Mikor Orbán Viktor három évvel ezelőtt aláírta a Hankookkal a stratégai partnerségi megállapodást, akkor Lee Sang Il, a dél-koreai cég ügyvezető igazgatója az ünnepség közben odaszúrta, hogy hiányolja Magyarországról azokat a színvonalas angol nyelvű üzleti főiskolákat, ahová a dolgozóik nyugodt szívvel beiratnák a gyerekeiket.
A magyar miniszterelnök rögtön megígérte, hogy állami és magántőke bevonásával pótolni fogják ezt a hiányosságot, de aztán ebből évekig mégsem látszott semmi. Persze nem ez lett volna az első olyan kijelentés, ami jól hangzott, amíg a tinta megszáradt a stratégiai megállapodáson, de aztán soha többé nem hallottunk róla.
Aztán idén júniusban mégis sokan felkapták a fejüket, mikor megjelent egy kormányhatározat, ami elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási karának Ménesi úti épületét bocsássák egy most induló business school rendelkezésére.
A többi felsőoktatási intézmény vezetői között elindult a találgatás, hogy vajon ki lehet az az új szereplő, akit a kormány már az indulás előtt megdob egy nagy értékű ingatlannal.
Az már egy ideje tervben volt, hogy a Közigazgatás-tudományi Kart elviszik a Ménesi útról, és a Ludovika Campusra telepítik, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem többi része mellé. Erre már évekkel ezelőtt kinézték maguknak a Raoul Wallenberg Szakközépiskolát.
Mivel a kormány számított arra, hogy ha elveszik a Wallenbergtől az épületet, az nagy botrányt fog kavarni, ezért a konfliktust inkább eltették a választások utánra. Így csak idén márciusban született meg a döntés a szakközépiskola megszüntetéséről, a diákokat pedig hat különböző intézménybe szórták volna szét. Később ezen annyit finomítottak, hogy az iskola ugyan egyben maradhatott, de a VI. kerületbe kellett költöznie.
Arról azonban a júniusi kormányhatározat megjelenéséig nem lehetett tudni semmit, hogy mit kezd majd kormány a közigazgatási kar üresen maradt épületével.
A legvalószínűbb, hogy az épületet a Mol kapja meg, hogy alapíthasson magának egy saját üzleti főiskolát azért, hogy a vezetőit ne Londonba és az USA-ba kelljen kiküldenie továbbképzésre.
Erről a cég tavaly már készített is üzleti tervet, amit azonban a felsőoktatásban dolgozó szakemberek nem tudtak komolyan venni a túlzottan optimista költségvetése miatt. Ők akkor persze azt nem tudhatták, hogy a Mol azért számolt a reálisnál jóval kevesebb költséget az épületre, mert számítottak a kormány segítségére.
Az üzleti főiskola elindítására már tavaly márciusban létrehoztak egy projektcéget, a SEED Zrt.-t, ami 100 százalékban a Mol tulajdonában van. A SEED most is tart vezetőképzéseket, de a fő célja, hogy jövőre összehozza a hamarosan induló business school oktatói gárdáját.
Jelenleg is a SEED-nél tanít már Beck György, a Vodafone Magyaország vezérigazgatója és Csák János londoni nagykövet is. Az új főiskola rektora pedig valószínűleg Anthony Radev lesz, aki korábban a McKinsey & Company vezetője volt, a Mol igazgatóságának pedig jelenleg is tagja.
A főiskolába a Mol mellett valamilyen módon be fog szállni az OTP, a Richter és több hazai nagyvállalat is.
A Ménesi úti ingatlan nem mondható éppen a Gellért-hegy ékkövének, de mégis nagyon értékes. A főiskolai épületen túl tartozik hozzá még egy kollégium és egy uszoda is.
A kérdés csak az, hogy ki állja majd az épület felújításának a költségeit, az állam vagy a Mol.
A tervek szerint a business school első évfolyama 2016-ban indulna. Kezdetben főleg MBA jelelgű menedzserképzéseket tartanak majd. Az előkészítésre rálátók szerint a Mol úgy számol, hogy a főiskola középtávon önfenntartóvá tud majd válni.
Még az sem tisztázott, hogy az épület biztosításán kívül más módon besegít-e még az állam. Az induláshoz mindenesetre jól jöhet, hogy a kormány a keleti és déli nyitásokkal kötött megállapodásoknak része volt, hogy egy rakás ösztöndíjas helyet kínálnak majd az Ázsiából, Afrikából és Dél-Amerikából érkező hallgatóknak.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.