"Ha tehette volna mit választ: labdarúgóként ötven válogatottság mellé huszonöt gól, Eb-, vb-meccsek, telt ház, vagy a megvalósult politikusi pályáját?

Mindig a gyerekkori álmok a fontosabbak! A fél életemet egyetlen válogatottságért odaadtam volna!"

Ennyin múlt, hogy ne Orbán Viktornak hívják ma Magyarország miniszterelnökét. Orbán a fenti interjút még 2010 februárban adta a Nemzeti Sportnak. Nagy formában volt már akkor is, ha futballról volt szó, szeptemberben a SportTV-nek például azt mondta, hogy

A magyar egy futballokos nemzet, jól áll nekünk a futball. Én is a futballokosok közé sorolom magam.

A játékból szépen lassan kiöregedett focista azzal büszkélkedett, hogy ugyan már lefutják a fiatalok, de ha nála van a labda, akkor rögtön egészen más a történet. "Én ezt a világot elég jól ismerem, ebben nőttem fel, több mint 30 évet lehúztam öltözőkben".

Ha ennyire ért hozzá, megnéztük, mennyire jöttek be azok a szakmai jóslatai, amit a magyar fociról, az általa létrehozott felcsúti akadémiáról és a válogatottról nyilatkozott az elmúlt években.

Első megmondás

"Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak, nem szabad sem magunkat, sem játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel az álommal áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni. Jelenleg a felnőtt csapat az első helyen áll, ám a folytatásban változnak a célok, rövid távon a 4-8. hely valamelyikét kell megszereznünk, távolabbra gondolva pedig azt szeretnénk, hogy színvonalas, a saját utánpótlásra épülő, a jövő tehetségeinek lehetőséget adó NB II-es középcsapatot alakítsunk ki." (2007, Fejér Megyei Hírlap)

A Felcsút, vagy Puskás Ference Labdarúgó Akadémia, kinek hogy tetszik, 2013-ban feljutott az első osztályba. Orbán erről azt mondta: "Tegyünk egy dolgot tisztába: Felcsút csapata, amely helyi legényekből áll, a megyei első osztályban játszik, az NB I-be nem a Felcsút, hanem a Puskás Akadémia, vagyis nem egy falu, hanem az ország legnagyobb futballakadémiája jutott fel. Hálásak vagyunk a felcsútiaknak, hogy itt dolgozhatunk, de a két dolog nem keverendő össze."

Második megmondás

"A stadion kifejezés nagyképű, stadionok városokba kellenek. Nekünk egy új centerpálya kell, amelynek a lelátóján két-háromezer ember kényelmesen elfér, mert itt ilyen minőségű ifjúsági tornák és NB II-es meccsek szép számmal lesznek." Orbán Viktor a Puskás Akadémia honlapjának a készülő stadionról 2011 őszén.

Orbán előszeretettel hangsúlyozza, hogy a többi stadiontól eltérően a Pancho Aréna nem kapott állami támogatást, és ő valamiért nem tartja közpénznek azt sem, hogy lehetővé tette: a cégek ahelyett, hogy az államnak fizetnék be a társasági adót, abból a sportot támogathatják direktben. Így szerinte kommunista gondolkodásra vall, hogy a felcsúti stadion közpénzből épült. A tao-pénzek milliárdos áramlása a stadion felépítése után sem állt meg.

Harmadik megmondás

"Itt a Puskás Akadémiánál az NB I-es csapat létezésének egyetlen egy oka van, ez pedig az, hogy minél több fiatal játékost – a megfelelő arányban kiegészítve őket rutinos futballistákkal –, szoktassunk hozzá a nagyobb terheléshez." (2013 augusztus, a Puskás Akadémia honlapjának adott interjú)

Itt időközben valami nagyon félrecsúszott, akadémisták alig játszanak Felcsúton. A Puskásban a hatodik fordulóban csak egyetlen játékos kezdett, aki ott tanulta az alapokat, Sallai Roland, őt a 88. percben váltotta egy másik akadémista, Pintér Bence.

Negyedik megmondás

Mindenki pontosan tudhatja egy-két év múlva, hogy, aki a Puskás Akadémiáról került ki, a futball tizenöt alapvető képessége tekintetében jóval fölötte van az átlagos szintnek. (2012 július, a Puskás Akadémiának adott interjúban.)

