Volt, hogy a MET olcsóbban vette vissza az államnak eladott gázát

2015 június 22., hétfő 5:05
262

Tóth Bertalan szocialista képviselő sikeresen kiperelte az állami Magyar Villamosművektől a MET-tel kötött szerződéseket. Tavaly január óta lehet tudni, hogy egy nagyon bizarr konstrukcióban üzletelt egymással évekig az MVM és a MET. Akkor jelent meg ugyanis a neten egy blog, amiben a két cég közötti néhány szerződés látszott. Később miniszteri rendeletek és parlamenti kérdések sora világított meg újabb részleteket, mi A legtöbb pénzt most így lehet csinálni Magyarországon címmel mutattuk be a gázkereskedelmi konstrukciót.

Tóth márciusban nyerte meg másodfokon is a pereket, amelyeket az MVM, illetve gázkereskedő leánya, az MVMP ellen indított, miután a cégek nem fogadták el, hogy amiket kér, azok közérdekű adatok. A bíróság azonban Tóth érvelését fogadta el. A rengeteg papír feldolgozása mostanáig tartott. A feldolgozott anyagot hétfőn közölte az MSZP a honlapján.

Tóth szerint egyébként nem kaptak meg mindent. A kimutatások alapján mintegy egymilliárd köbméter gáz szerződései hiányoznak. Tóth már pénteken megfenyegette az MVM-t, hogy ha ezeket a dokumentumokat nem kapja meg, akkor újra feljelentést tesz.

Röviden ez volt a konstrukció lényege:

  • A kormány felhatalmazta 2011-ben az MVM-t, hogy árverés nélkül hozzáférjen az Ausztriát Magyarországgal összekötő gázvezetékhez, hogy így szorítsák le a távhő árát. Az árverés elmaradása egyébként az Európai Bizottság szerint megsértette az EU-s jogot, emiatt idén eljárást is indítottak Magyarországgal szemben.
  • Ez a vezeték azért volt nagyon értékes akkoriban, mert a földgáz Európa nyugati felén éppen jóval olcsóbb volt, mint amennyiért az oroszok adták. Ez az árkülönbség a következő években is fennmaradt.
  • Az állam mintegy 500 millió köbméter, a tárolókból kivett gáz pótlására adta saját cégének, vagyis az MVM-nek a határkapacitás egy jelentős részét, ám több éven át összesen több milliárd köbméter behozására adott neki lehetőséget erre hivatkozva. Vagyis a hivatalos indoklása a konstrukciónak hamis volt.
  • Az MVM a megkapott kapacitás nagy részét nem a tárolók feltöltésére használta. Ehelyett nagyrészt a MET-nek biztosított lehetőséget gáz importálására.
  • Eddig is valószínű volt, hogy a MET járt jól ezzel a konstrukcióval. A szerződések alapján ez most még valószínűbb. Az MVM alig keresett ezen a konstrukción, míg a MET olyan gázt tudott az országba hozni, ami az orosz forrásból érkezett hazai gáznál sokkal olcsóbb volt még azután is, hogy az MVM szolgáltatásait kifizették.
  • A MET jelenlegi tulajdonosairól itt írtunk részletesen. Benne van a Mol, több ismert magyar üzletember, és egy orosz vállalkozó is, akiről senki sem tud semmit.

Ránézésre ez a MET-nek szuper üzlet volt

A kiadott szerződések alapján a legfontosabb megállapítás az, hogy a MET tulajdonosai nagyon sokat kereshettek a konstrukción, és ezt a hasznot az állam is bezsebelhette volna. A konstrukcióból következő lehetséges haszon mintegy 80 százalékát a MET érvényesíthette.

2011 – 2014 között, amikor a konstrukciót alkalmazták, a nyugat felől behozott gáz átlagosan mintegy 55 forinttal volt olcsóbb, mint ami kelet felől, az oroszokkal kötött hosszú távú szerződés alapján az országba jött. Fontos tudni, hogy ennek ellenére a drágább orosz gázzal volt tele az ország.

