Orbán Viktor az arab bankároknak: Ez egy nyitott és barátságos ország
2015 június 09., 09:16
A szegény bevándorlókat hazaküldjük megrohadni, a gazdag bevándorlóknak kinyaljuk a seggét
Hetek óta harsogja a kormány, hogy mennyire utálják a bevándorlókat, akik csak úgy idejönnek, elveszik a magyaroktól a munkát, kiveszik a pénzt a magyar költségvetésből és még azt se tudják, mi az a hortobágyi palacsinta. Pár napja óriásplakátok is hirdetik a kormányzati idegengyűlöletet.
Kedden viszont kiderült, hogy a kormány nem is az idegeneket gyűlöli, hanem csak a szegényeket.
Orbán Viktor és Szijjártó Péter is nagyjából erről beszéltek az Arab Bankárok Szövetségének Budapesten tartott éves közgyűlésén. Elmondták, hogy Magyarország
„nyitott és barátságos ország,(...) ahol mindenkit tisztelettel fogadnak.”
és hogy szeretnék, ha az arab bankárok
„beleépülnének a magyar gazdaságba.”
A legjobb az egészben, hogy az arab bankárokat magyar meghívásra látták vendégül Budapesten, így tehát kiderült az is, hogy a magyar kormány igenis hajlandó költeni az idegenekre, igaz, jobban szeretjük, ha a Hiltonban fizethetjük a kaviárt a gazdag idegeneknek, mint ha a nyírbátori menekülttáborban látnánk el a szegényebb idegeneket.
A szegényebb idegenek maradjanak csak otthon, vagy legalábbis távol innen. Mi majd a gazdagokkal üzletelünk, vagy esetleg jó pénzért letelepedési engedélyt is adunk nekik. Ez a letelepedési kötvény külön remek dolog, többször levezette már több újság, hogy a magyar államkassza hosszútávon nem jár vele jól, igazán nagyot a letelepedési kötvényeket árusító közvetítők szakíthatnak, akik meg ugye befolyásos magyar politikusok befolyásos haverjai. Durva is lenne, ha a magyar állam járna jól, még a végén a szegényekre menne el a nyereség egy része, azt pedig ugye a kormány nem engedheti.
Nemcsak más országok szegényeivel vagyunk ugyanis szőrös szívűek, hanem a sajátjainkkal is, pedig egyre több van belőlük. Sőt, a kormány legaljasabb húzása pont az, hogy azt mondja, azért nem engedhetünk be több menekültet, mert Magyarországon is van épp elég szegény, és a cigányokat is fel kell zárkóztatni. Hogy ez valóban aggasztja a magyar kormányt, akkor lenne hihetőbb, ha tényleg foglalkoztak volna az utóbbi 5 évben a cigányság felzárkóztatásával vagy a magyarországi szegénység enyhítésével, de nem ez a helyzet. Sőt, az adópolitikánk, az oktatásunk és a szociális ellátórendszerünk is úgy alakult át, hogy ezeknek az eleve leszakadó csoportoknak még rosszabb lett a sora.
A másik oldalon viszont ott van például a stadionépítési program, a vizes ebé és vébé beruházásai, a Századvég milliárdos megbízásai, a most bejelentett fölösleges autópálya-építések vagy a fideszközeli cégek állami megbízásai, amiket meg valahogy nem akarnak párhuzamba állítani a bevándorlással. Valamiért senki nem mondja, hogy
„Magyarország nem fogadhat megélhetési bevándorlókat, hiszen még stadionokat kell építenünk.”
„Magyarország nem fogadhat megélhetési bevándorlókat, hiszen a Századvéget még meg kell dobnunk pár milliárddal.”
Pedig ezeket is ugyanúgy lehetne mondani, hiszen míg az egyre több magyar szegény egyre jobban kihullik az állam kezei közül, és szinte senki nem törődik ezzel, az országot vezető politikai elit továbbra is úgy költ a saját hóbortjaira, mintha nem lenne holnap.
Azzal, hogy bezárjuk a határainkat a szegény bevándorlók előtt, tulajdonképpen ezt a fennálló rendet védjük: a magyar elit csinálhatja tovább, amit most csinál, a szegények pedig szintén szegényedhetnek tovább kedvükre.
Orbánék a bevándorlóellenességgel tulajdonképpen – bármennyire is kommunistán hangzik ez a szókapcsolat, de – a globális pénzhatalmi elit oldalára állnak. Benyalnak a bankároknak, igyekeznek segíteni a tőke szabad áramlását a világon, de a bevándorlóellenességgel akadályokat gördítenek a munkaerő szabad áramlása elé.
A globalizáció akkor lenne teljes, ha a tőke és a munkaerő egyaránt szabadon áramolhatna. Ebben az áramlásban a tőkének ugye eleve egyszerűbb a dolga, tehát a két tényező akkor lenne inkább egyenlő, ha a munkaerő szabad áramlását még támogatnánk is. A világ legtöbb országában ma nem ez a helyzet, drótkerítés védi az EU déli határát Bulgária és Törökország között, a franciaországi Calais-ben hetente csapnak össze a rendőrök a Nagy-Britanniába tartó hajókra kívánkozó migránsokkal, Texas államban is kerítés védi az USA határait a mexikóiaktól.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország jól teszi, ha ebbe az irányba mozdul, hanem azt, hogy a jelenleg álló kerítések tulajdonosai hoztak morálisan rossz döntéseket.
Ha a szegény bevándorlóktól védi magát egy ország, attól még nem fordítja vissza a globalizáció többi folyamatát. Orbánék országában nem lenne kevesebb idegen erőforrás attól, hogy a határokon kívül tartják a szegény bevándorlókat, hiszen a magyar gazdasági növekedés nagyjából egésze idegen tőkéből valósul meg. De valamiért Orbán szerint sokkal jobb, ha nem a magyar cégeknek dolgoznak bevándorlók, hanem külföldi cégeknek dolgoznak a magyarok, legalábbis azok, akik még a határainkon belül maradtak.
Ráadásul azzal, hogy a tőke már most is viszonylag szabadon ugrál a világon, és a legtöbb ország döntéshozói Orbánékhoz hasonlóan kinyalják a külföldi tőketulajdonosok seggét is, a gazdagoknak olyan lehetőségek adatnak meg, amik a szegényeknek nem. A gazdagok ugyanis legfontosabb erőforrásukkal, azaz a tőkéjükkel szabadon kereshetik azt a földrajzi helyet, ahol erőforrásuk a lehető legjobban jövedelmez majd. A szegények legfontosabb erőforrása azonban a munkaerejük, a világ legtöbb kormánya pedig úgy döntött, minden eszközzel igyekszik megakadályozni, hogy ezt az erőforrást a szegények arra a földrajzi helyre vigyék, ahol az a lehető legjobban jövedelmez.
Magyarország is erre az útra lépett. Az a világ pedig, ami ennek az útnak a végén látszik, nem valami bizalomgerjesztő hely.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.