Van olyan, amikor megvan a jószándék, érezni a törődést, aztán valahogy mintha mégsem lenne teljesen átgondolva az egész. Ilyen például a BKK-s jegyautomata. Mert ott van rajta a Braille-írás a vak vagy gyengénlátó vásárlóknak. De aztán jön a második lépés, amikor már érintőképernyőn kellene továbblépni, mindenféle segítség nélkül. De lehet korrigálni, a BKK-nál is érezhették, hogy ez nincs teljesen rendben, és az új automatákon már kapnak audiosegítséget is a vak és gyengénlátók.  Vagy ott van a Nemzet Főterének nevezett Kossuth tér. Tudják, hogy mik ezek a jelek? Akiknek készült, ők sem tudják igazán. Ezek elvileg taktilis jelzések vakoknak vagy gyengénlátóknak. Nem új dolog, a hatvanas években Japánban kezdték használni. Talppal vagy bottal érzékelhető és a környezetben található akadályokról, vészhelyzetekről, illetve biztonságosan használható közlekedési folyosókról ad tájékoztatást. Így néz ki nem a Kossuth téren: Kétféle jelzés van. A párhuzamos csíkokat hívják vezetősávnak. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének állásfoglalása szerint ennek feladata, hogy kijelölje "a biztonságos közlekedést biztosító gyalogos folyosó tengelyét, illetve az ehhez kapcsolódó, innen leágazó útvonalakat". Egy kerítés eleve segítséget nyújt a tájékozódásban, ha közbejön valamilyen akadály, azt így lehet elkerülni, a botot vezeti a sáv.

A vezetősáv szélességére az ajánlásban 75-85 mm szerepel.

És vannak a pöttyök. Ezek a veszélyt jelző sávok, más néven figyelmeztető jelzések. Feladata, nem lesz meglepő,

"a közlekedőre veszélyt jelentő szituációk előre történő, egyértelmű és következetes jelzése".

A fenti képen például a Margit hídon ezzel választották el a gyalogos sávot a bicikliúttól. Ezekkel a pöttyökkel jelzik például egy vaknak, hogy zebrához ért, vagy a villamosmegállóban a peron szélét. Szóval

• a vezető sáv párhuzamos csíkos
• a másik, a veszélyt jelző burkolat "a környezetből kiemelkedő, raszterben elhelyezett, gömbsüveg vagy csonkakúp alakú, pontszerű elemekből áll".

A vakok és gyengénlátok szövetsége az állásfoglalásában elég nyomatékosan felhívja a figyelmet arra, hogy

"TILOS ezeket a jelzéseket más jelentéstartalommal elhelyezni".

És akkor ehhez képest mi történt a Nemzet Új Főterén, a Kossuth téren? Igen, pöttyökből rakták össze a vezetősávot. Ennek köszönhetően megszületett az évszázad legkövetkezetesebb, bár bottal kissé értelmezhetetlen pöttyözése Viszont felvet egy elég jelentős problémát is. Azt, hogy nem tudják használni a vakok. Megtalálni nehéz, hiszen könnyű átlépni. Ezért is van megszabva egy minimális szélesség a vezető sávoknál és figyelmeztető sávoknál is. A problémát a vakok és gyengénlátók szövetsége még azelőtt jelezte a Kossuth tér felújítását végző Steindl Imre Programirodának (SIP), hogy átadták a teret. Igaz, csak napokkal a tavaly március 15-i átadás előtt, mert előzetesen nem vonták be őket az előkészítésbe. Teljesen más üggyel kapcsolatba kérdeztek rá a Kossuth tér akadálymentesítésére, amikor kiderült, hogy mit tervez a SIP.

Az elképzelések között volt egy, a Parlament épületét kivülről, tisztes távolságból teljesen körüljárhatóvá vakvezető sáv is. Mivel ez egy vak számára messze nem annyira élvezetes séta, mint egy látó számára, inkább azt kérték,  hogy a főbb útvonalalokon legyenek jelzések, mert a tér sokkal nagyobb annál, hogy ott támpont nélkül lehessen tájékozódni.

A szövetség akkori szakembere, Kroll Zsuzsa szerint ekkor derült ki, hogy olyan vezetősávokat terveznek, amik vakok számára teljesen értelmezhetetlenek. A SIP-nél azt mondták, hogy Dániában is van ilyen vezető sáv. Viszont Magyarországon sehol sincs. Kroll Zsuzsa szerint egy vak számára ez azt jelenti, mintha látók számára a közlekedési lámpákon egyszer csak bevezetnék a lilát vagy a rózsaszínt úgy, hogy nem szólnak róla senkinek. 

