• A magyar államnak nem tetszett, hogy a közigazgatási intézményei pazarolják a papírt.
• Ezért 1 milliárdért létrehozott egy rendszert a közigazgatásba érkező levelek digitalizálására.
• Közben viszont elfelejtette, a Magyar Posta hónapok óta dolgozik egy másik rendszeren, amivel a digitalizálás is megoldható lett volna.

Magyarországon a közigazgatást egyszerűsíteni is csak nagyon bonyolultan tudjuk. A magyar állam régóta tisztában van azzal, hogy intézményei horribilis mennyiségű papírt használnak el, ezért évek óta szinte minden reformtervezetben felmerül, hogy a beérkező leveleket be kellene szkennelni, aztán hiteles, elektronikus másolatban keringetni a minisztériumok között.

Ez a kormány volt az első, amelyik nemcsak beszélt erről, hanem meg is csinálta.

Kisebb bosszúságokat okozva bár, de több minisztériumban és háttérintézményben már most is működik a Központi Érkeztető Rendszer, azaz a KÉR. Ennek lényege, hogy minden levél, ami a KÉR-t használó minisztériumokba megy, a Magyar Posta Orczy téri telephelyére érkezik, ott beszkennelik, és elektronikusan megy tovább a címzetthez. A rendszert a Belügyminisztérium és egy háttérintézménye működteti, az Orczy téri telephely egy részét bérlik a postától.

A KÉR létrehozására 1 milliárd forintot különített el a magyar kormány egy tavaly októberi kormányhatározatban, ami elrendelte, hogy a rendszernek 2015. január 1-jén indulnia kell. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, januárra nem végeztek a beruházással, februárban a Belügyminisztérium szerint tesztelték a hálózatot, végül március 1-re lettek készen.

A gond csak az, hogy a Magyar Posta a 2014-es kormányhatározat elfogadása idején már hónapok óta egy hasonló rendszer felállításán dolgozott. Ők is márciusra lettek készen, a gépeikre 2,7 milliárdot költöttek.

Így most a Belügyminisztériumnak és a Magyar Postának is van egy külön hálózata.

Mikor először írtunk a Központi Érkeztető Rendszerről, több olvasó és kommentelő is beküldte ezt a sajtóközleményt, ami a Magyar Posta és az olasz Selex ES hadi- és elektrotechnikai cég közötti szerződésről szól. A posta saját honlapján is sok infó van a cég által „Hibrid kézbesítési és konverziós rendszer projektnek” nevezett beruházásról, kiderül az is, hogy a projektet megnyitó sajtótájékoztatót még 2013 áprilisában tartották.

A posta tehát több mint két éve dolgozik a saját hibrid és inverz-hibrid rendszerén.

A hibrid konverzió postai szóhasználatban azt jelenti, hogy a posta egy megadott email címre küldött levélből is képes papír alapú küldeményt előállítani, majd eljuttatni a címzettjének. Így nem kell a begépelt és kinyomtatott levelünkkel elsétálni a legközelebbi postára vagy levélgyűjtőhöz. Ennek fordítottja az inverz hibrid konverzió, ami egy papíron érkező levéről csinál elektronikus másolatot, és a papír helyett ezt juttatja el a címzettnek.

Magyarországon a XXI. században az emberek többsége csak az állammal és a bankjával levelezik, érthető, hogy egy ilyen rendszert az állami hivatalokkal együttműködve érdemes beindítani. A posta közleményeiben is ezen van a hangsúly, azt írják, hogy digitális kommunikációs hidat teremtenek az állam és polgárai között, meg hogy javítják a közigazgatás hatékonyságát. Logikus volt tehát a feltételezés, hogy a postai beruházás és a Belügyminisztérium Központi Érkeztető Rendszere összefügg, hiszen mindkettőnek részben az a feladata, hogy papír alapú üzenetekből digitálisakat csinál. Igaz, a postai rendszer képes ennek fordítottjára is.

A két rendszer azonban független egymástól, a Belügyminisztérium ugyanis a kormányhatározat elfogadása után saját szkennelőrendszert állított fel, ami nem a Selex ES által a Magyar Postának leszállított gépeket használja. Ahogy a Belügyminisztérium írta a kérdéseinkre:

„A Magyar Posta hibrid rendszere és a Központi Érkeztető Rendszer között nincs közvetlen kapcsolat.”

Mármint ugye azon kívül, hogy amit a KÉR csinál, arra a postai rendszer is képes lenne. A belügy szerint azért kellett nekik a saját rendszer, mert a posta 2015. március 1-jére nem tudta volna biztosítani a hálózat beindításához szükséges feltételeket, mert az EKOP-pályázat (amin a Magyar Posta az EU-s pénzt nyerte a beruházásra) ütemezése eltért a kormány igényeitől.

A postánál közben keresik, hogyan hasznosíthatnák a 2,7 milliárdért beszerzett rendszert, folyamatosan tárgyalnak a hasznosításról az egyes közigazgatási szervekkel, egy szerződést épp most írnak alá, és ősztől talán beindul a bolt. Azt kérdésünkre sem mondták meg, hogy eddig pontosan hány küldeményt dolgoztak fel a posta új gépei, annyit írtak, hogy „a folyamatos tesztelés mellett már több éles küldemény előállítása, digitalizálása is megtörtént a hibrid-inverz rendszereken.”

Adott tehát a posta 2,7 milliárdos hálózata, ami mellé valamiért még kellett a Belügyminisztérium Központi Érkeztető Rendszere 1 milliárdért. A belügy szerint a KÉR csak a beérkező papír alapú leveleket szkenneli és továbbítja a közigazgatási szervek felé, ennek fordítottjára viszont néhány intézmény már használja a postai gépeket.

Hogy miért nem lehetett akkor a beérkező üzenetek digitalizálására is a postai gépeket használni, rejtély.

A KÉR-nél azonban van még egy furcsaság: a rendszer már akkor működött, mikor a digitalizáló gépek beszerzése még nem is zárult le. A most használt gépeket a Canon Hungária demókészletéből vette át ideiglenesen a Belügyminisztérium, ezekkel működtetik a rendszert a hivatalos beszerzésig.

Eddig azonban nem fizettek semmit a Canonnak.

Ezt kérdésünkre a Canon is elismerte. Annyit írtak, hogy a Belügyminisztérium egyik háttérintézménye, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a Canon régi ügyfele, és ez a szerv kért segítséget a KÉR-rendszer kialakításához.

Így viszont már tényleg teljesen érthetetlen a dolog, hiszen a Canon gyors és pályázat nélküli bevonása alapján a belügy sem volt mindennel készen 2015 márciusára, tehát simán várhatott volna valamennyit, hogy a postai rendszert a kormány igényeire szabják.

Ráadásul a Canon Hungária szerint a postai rendszerben is vannak Canon-gépek, a Selex ES alvállalkozója ugyanis a Canon olasz leányvállalata volt, így a Canon Hungária a postai hibrid rendszer kialakításában is részt vett.