Valami nagy humbug van az osztrák-magyar menekültvitában
2015 július 03., 06:16
A németek rendet vágnának menekültügyben
- Kezd körvonalazódni, hogy mit akar Németország kezdeni az Európára zúduló menekültekkel.
- Minden EU-tagra érvényes elbírálási szempontokat és kötelező befogadási kvótákat akarnak.
- Sok országnak nem tetszenek a berlini javaslatok, de más átfogó megoldással még senki sem állt elő.
- A németek finoman zsarolnak is: a belügyminiszterük például azt mondta, ha nem lesz megoldás, akkor lehet, hogy fel kell mondaniuk a schengeni szerződést.
Első javaslat: Készüljön lista, hogy honnan jöhet menekült
A német kormány szerint világossá kell tenni, hogy aki tényleg az életét menti, azt be kell fogadni, aki pedig csak jobban akar élni, azt vissza kell küldeni oda, ahonnan jött. Ne egyénenként vizsgálják ezt, hanem az állampolgárság alapján.
A Szíriából érkező menekülteket például automatikusan befogadnák, a Koszovóból érkezőket viszont nem. A németek ezt az országonkénti felosztást saját hatáskörben már elkezdték tervezgetni, de azt akarják, hogy közös európai szabály legyen belőle.
Fontos előrelépés lesz ebben az ügyben csütörtökön, amikor Bécsben csúcstalálkozót tartanak a Nyugat-balkáni államok vezetői, a német és az osztrák kancellár részvételével. Ott lesz az albán, a koszovói, a bosnyák, a szerb, a macedón és a montenegrói kormányfő is, és a fő téma a menekültválság lesz. (Az útvonalon szintén érintett Magyarország vezetője nem lesz ott.)
A németek arra készülnek, hogy egyértelműen megmondják: a Balkánról érkezők nem lehetnek menekültek. Ezzel a németek alighanem előkészítik az idén hozzájuk érkezett koszovói és albániai menekültek kitoloncolását. Idén január és június között a Németországban menedéket kérő emberek 40 százaléka a Balkánról indult útnak. Vagyis a „biztonságos” és „veszélyes” országok szétválasztásával a Németország az ott lévő menekültek közel felétől megszabadulhatna. A szírek nagyvonalú befogadásának ez a másik oldala.
A németek eddig egyébként nem igazán küldtek vissza senkit sehova az idén érkezettek közül. Se a szíreket, se a balkániakat. Egy-egy személy státusának elbírálása akár évekig is elhúzódhat. A mostani német tervek ehelyett vezetnék be a kvázi automata döntést: a szír például maradhat, az albán viszont egy percig se.
Mert aki háborús zónából jön, azt Európának a németek szerint be kell fogadnia, ez emberiesség kérdése. Ezért is tervezik, hogy az összes szír menekültet befogadják, és nem küldik őket vissza azokba az országokba se, ahol először beléptek az EU-ba. Erre a Dublin III. nevű szerződés adna lehetőséget, és ettől nagyon félt a magyar kormány. Többek között erre hivatkozva kezdtek kerítésépítésre a szerb határon. (Arról már korábban beszámoltunk, hogy az osztrákok sem akarnak élni a visszaküldés lehetőségével.)
Második javaslat: Kötelező kvóták alapján minden ország fogadjon be menekülteket
A németek most felmelegítették azt a tervet, amivel az Európai Bizottság már nyár elején előállt, és amit a tagállamok vezetői (köztük a magyar kormányfő) június végén leszavaztak.
Eszerint aki olyan országból jön, ahol háború van, azt ne csak Németország fogadja be, hanem ezeket az embereket osszák szét a tagállamok között. Az Európai Bizottság már elkészítette ehhez a matematikai képletet is, ami alapján Magyarországnak például a menekültek 1,53 százaléka jutna (kevesebb egyébként, mint a fele ennyi lakosságú, ám gazdaságilag fejlettebb Szlovákiának).
A tervvel szemben Spanyolország és a keleti tagállamok egy része (Lengyelország, Magyarország többek között) nagyon élesen tiltakoznak, és a britek is elutasítják. Támogatói viszont az ötletnek az olaszok, és az utóbbi napokban úgy tűnik, hogy a franciák is egyre nyitottabbak rá.
Itt válik élessé a német zsarolás: ha nem lesz kvótarendszer, és ezért tényleg bevezetik az útlevélellenőrzést a határaikon, akkor ez pont azoknak a keleti tagállamoknak lesz kellemetlen, amelynek állampolgárai tömegével dolgoznak Németországban, és akiknek az állandó várakozás a határon a legidegesítőbb lesz.
Harmadik javaslat: Központi táborokat a határra
A német kormány szerint a menekültek megfelelő ellátása, és kérelmük áttekinthető elbírálása érdekében központosítani kell a befogadóállomások működtetését. Lényegében azt javasolják, hogy az EU határvidékén (Görögországban, Olaszországban, Magyarországon, Bulgáriában leginkább) épüljenek hatalmas menekülttáborok, az EU pénzéből. És ezeket az EU emberei üzemeltessék, ők döntsék el, hogy kit küldenek vissza és kit fogadjanak be, és akit befogadnak, azt a közös kvóterendszer alapján melyik országban helyezzék el.
A görögök és az olaszok ezt elvben támogatják, sőt ezekben az országokban már el is kezdődött a közös pénzből a táborok előkészítése. Orbán Viktor a júniusi EU-csúcson viszont nem kért abból, hogy Magyarországot hivatalosan „frontországgá” nyilvánítsák, mert nem akart nagy táborokat magyar területre.
Az EU-felügyelte táboroknak rendszerszinten akkor lehet csak értelmük, ha átmegy az első két német javaslat is: vagyis az EU összes országában azonos szempontok alapján döntik el, hogy ki kaphat menedékjogot, és utána kötelező kvóták alapján be is fogadják a menekülteket.
Most hatalmasak a különbségek, Svédországban például tavaly 39 ezer kérelmezéből csak 9 ezret utasítottak el, míg Magyarországon 5445 kérelmezőből 4935-t. Jól látszik, hogy teljesen átalakulna a helyzet, ha a tagállamok helyett az EU határozná meg, hogy kit kell befogadni.
Átmehet ez így?
A német javaslatot egy csomó ország ellenzi, hiszen tovább gyengülnének ezzel a nemzeti kormányok, és tovább erősödne Brüsszel. Ráadásul a német terv eleve abból indul ki, hogy az érkezőknek legalább egy részét be kell fogadni, és ezzel több kormány (például a magyar) egyáltalán nem ért egyet. A nagy gond viszont az, hogy más átfogó javaslat nincs. És egyáltalán nem lenne példa nélküli, ha a németek szép lassan át tudnának nyomni az EU-n egy olyan tervet, amit első körben tagállamok sora utasított el.
A fenti német javaslatokat egyetlen csomagban még nem mutatták be, de ezeket az irányokat nem nehéz összerakni a német kormány tagjainak múlt heti nyilatkozataiból, illetve a német kormány két szociáldemokrata miniszterének hétvégi cikkéből.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.