Az interjú óta eltelt három év. A Puskáson kívül - ahol szintén alig - csak a Videotonban lépett pályára olyan játékos, aki képzést kapott Felcsúton: Gyurcsó Ádám és Szolnoki Roland. És hiába nyilatkozta máshol Orbán azt, hogy a nemzetközileg jegyzett Videotonba évente két-három játékost ad majd fel az akadémia, és közben a többi klubot is kiszolgálják jól képzett felcsúti játékosokkal, az évek óta Fehérváron játszó Gyurcsón és Szolnokin kívül senki nem ragadt meg a Videotonban. Más első osztályú csapatban egyetlen egy olyan játékos sem lépett pályára idén, aki a Puskásban sajátította el a szakmát. A másodosztályban is csak tízen léptek pályára múlt hét végén a "jóval átlagon felüli képességű" játékosok közül.

Ötödik megmondás

"Ha a többi akadémia is ilyen nagy számban önti az NB II-be és az NB I-be a tehetséges játékosokat, mint a miénk, s a jelek arra utalnak, hogy ez egyre inkább így van, akkor a magyar labdarúgás nagy minőségi váltás előtt áll. A régi dilemmát, hogy miért jönnek Magyarországra gyengébb légiósok, csak az akadémiák tudják felszámolni, hiszen régen a magyar NB I az NB II-ben nevelkedett tehetséges játékosokból építette folyamatosan újra magát. Miután most ilyen másodosztályunk nincsen, ezért tulajdonképpen a külföldi bajnokságok NB II-es csapataiból építkezik a magyar bajnokság. A legjobb szlovákok, szerbek, horvátok nyugatra mennek, és a másodvonalbeli csapataik játékosai jönnek ide, Magyarországra. Ez rossz helyzet. Ennek a megváltoztatása csak úgy lehetséges, ha az akadémiák képesek lesznek nagyszámú, képzett NB II-es tömeget teremteni, amely aztán az NB I számára játékosokat tud feladni."

Arról már volt szó, hogy mennyire nem árasztották el a puskásosok az első és a másodosztályt. Miközben a Puskás Akadémia keretéből sem szorultak ki a délszlávok: jelenleg van egy szerb (Branko Pauljevic) és négy horvát (Ivan Herceg, Marko Dinjar, Tenato Kelic, Bacelic-Grgic Stipe) a csapatban. Ők rendszeresen játszanak is, az akadémisták közül csak Sallai rendszeres kezdő, a többiek cserék vagy végig kispadoznak. Eközben például a Honvéd úgy győzött Békéscsabán, hogy a csapatban hét saját nevelésű játékosuk volt.

Hatodik megmondás

Már csak matematikailag is javulásnak kell bekövetkeznie: évente 80 játékos kerül ki az akadémiákról, ráadásul olyanok, akiknek az életét négy-öt éve a futball teszi ki. Ez tíz év alatt ugye 800 labdarúgó, akik alapvető változást hozhatnak az NB I és az NB II színvonalában. (2010 március, a Puskás-Suzuki-kupa sajtótájékoztatóján)

A magyar foci legyőzte a matematikát.

Hetedik megmondás

"Fradika kell, Fradika nélkül nincsen magyar futball. A Fradit gatyába kell rázni. Kubatov Gábor elnök úrnak vannak is erre nézve tervei, meg is állapodtunk néhány dologban. Hiszek abban, hogy másfél-két éven belül a Fradi ismét nemzetközileg jegyzett, komoly, nagy klub lehet majd." (2011. május, a Hír TV-nek nyilatkozva)

Az a másfél-két év letelt. A Fradi most valóban toronymagasan vezeti a magyar bajnokságot. Nemzetközileg viszont legfeljebb csak lejegyezték, hogy az elmúlt két évben kétszer próbálta komoly, nagy klub benyomását kelteni. Tavaly a leggyengébbek között, a selejtezők első fordulójában egy máltai csapattal játszott. A kinti első meccsen nem nem sikerült győzni, 1-1 lett, az itthonin pocsék teljesítménnyel 2-1-re nyert a Fradi. A második fordulóban aztán kettős vereséggel búcsúztak a zöld sasok a horvát Rijeka ellen.

Idén az első fordulóban a holland másodosztályú, de a példás sportszerűsége miatt az Európa-liga indulásra jogot kapó Go Aheaddel kezdtek, kint 1-1, itthon 4-1. Aztán jött a sokkal szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró Željezničar, és oda-vissza verte a Fradit.