Amikor kiderült, hogy a szövetség 2010-ben kiadott, 2013-ban megerősített ajánlására fittyet hányó megoldás készül, azt mondták a SIP-nek, hogy így teljesen értelmetlen lerakni a jeleket. A SIP persze lerakta így, mert közel volt már az átadás határideje. Azt mondták, hogy mivel úgyis több hullámban adják át a teret, majd változtatnak rajta - mesélte el a lapunk által megkeresett Kroll Zsuzsa.  Ebből annyi lett, hogy mindössze a villamosmegállóban vakok számára életveszélyes helyzetet teremtő jelekhez nyúltak. Ott ugyanis úgy lehetett értelmezni a jeleket, hogy éppen a sínen kellett ácsorognia egy vaknak, vagy akár áteshetett volna egy 80 centi méter magas peronszélen. Kroll Zsuzsa szerint a SIP-nél esztétikai okokra is hivatkoztak, amikor megindokolták, hogy miért ezt a pöttyös megoldást választották.

Arról nincs szó, hogy spórolni akartak volna, mert ezek a rozsdamentes acélpöttyök nem olcsóbbak, mintha a sávos megoldást választottak volna. Lerakni biztosan macerásabb volt, nem is sikerült mindenhol egyenesre. Ráadásul egy év után számos helyen enged a ragasztó, nem tűnik nagyon időtálló megoldásnak. Knoll Zsuzsa szerint vannak kifejezetten veszélyes helyek is a Kossuth téren, például a medence, ahol semmi sem hívja fel annak határára a figyelmet. Az egyik oldalon emiatt legfeljebb kicsit vizes lesz a vízbe véletlenül belépő vak lába, a másikon viszont akár méteres lehet a szintkülönbség. Az egyeztetéseken az hangzott el, hogy a víz csobogása jelzi, hogy víz van a közelben. A szakértő szerint azért különösen szomorú, hogy a Nemzet Főterének nevezett felújításon nem vették figyelembe a szakmai szempontokat, mert így az ország bármelyik terén hivatkozhatnak a Kossuth térre, hogy ha ott így oldották meg, akkor máshol is jó lesz az úgy, nem kell az állásfoglalással törődni.

A korábbi tárgyalásokon részt vevő Knoll Zsuzsa már nem dolgozik a szövetségnek, ezért megkérdeztük a MVGYOSZ-t, mit gondolnak a Kossuth tér akadálymentesítéséről.

Véleményük szerint hogyan sikerült megoldani az akadálymentesítést a téren?

A látássérültek személyek szempontjából a téren az akadálymentesítés hiányosan és nem az elvárt igények szerint valósult meg.

Az Önök által a taktilis jelzésekről kiadott állásfoglalásnak mennyiben felel meg a végül elkészült Kossuth tér?

A taktilis jelzéssel kapcsolatos állásfoglalásunkat a kivitelezés során figyelmen kívül hagyták.

Bevonták-e Önöket a tervezésben?

A tervezés során nem, a kivitelezés során viszont kikérték a Szövetség véleményét.

Egyeztettek-e a megoldásról azóta a tervezőkkel?

Az Országgyűlés Hivatalának képviselőjével és a Steindl Imre Programirodával történt többszöri egyeztetetések számunkra nem voltak eredményesek. A legutóbb, 2014. november 3-án megajánlott egyeztetést munkatársunk megbetegedése miatt nem tudtuk megszervezni. Ez azóta is függőben van.

Kaptak-e bármilyen ígéretet változtatásra?

Ígéretet kaptunk, tárgyalási készség is mutatkozik részükről, de a megbeszélések és levelezések során álláspontjaink csak kis mértékben közelednek egymáshoz. Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújításáért felelős Steindl Imre Program vezetője lapunknak azt mondta, hogy ők mindenben a jogszabályoknak megfelelően jártak el, az engedélyeztetési eljárásoknak is megfeleltek. Ahogy egy pár métert eltávolodunk a Kossuth térről, ott van már jó példa a vezető sávokra. Mármint arra, hogy milyen az egyértelmű vezetősáv. Az persze tanítani való, ahogy az Olimpiai Park bejáratánál - hiába van nyitva a park - belevezetik azt egy zárt kapuba. És a másik oldalon is