  • Egyrészt azért, mert nyugat felől csak korlátozott mennyiséget lehetett behozni, az erre alkalmas egyetlen vezeték a HAG, vagyis az osztrák-magyar határon átnyúló cső volt, aminek kapacitása kisebb, mint a keleti határnál, Ukrajna felől jövő vezetéké.
  • Másrészt az oroszokkal olyan szerződése volt az országnak, ami szerint az előre kijelölt hatalmas mennyiséget akkor is ki kell fizetni, ha nem vesszük át a gázt.

Így az olcsó nyugati gáz az oroszhoz képest csak kisebb mennyiségben volt hozzáférhető, ezért is volt nagyon fontos, hogy ki hozhat be gázt az országba a HAG-on át.

A nyugatról jövő vezeték használati jogát az MVM elvben pont azért kapta meg az államtól, hogy hozzon olcsó gázt, segítve ezzel a távhő árának leszorítását. Az MVM azonban a lehetőség nagy részét átadta a MET-nek. Mégpedig igen olcsón. Egyrészt úgy, hogy a MET gázát megvette az MVM a határ osztrák oldalán, majd visszaadta neki a magyar oldalon, és a szállításért csak 2,3 – 3,4 forintot számított fel köbméterenként. Olyan is előfordult, hogy átadta az MVM a jogot a vezeték használatáért: ebben az esetben 1 – 2 forintot kért csak köbméterenként. Holott a behozott gázzal reális volt akár 50 forintot is keresni köbméterenként. Mert ennyivel olcsóbb volt a nyugati gáz a keletinél.

A kormány és az MVM is azt mondta eddig, hogy muszáj volt egy külső partnert bevonni a gázbizniszbe, mert az MVM nem volt alkalmas rá, hogy külföldről gázt vegyen, és itthon ezt eladja. Hiába volt miniszteri rendelet, hogy ezt kell tennie, nem tudta megcsinálni, és hogy a feladat el legyen végezve, be kellett vonnia a MET-et. A most kiadott szerződésekből azonban az derül ki, hogy az MVM akkori gázkereskedője, az MVMP elég gyorsan felnőtt a feladathoz. A 2011-12-es gázévet követő gázévben 65 százalékkal növelte nagykereskedelmi eladásait, és 26-szorosára növelte a kiskereskedelmit. Vagyis tudtak az államnál is bánni a gázzal, ha éppen volt rá akarat. (A gázév július 1-től következő év július 1-ig tartott az akkori rendszerben.)

Sőt még az is kiderült, hogy már a konstrukció első évében, vagyis a 2011-12-es gázévben is képes volt az MVMP nyugatról gázt behozni, és ez a gáz köbméterenként 16,55 forinttal még olcsóbb is volt annál, mint amit a MET hozott.

Olcsóbban adta az állam, mint amennyiért vette

A 2011-12-es gázévben az MVMP egy miniszteri rendeletnek köszönhetően összesen 820 millió köbméter gázt hozott be az országba úgy, hogy nem kellett árverésen versenyeznie a lehetőségért.

Ebből 136 milliót egy Vitol SA. nevű, szintén svájci székhelyű cégtől vásárolt, 69 Ft/köbméter áron. A többit, 684 millió köbmétert a MET egyik leányától, a METI-től vette meg a határ osztrák oldalán, 85-86 Ft/köbméter áron. A gázt áthozta az állami cég a magyar oldalra, majd itt eladta az egészet a MET egy másik leányának, a MET Zrt.-nek. Átlagosan 83-84 Ft/köbméter áron.

Vagyis abban az évben a MET olcsóbban kapta vissza a gázát a határ innenső oldalán.

