Polt Péter elmondta az EP-ben, miért bénázik az ügyészség Kovács Béla ügyében

Zárt ülésen hallgatta meg kedd délelőtt az Európai Parlament jogi bizottsága Polt Péter legfőbb ügyészt Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi ügyében.

A főügyész ezután magyar újságíróknak elmondta, hogy szerinte sikerült választ adnia a felmerült kérdésekre, vázolta az ügy bonyolultságát adó körülményeket, és igyekezett minden kérdésre megfelelő választ adni, aminek az szabott korlátokat, hogy az ügy olyan titkos információkat tartalmaz, amiket zárt ülésen sem lehet feltárni.

Polt Péter tudatta, hogy csak a mentelmi jog felfüggesztése után lehet gyanúsítottként meghallgatni Kovács Bélát, vagy bármilyen kényszerintézkedést alkalmazni, és a vádhatóságnak még sok olyan adatra lenne szüksége, amik nélkül nem eldönthető, hogy lehet-e megalapozottan vádat emelni és ítéletet hozni az ügyben, ezeket az információkat viszont csak a mentelmi jog felfüggesztése után tudná megszerezni az ügyészség. „Enélkül továbbvinni az ügyet nem lehetséges” – mondta a legfőbb ügyész.

Polt beszámolt arról, hogy a bizottság előtt arról is szó volt, hogy az eddigi nyomozás nem sértette-e a képviselő mentelmi jogát, és szerinte bírósági ítéletek támasztják alá, hogy ez nem így van, az eddigi eljárás törvényes volt, a megszerzett adatok pedig felhasználhatóak a bírósági eljárásban.

A legfőbb ügyész szerint árt az ügynek, hogy így elhúzódik, mert minden büntetőügy elhúzódása napról napra csökkenti a bizonyíthatóság esélyét: „Minden elvesztegetett nap elvesz valamit abból a lehetőségből, hogy megalapozottan vádat lehessen emelni, és megalapozottan lehessen ítélkezni.”

Nemzet(köz)i bénázás

Kovács Béla ezen az ülésen nem vehetett részt, Balczó Zoltán jobbikos politikus viszont ott volt, és utána ezt mondta: szigorúan tartja magát ahhoz, hogy nem számolhat be arról, hogy a zárt ülésen mi hangzott el és mi nem, pedig örömmel megtenné, mert szerinte fontos volna. Balczó szerint azért lehetett hasznos a legfőbb ügyész meghallgatása, mert így a képviselők remélhetőleg megalapozottabban dönthetnek.

Szájer József fideszes EP-képviselő, a jogi bizottság egyetlen magyar tagja beszámolt arról, hogy az ügy jelentéstevője kérte Polt meghallgatását, aki várhatóan őszre készíti el a jelentését Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztéséről, amit majd megvitat a bizottság, végül pedig javaslatot tesz az EP teljes plénumának, hogy indokolt-e Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése.

Szájer szerint a meghallgatás sikeres volt, a bizottság tagjai sok olyan információt is kaptak, amit a korábbi tájékoztatás nem tartalmazott. Szájer József szerint az EP történetében példátlan, hogy egy olyan titkos elemeket tartalmazó ügyben kell az EP-nek döntenie, amiben még a bűncselekményt sem lehet nyilvánosan megnevezni.

A fideszes politikus úgy vélte, abban egyetértés volt, hogy az EU érdekeit meg kell védeni, és alaposan megfontolt döntést kell hozni. Az érintettnek is az volna az érdeke, hogy ne húzódjon az ügy, és mielőbb tisztázhassa magát, és nem jó, hogy elhúzódik az ügy – mondta. A jogi bizottság nem akar bíróságot játszani: hogy Kovács Béla bűnös-e, azt a magyar igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie a rendelkezésére álló információk alapján, ehhez a bizottság nem is rendelkezhet kellő információkkal – mondta Szájer.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője és alelnöke szintén meghallgatta Polt Pétert a bizottságban. Szerinte abban alakult ki egyetértés, hogy sokkal korábban meg kellett volna hallgatni a magyar főügyészt. Niedermüller szerint nem használ az ügy tisztázásának, hogy ilyen későn hallgatták meg Polt Péter. „A legfőbb ügyész az én megítélésem szerint gyenge, bizonytalan és sajnos azt kell mondanom, hogy össze-vissza válaszokat adott” – mondta a DK-s politikus.

Szerinte Polt azzal érvelt, hogy azért kell felfüggeszteni Kovács mentelmi jogát, hogy megindulhasson a tényleges nyomozás, a vádat bizonyítani lehessen, Kovácsot meg lehessen hallgatni gyanúsítottként, és a többi kérdésben nem tudott konkrét bizonyítékokkal szolgálni, mert titkosak, viszont a rendelkezésre álló adatok alapján joggal lehetne gyanúsítottnak tekinteni Kovács Bélát, amit viszont a mentelmi jog akadályoz.

„Ez a meghallgatás semmi mást nem bizonyított, csak, hogy egy rendkívül zavaros ügyről van szó. A legfőbb ügyész szerintem nem tudta meggyőzni a bizottságot a saját álláspontjáról” – mondta Niedermüller Péter, és egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Polt Péternek hosszasan bizonygatta, hogy a magyar igazságszolgáltatás független.

A PM szerint Polt Péter a Fidesz korrupciós ügyei után most a valószínűleg az oroszoknak kémkedő jobbikos ügynököt is fedezni látszik, és az Orbánt hűen szolgáló főügyész azért bénázott az Európai Parlamentben, mert Putyin gazdának nem érdeke, hogy KGBéla megbukjon. A párt meggyőződése, hogy amit Polt Péter legfőbb ügyész az EP jogi bizottságának zárt ülésén elmondott Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztése ügyében, az valójában a nyomozás szabotálása. Szerintük Kovács Béla képviselői mentelmi jogának felfüggesztése valóban indokolt, a nyomozás folytatását azonban nem egy kémkedéssel vádolt személy kétes őszinteségű vallomásától kellene függővé tenni.

Miről van szó?

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az Európai Parlamenttől arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amiért 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztést is kaphat. A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt.

Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette: soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.