A boltok kötelező vasárnapi zárva tartásának márciusi bevezetése óta mindenki azt találgatja, hogy az intézkedés milyen hatással volt a magyar kiskereskedelmi forgalomra. Az ellenzők azt bizonygatják, hogy szükségszerű a csökkenés, a támogatók szerint viszont nincs ilyen trend.

A Portfolio és a blokkk.com most megszerezte a NAV-tól a számokat. Ezek alapján

a vasárnapot leszámítva minden nap nőtt a forgalom, és összességében a heti forgalom is nagyobb, mint a vasárnapi zárva tartás előtt.

Az adatokkal viszont annyi a gond, hogy nem lehet eldönteni, hogy a növekedést milyen mértékben okozza az online kasszák által elért fehéredés, és milyen mértékben organikus a trend.

A Portfolio így összegzi a helyzetet:

A vasárnapi boltbezárás március 15-i bevezetése

• előtti 10 hét napi forgalma átlagosan 20,4 milliárd forint volt, a boltzár utáni, június 28-ig tartó 15 hét alatt ez az átlag 23,3 milliárdra emelkedett,
• előtti 10 hét heti forgalmi átlaga 142,6 milliárd forint volt, ugyanez a március 16-tól kezdődő 15 hétben 163,4 milliárd forintra emelkedett,
• a korábbi 12,8 milliárd forintos átlagos vasárnapi költés az intézkedést követő 15 hétben 7,1 milliárd forintra mérséklődött.

A szerdai, a csütörtöki és a szombati átlagos költekezés nőtt leginkább, itt 25 százalék a különbség. A vasárnapi forgalom érthető okokból csökkent. Legkevésbé a hétfői költekezés szintje változott, de ezen a napon is 10 százalék körüli a bővülés.

De még egyszer: nem tudni, hogy ez mennyiben az új pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása, mennyiben a szokásos tavaszi-nyári növekedés és mennyit befolyásolnak a számokon az ünnepnapok. Az összehasonlítást az is nehezíti, hogy az adatfelvétel módja is megváltozott, az új számokban már ott van a kiskereskedelem mellett a vendéglátás és a szálláshelyszolgáltatás is, míg ezeket régebben külön mérték.