Az MVMP nem vesztett mégsem pénzt, mert a Vitol gázára rárakott haszonnal kompenzálta magát. Viszont az állami MVMP így a MET-et támogatta a Vitol szuperolcsó gázával, és a MET-nek még azt a csodálatos lehetőséget is biztosította, hogy a cég azon is keressen valamit, hogy más áthozta neki a határon a gázát. Holott normális esetben, a megfelelő miniszteri rendelet nélkül a MET-nek kemény árverésen kellett volna fizetnie a határkapacitásért.

(Igaz, hogy itt az árverést a Földgázszállító Zrt.-nek kellett volna tartania, ami a Mol cége. Ahogy most 40, akkoriban pedig még 50 százalékban a MET is. A Mol a miniszteri rendelet miatt itt közvetetten arra kényszerült, hogy egy másokkal közös cége járjon jól, ahelyett a cég helyett, amit teljesen a részvényesei birtokolnak.)

Ha nem foglalkozunk azzal, hogy a behozott gázt mennyiért lehetett eladni később, akkor csak ezen a határkapacitásnál történt kavaráson az állami MVMP 145,8 millió forintot keresett, a MET viszont 317,9 milliót.

És ha eljátszunk a gondolattal, hogy a MET eredetileg ugyanannyiért is vehette a gázt mint a Vitol (hiszen mindkét cég ugyanazon a nyugati gáztőzsdén vásárol) akkor a MET 11 milliárd forint felett is kaszálhatott csak ezzel a kis játékkal. Erről persze semmi biztosat nem lehet tudni, hiszen a kiadott szerződésekben nem szerepel, hogy a MET és a Vitol honnan és mennyiért vette az osztrák-magyar határig elhozott gázt. Ám ha még tovább képzeljük a lehetőségeket, akkor érdemes megnézni, hogy akkoriban mennyibe került a gáz Magyarországon: az oroszoktól akkoriban éppen 34-35 forinttal drágábban jött, mint amennyiért visszavásárolta a MET a saját (és a Vitol) gázát a magyar oldalon. Szóval ha ugyanannyiért talált volna vevőt erre a gázra, mint amennyi akkor éppen az átlagos honi gázár volt, akkor további 28,3 milliárdot kaszálhatott volna a MET.

Persze azt nem tudjuk, hogy mennyiért és kinek adta el a behozott gázt. Az is lehet, hogy külföldön olyan vevőt talált, aki még többet adott érte, mint a magyarországi orosz gáz ára volt, de az is lehet, hogy jelentősen olcsóbban adta el.

Ugyanebben a gázévben volt olyan is, hogy az MVMP nem játszotta a postást, és nem adta-vette a határon áthozott gázt, hanem egyszerűen eladta a behozatali lehetőséget a MET-nek (bérbe adta a csövet). A MET így további 502 millió köbmétert hozott be, és ezért az MVMP-nek 2,176 milliárd forintot fizetett. Csakhogy ez aprópénz ahhoz képest, hogy elvben mennyit lehetett keresni ezen az 502 millió köbméteren. Mert az akkori gázárak alapján akár a tízszeresét is.

Kicsit átvariálták

A következő két gázévben a Vitol már nincs a rendszerben. Az MVMP pedig még több gázt hozhatott be a HAG vezetéken mint korábban. Ebben a két évben az MVMP rendes postásként dolgozott. Megvette a MET gázát az osztrák oldalon, aztán az első évben 2,35, a következő évben pedig 3,37 forinttal drágábban visszaadta a MET-nek a magyar oldalon. Holott az első évben a MET valószínűsíthető beszerzési ára (a nyugati tőzsdei ár) 54-55 forinttal, a következő évben pedig 45-48 forinttal volt olcsóbb, mint az orosz forrásból érkező gáz ára.

Elvben a különbség alapján csak 2012-13-ban akár 80 milliárd forintot is kereshetett a MET ezen az árkülönbségen. A következő évben az orosz és a nyugati árak közt némileg zsugorodó különbség miatt a potenciális haszon ennél kisebb lehetett, de elvben akkor is elérhette a több tízmilliárd forintot.

