Közzétette a KSH az idei második negyedéves beruházási számokat, ami nagyon fontos, mert többek között ezeken a számokon is múlik, hogy milyen irányba megy tovább a magyar gazdaság.

A számok elég ellentmondásosak lettek. Az építési beruházások 10 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, főleg az uniós források felhasználása miatt, az új berendezések, gépi felszerelések beszerzése viszont stagnált – sőt, a feldolgozóiparban egészen jelentősen visszaestek a beruházások. A GDP arányában ugyan picit újra emelkedhetett a beruházások szintje (ezt pontosan még nem tudni, csak a héten ismerjük majd meg a részletes beruházási számokat), de az évek óta tartó csökkenő trend ezzel nem szakad meg:

A beruházások alapján nézve legnagyobb nyolc gazdasági szektorban így alakultak a számok az utóbbi években:

Feltűnő az energetikai és kereskedelmi beruházások durva visszaesése az évek alatt, tovább az, hogy az ingatlanberuházások az árak fellendülése ellenére nem tértek még igazán magukhoz. A mezőgazdasági beruházások 30 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A magyar gazdaság egyetlen igazi húzóágazata, a feldolgozóipar sem mutat egyértelműen emelkedő trendet, sőt, a mostani második félében 7 százalékkal kevesebb volt a beruházás, mint egy évvel korábban (az összes beruházás negyedét adja a feldolgozóipar). Az autógyártásban és a gyógyszergyártásban is jelentősen csökkentek a beruházások, ami nem sok jót jelez előre.

A másik oldalon viszont a logisztikai beruházások (szállítás, raktározás) 44 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi szinthez képest, és így ez a szektor kevés híján nem tudta csak leelőzni a feldolgozóipari beruházásokat. Igaz, ennek elsősorban nem az az oka, hogy annyi logisztikai park épülne vagy annyi kamionnal bővítene a Waberer's vagy Horváth Rudolf, hanem az, hogy a KSH itt tartja nyilván az útépítéseket az olyan fantasztikus vasútfelújításokat, mint amikor 44 milliárd EU-s forintért öt percet rövidül egy másfél órás esztergomi vonatút menetideje.

A mostani negyedévben az útépítések mellett éves alapon az energetikai és a víz- és hulladékgazdálkodási beruházások is bővültek. Ezekben a szektorokban egyébként az a közös, a megrendelő szinte kizárólag a magyar állam.

A részletes számok itt rejtőznek.