• Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal.
• A kormány új jobboldali sajtót épít, hogy ne legyen Simicska Lajos médiavállalkozásaira utalva, és több fideszes politikus bojkottálja az egykor szövetséges Magyar Nemzetet, Hír TV-t, Class FM-t, Lánchíd Rádiót. Heti Választ és Metropolt.
• A Simicska Lajos köréhez sorolt állami vezetőket sorra váltották le az elmúlt egy évben, utoljára Baji Csabának, az MVM elnök-vezérigazgatójának kellett távoznia.
• Ám Simicska Lajos legfontosabb vállalkozása a Közgép, ami az előző ciklusban rengeteg utat, vasutat és hidat épített. És építene most is.
• Idén alig nyert még közbeszerzésen, és volt építkezése, amit le is állított a kormány.
• Ebben a kiélezett helyzetben a Közgép egy sajátos eszközt választott, hogy életben tudjon maradni: elkezdett nagyon olcsó ajánlatokat adni a közbeszerzéseken.
• A nagyon olcsó ajánlatokkal sem tud azonban nyerni a feketeseggűvé vált egykori kedvenc, nemrégiben például azért zárták ki őket egy budapesti felüljáró felújításáról, mert túl olcsón vállalták volna a munkát. 
• Az ilyen kizárások után azonban kínosan kell magyarázkodni. Lehet, hogy egyszerűbb lesz kizárni a Közgépet minden további közbeszerzésből. Lehet, hogy a kormányoldal máris megtalálta az ürügyet.
• Talán a Szása II. és a Szása III. nevű szerb hajók futtathatják zátonyra a Közgépet.

Gönyűre megint a legolcsóbb ajánlatot tették

Ahogy az mostanában lenni szokott, a Közgép olcsó ajánlattal indult egy aktuális közbeszerzésen, mégpedig a Győr-Gönyű kikötő fejlesztésére kiírt pályázaton.

A pályázatot idén januárban írták ki. A feltételek eleve nehezített pályát ígértek: olyan referenciákat követeltek, amelynek összességében egyetlen hazai cég sem tudott megfelelni, illetve olyan gépeket is előírtak a munka elvégzéséhez, amilyenek az országban csak egyetlen cég tulajdonában vannak. Például előírták referenciának, hogy minden pályázónak fel kell mutatnia többek között két 500 négyzetméteres zárt fedélzettel rendelkező hajót, és egy 700 négyzetméteres zárt fedélzetű szállítóhajót is. A megfelelő hajóval rendelkező magyarországi céggel egyébként Mészáros Lőrinc kft.-je indult konzorciumban. Ez előrevetítette az építőiparban járatosaknak, hogy ki fog nyerni, de azért többen is próbálkoztak az indulással. Végülis 5,5 milliárd uniós pénz is van benne.

Nem ritka, hogy a drága közbeszerzéseken túlzó feltételeket követelnek meg. Előfordult, hogy ez régebben pont a Közgépnek jött jól, például a csepeli kikötő esetében, még az előző ciklusban. Az Európai Bizottság most már utazik az ilyen pályázatokra, és rendszeresen bünteti is Magyarországot miattuk. Most, hogy változtak a baráti érzések, éppen a Közgép dolgát nehezítették meg az ismert módszerrel.

Világos volt, hogy ezen a pályázaton csak konzorciumok tudnak elindulni, és külföldi partnereket is muszáj lesz bevonnia az indulók többségének a sok feltétel miatt.

Március 24-én volt tenderbontás, aminek ez lett az eredménye:

• Közgép - Kötiviép'B: 6,7 milliárd forint.
• A-Híd - Swietelsky Vasúttechnika - Mészáros és Mészáros Kft.: 6,9 milliárd forint.
• Strabag–MML: 7,1 milliárd forint.
• Duna Aszfalt: 7,3 milliárd forint.

A Közgép vállalta volna tehát a legolcsóbban a munkát, 217.887.098 forinttal csinálná kevesebbért, mint a Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cégét is magában foglaló, második legjobb ajánlatot adó konzorcium.

Csakhogy a Közgép ajánlatát érvénytelenítették. Azért, mert több esetben hamis adatokat közöltek a pályázati anyagban az ajánlatkérő szerint, vagyis az Észak-dunantúli Vízügyi Igazgatóság szerint (aki az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt.-t bízta meg az értékeléssel).

A hamis adatok közlése igen súlyos vád. Akit ezen kapnak rajta, azt akár 3 évre is kizárhatják az összes magyarországi közbeszerzésből.

A hamis adatközlés miatti kizárást a Közgép megtámadta, úgyhogy jogilag még nincs lezárva az ügy. Az érdekes az, hogy milyen aprólékosan jártak utána a Közgép pályázatának. Simán lehet, hogy tényleg arra mennek a magyar államigazgatásban, hogy végre ki tudják zárni az idegesítően olcsó ajánlatokkal jövő céget.

Kőszórás vagy mi, meg a hajók mérete

A hamis adatok a pályázati bírálat szerint az alábbiak voltak:

Az egyik alvállalkozó referenciái között szerepelt az új miskolci villamosvonal építése. Ezt nem fogadhatták el, mert a munka elvégzését nem az utolsó szerződésmódosítással igazolták, hanem csak az utolsó előttivel. Mivel a villamosvonal elkészült, a műszaki átadás-átvétel már megvolt, ezért ugyan a hanyag adminisztrációt rá lehetne verni a Közgép alvállalkozójára, de azt, hogy ne építette volna meg a villamospályát, azt már nehezen. Mindenesetre ebből lett az első bukta.

A második hamis adatról szóló vád egy bolgár alvállalkozó referenciájával kapcsolatos. Az ő referencialevelükben ugyanarra a munkára két kifejezést is használnak a magyar fordításban: egyszer „kőszórás, kőkeverék készítése” szerepel, egyszer pedig „kőszórás, kőlerakat készítése” van a szövegben. (Egyébként az angol, szintén benyújtott változatban mindkétszer ugyanaz van: „spreading pebbles, preapration of pebble shuffle”.) Az ajánlatkérő azonban jelezte, hogy ez hamis adat, mert így nem tudja, hogy akkor most mire képes a bolgár cég. Kőkeverékre vagy kőlerakatra? (A pályázati kiírás egyébként kőrakatot várt el.)

A harmadik kifogás a referenciában szereplő hajókról szól. Az előírt hajókat részben egy szerb alvállalkozó, egy Stikic nevű társaság hozta volna a Közgépnek. Ezek tűnnek túl kicsinek. Megállapították ugyanis, hogy a szerb hajóknak nincs 500 négyzetméteres zárt fedélzete. Van egy igazolás ugyan a szerb közlekedési minisztériumtól, hogy az egyik hajó (a neve Szása II.) „laterális felülete” 502,66 négyzetméter, de megvizsgálták alaposan a pályázat kiírói is a hajó alaprajzát, és arra jutottak, hogy ebből mindössze 452,675 négyzetméter lehet a fedett rész, ahogy rámutattak: „a rámpák figyelembevétele nélkül”. A referenciának megadott másik szerb hajónál, Szása III.-nál sem stimmel a méret. Van egy szerb hivatalos papírja a Közgépnek, hogy az meg 508,76 négyzetméteres, ám a hajó alaprajzát bekérő bírálók úgy számoltak, hogy a fedett rész csak 467 négyzetméter (rámpák nélkül). A Közgép szerint ez a számítás önkényes algoritmuson alapult, a bírálók szerint viszont ki lehet számolni, hogy ekkora.

Volt még baj a magyarországi pontonok és építőhajók papírjaival is, ott is találtak hamis adatot. Esetükben nagyjából az a lényeg, hogy valamelyik műszaki engedély lejárt valamelyik járműnél, de az meg egy olyan jármű lett volna, amit a kötelezőn felül, amolyan tartalékként mutattak fel a pályázatban. Egy másikkal pedig az volt a baj, hogy éppen nem dolgozott, vagyis szét volt szerelve, amikor ellenőrizték a létezését, és ezért nem tudták róla megállapítani, hogy oké-e. A Közgép szerint az ilyen építőhajókat mindig szétszedve tárolják.

Így megy ez

Negyven oldalt is meg lehetne tölteni a vitákkal, a pályázatot elbírálók és a Közgép érveivel. A lényeg nem is az, hogy hány négyzetméter van befedve a Szása hajón, meg hogy a bolgárról angolra és onnan magyarra fordított kőszórás a helyes-e, vagy éppen teljesen készen van-e a villamos Miskolcon vagy nincs. A lényeg inkább az, hogy milyen hihetetlenül aprólékos kötekedést végeztek itt, hogy kimutathassák a hamis adatközlést. Aminek a közbeszerzési törvény szerint következménye lehet a cég kizárása három évre minden közbeszerzésből.

Nem érdemes azon moralizálni, hogy a Közgépet és Simicska Lajost sajnálni kell-e a nyilvánvalóan kicsinyes hivatali kekeckedés miatt. Ami igazán érdekes, hogy mennyire átlátszóan mindig az kaphat csak munkát az államtól Magyarországon, aki éppen jóban van a miniszterelnökkel.