Ráadásul az is látszik a papírokból, hogy az MVMP közben végig tudott a MET gázánál is olcsóbb gázt értékesíteni további hazai kereskedőknek, vagyis képes lehetett egyedül is, külső segítség nélkül a nyugati piacokról gázt szerezni.

Ha kellett, akkor tudott az MVMP a gázzal bánni

A nagy gázüzletnek csak egyik, bár jóval nagyobb lába volt a kavarás a HAG vezetékkel. Volt azonban egy másik vonal is: az MVMP arra is kapott állami felhatalmazást, hogy vegyen ki a hazai tárolókból gázt, hogy azzal is lenyomja a távhőárakat. Csakhogy az MVMP az így kivett gázt állítása szerint nem tudta eladni a távhősöknek, mert mire a miniszteri rendelet megjelent, azok már leszerződtek a piacon a nekik szükséges mennyiségre. Így a hivatalos magyarázat szerint az MVMP kénytelen volt a kivett mennyiség túlnyomó részét nagykereskedőknek értékesíteni. Az 500 millió felszabadított köbméterből mintegy 213 milliót nagy valószínűséggel éppen a MET vásárolt meg. A tárolóból kivett gáz ára átlagosan 65 forint/köbméter volt, az eladott pedig 11-12 forinttal drágább.

Ebből pedig az következik, hogy az MVMP képes volt gázzal kereskedni, értelmes haszonnal is akár. Vagyis érthetetlen, hogy miért állították azt, hogy rá voltak szorulva a postás szerepre az osztrák magyar határon.

Az állam nem fizetett rá, de másnak kaparta ki a gesztenyét

Az eddig átadott szerződések alapján az MVM nem termelt veszteséget a MET-tel kötött üzleteken. Viszont a saját haszna minimális maradt, főleg ahhoz képest, hogy milyen lehetőségeket nyitott meg a cég előtt. A MET tulajdonosai (jelenleg a Mol, Lakatos Benjámin, Nagy György, Ilja Trubnikov és Garancsi István) tehát sokat köszönhetnek annak, hogy a fejlesztési miniszter és az MVM vezetői előállították ezt a helyzetet.

A konstrukció most már nem működik. Az idén nyáron kezdődő gázévvel hatályon kívül kerül az a miniszteri rendelet, amely a HAG vezeték használati jogának egy részét az MVM-nek adta, így azt a cég tovább sem tudja már adni. Továbbá hamarosan működőképes lesz egy új határmenti vezeték, ami Szlovákián keresztül biztosít összeköttetést a nyugati piacokkal, illetve az oroszok is lejjebb vitték a gáz magyarországi árát.

A MET azonban továbbra is fontos szereplője marad a régiós piacnak. A közelmúltban alapított közös gázkereskedő céget a Magyar Telekommal, illetve megvették az ország legnagyobb gázerőművét is a francia GdF Sueztől. Horvátországban pedig műtrágyagyár vásárlására készülnek, és a műtrágyagyártáshoz nagyon sok gáz kell.

A MET-ről szóló összes cikkünket itt nézheti meg.

Update: A MET a témában megjelent cikkek nyomán kiadott egy közleményt, amiben azt állítják, hogy a szerződések értelmezése téves és rosszindulatú. Többek között így fogalmaznak: "Elvtelenek és szakmaiatlanok azok a csúsztatások, amelyek a különböző paritású (földrajzi ponton érvényes) és különböző időpontban aktuális árazású termékeket hasonlítják össze (a jövő évi dinnyét a tavalyi földimogyoróval), így eredményezve nem létező, földön kívüli árréseket, eredményeket." Szerintük inkább az derül ki a szerződésekből, hogy azok "rávilágítanak az elmúlt időszakban több fórumon elhangzott állítások valótlanságára, és alátámasztják a felek közti megállapodás maximális létjogosultságát és szakmai megalapozottságát".

Konkrét számok ismertetése nélkül nehéz megérteni ezt az érvelést, hiszen az MSZP által feldolgozott szerződések számokat is tartalmaznak.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt