Lázár János csütörtökön bejelentette, hogy ősztől új ember vezeti a brüsszeli ÁK-t, vagyis az Állandó Képviseletet. Ez Magyarország EU-hoz delegált nagykövetsége. Az itt dolgozó diplomaták tárgyalják meg a háttérben az összes EU-s törvényt, készítik elő a tanácsi csúcsokat és képviselik az EU-ban a magyar kormányt.

2010-ben, az előző Orbán-kormány megalakulása után nevezték ki a most távozó nagykövetet, Györkös Pétert. Őt Martonyi János választotta a posztra. Györkös tagja volt annak a csapatnak, amely még az első Orbán-kormány idején, az ezredfordulón intézte Magyarország csatlakozási tárgyalásait. Györkösnek az abból az időből megmaradt kapcsolatrendszere és tárgyalási technikája hasznosnak bizonyult abban, hogy sokszor érdemben tudta tompítani a Magyarországra nehezedő politikai nyomást, ami a magyar demokráciáért aggódó, és az unortodox gazdasági módszerek miatt háborgó kormányok felől jött.

Alapvető taktikája az volt, hogy az általánosabb, elvi alapon érkező kritikák helyett konkrét jogszabályokra terelte a szót, és azokat egyenként kimagyarázta, illetve hasonló, más országból való példákkal vetette össze. Ő vezette az első magyar EU-elnökséget is, 2011 első félévében.

Györkös mandátuma már tavaly lejárt, egy évre meghosszabbították, de most Lázár János jelezte, hogy változás következik a poszton. Lázár azért illetékes, mert 2014-ben az EU-s ügyek politikai irányítása a külügyminisztériumtól átkerült a Miniszterelnökséghez. Sokáig az volt a pletyka, hogy Takács Szabolcs EU-s államtitkár lesz az új nagykövet, de most kiderült, hogy nem ő lesz.

Várhelyi Olivér EU-vonalon dolgozott egész életében. 1995-ben kezdett gyakornokként az ipari minisztériumban, aztán a külügyhöz került, mindkét helyen a csatlakozást előkészítő jogi osztályokon dolgozott. 2001-ben ment először Brüsszelbe, a magyar EU-s követségre. 2006-08-ban hazajött az igazságügyi tárcához, majd visszament Brüsszelbe, de akkor már nem a magyar kormánynak, hanem az Európai Bizottságnak dolgozott.

2011-ben tért vissza az ÁK-ra, mint Györkös helyettese. Helyettesként hozzá tartoztak az agrárügyek, a versenyjog, az oktatás, a szociális ügyek, a környezetvédelem és a közlekedés. Különösen aktív volt az akác-ügyben, amikor a magyar kormány elérte, hogy az EU ne tegye a kötelezően irtandó invazív fajok listájára a hazai méhészek számára fontos fát.

Brüsszelben több ember is azt mondta, hogy Várhelyivel konfliktusosabb lesz a magyar diplomácia. Az eddigi tapasztalatok szerint Várhelyi nem az alkukra, hanem a totális győzelemre megy, a tárgyalásokon előfordul, hogy indulatosan beszél, van hogy veri az asztalt. Egy külföldi újságíró azt mondta, hogy ő a saját képviseletén dolgozóktól úgy hallotta, hogy Várhelyi hajlamos személyeskedő megjegyzéseket is tenni egy-egy vita hevében, ami miatt náluk megsértődtek rá.

A brüsszeli magyar diplomata kart ismerők szerint ugyanakkor jól felkészült, a rendszert átlátó ember, aki magabiztosan tájékozódik a tanácsi ügyekben.

Lázár már korábban jelezte, hogy változtatni akar a követség élén, mert a mostani stáb „túlságosan is szakmai szemléletű” illetve „nem elég harcos”. A magyar külügyesek között ugyanakkor vannak akik úgy tartják, hogy éppen Györkös tárgyalási taktikája mentette meg sokszor Magyarországot politikailag kínosabb helyzetektől. Ugyanakkor ha a magyar kormány kifejezetten agresszivitást akar mutatni a többi tagállam felé, és önmagában a vita kedvéért menne bele nehéz helyzetekbe, akkor Várhelyi alkalmasabb lehet ennek a stílusnak a képviseletére.

Györkös Péter marad diplomata, ősztől Németországban lesz nagykövet. Korábban már dolgozott a bonni magyar nagykövetségen. Az eddigi berlini magyar követ Czukor József pedig hazajön, és a Miniszterelnökség állományában Orbán Viktor tanácsadójaként dolgozik majd tovább.