végre”.

Az interjú talán legérdekesebb része, hogy Pozsgay – aki egyébként nem bánt meg semmit – 1958-ban, Nagy Imre kivégzésének hírére kiábrándult a rendszerből. És hogy erről beszélt-e valakinek? Azt mondja, a kritikája abban látszik a legjobban, hogy a kandidátusi disszertációját a demokrácia fejlődéséről írta 1968-ban, a prágai tavasz idején, és ez olyan kockázatos volt, hogy a kiadását a pártközpont megtiltotta, és az zárt dobozba került. (Érdekes módon Horn Gyula sosem látott disszertációja is zárt dobozba került, az örökre el is tűnt.)

De ha ennyire kritikus volt, hogyhogy 1976-ban már kulturális miniszter is lett? – kérdezi az Index, amire a válasz:

„Ezen magam is sokat tűnődtem. Megalkuvást ugyanis sosem tanúsítottam.”

Elismeri, hogy tiltott be filmeket, de szerinte a „betiltás helyett helyesebb kifejezés az eltanácsolás”, és ő mindig a jó oldalon állt. Sőt, már 1985-ben azt mondta, hogy: „Ha ez a rendszer így folytatja tovább, meg fog bukni, és egy rossz emlékű kísérletként marad meg az emberiség történetében.”

Azt is elárulta, hogy tud olyan ügynökről, aki az elmúlt 25 évben fontos politikai vagy gazdasági funkciót töltött be, de nem mond neveket. Szerinte kár, hogy az ügynökügyet nem rendezték, de már mindegy is.

1990-ben még az MSZP jelöltje volt, és szerinte később sem ő jutott el a Fideszhez, hanem az hozzá, és 2010-ben dolga volt az új alaptörvény preambulumával is.

Úristen, meddig tartott volna a kommunizmus, ha nincs ott Pozsgay Imre?