Vagyis a Fradi, vagy ha úgy tetszik Fradika még a gyengébb ellenfeleit sem tudta kétszer legyőzni, viszont a kicsit komolyabb második körben négyből négy meccset bukott, és csak egyetlen gólt szerzett.

És innen még elég messze van akárcsak a második számú európai torna csoportköre is. Ahhoz még két ellenfelet kellett volna legyőzni. És az is kiderült, hogy a Fradit verő Zseljo nem egy csodacsapat, a bosnyákokat a következő körben simán kiütötte a Standard Liege. A Fradi az elmúlt két évben nyolc nemzetközi meccset játszott, kettőt megnyert, két döntetlen mellett négy veresége van. Ha erre nem kapja fel a fejét Európa, akkor semmire.

Nyolcadik megmondás

"Ami a Videotont illeti, ott az volt az akadémiának bemutatott terv, hogy a 2012–13-as bajnokságban Európa legjobb száz csapata közé kell kerülni – ez sikerült is –, a 2013–14-es bajnokságban Európa legjobb ötven csapata közé kerülni, a 2014–15-ös bajnokságban pedig a legjobb 32 közé, azaz megérkezni a Bajnokok Ligája csoportkörébe."

A Videotonnak egy kiugró eredménye volt, 2012-ben bejutottak Paulo Sousa irányításával az Európa-liga csoportkörébe. A következő évben aztán minden idők legrosszabb eredményét produkálták a magyar klubok, már július végén kiesett az összes csapat a nemzetközi kupából, a Videotont a legelső körben verte ki egy montenegrói csapat. Orbán ezután nyilatkozta azt, hogy számára ez egy tüdőlövéssel ér fel.

A következő évben jött volna a megérkezés a Bajnokok Ligája csoportkörébe, de ez már csak azért sem jött össze, mert a Videoton a magyar bajnokságban is csak negyedik lett, és nem is indulhatott nemzetközi kupában.

Idén aztán bajnokként futottak neki a BL-selejtezőnek, a legelső meccsüket megnyerték a walesi bajnok ellen, a visszavágón hazai pályán kínos, hosszabbításban kiharcolt döntetlennel lett csak meg a továbbjutás. Orbán a meccs után ezt a Videoton eddigi legnagyobb BL-sikereként ünnepelte, mivel "Négy éve az első akadályt nem tudtuk sikerrel venni. Most igen." A korábbi célokról nem esett szó, de optimistán azt még elmondta: "Most már itt is az újabb feladat. Túl kell jutni a fehérorosz bajnokon. Komoly meló. Egy éve a Debrecennek nem sikerült. Nekünk most meg kell oldani a feladatot."

Nem sikerült megoldani, a BL-ből kiesve aztán a lengyel bajnok Lech Poznan kettős győzelemmel verte ki a teljesen széthullott Videotont az Európa-ligából is. Így azt a szintet sem sikerült elérni, amit 2012-ben, a tervek megszületésekor már megugrottak.

Kilencedik megmondás

"A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak. A Videoton mögött ott a MOL, a Győr mögött ott az Audi, a Diósgyőr mögött ott a Leisztinger-féle üzleti csoport, a Honvéd mögött ott van a Hemingway-féle üzleti világ, a Debrecen mögött a Teva, a Pécs mögött a Mathias-csoport, az MTK mögött a Várszegi-csoport – ha még ott van –, a Paks mögött– egyedüliként – a magyar állam, a Fradinak hamarosan lesz kérője, erősebb és nagyobb, mint bárki másnak, ez hetek kérdése. A Kecskemét is meg fog erősödni, csak először kicsit meg kell melegedni Magyarországon a Mercedesnek, és akkor már tizenegy klubnál vagyunk." (2013. augusztus, a Puskás honlapjának adott interjúban.)

A felsorolt csapatok közül a Győr és a Pécs csődbe ment, a Paks mögül - egy Fidesz számára elbukott önkormányzati választás után - kihátrált az állam, és a Dunaújvárost kezdte el szponzorálni az atomerőmű, csak sajnos a Dunaújváros kiesett. A Kecskemét felnőtt csapata mögé nem állt be a Mercedes, a klub szintén csődbe ment. A Fradinak egyáltalán nem lett bárkinél erősebb és nagyobb tulajdonosa, de legalább megszerezte szponzornak a Fővárosi Csatornázási Műveket.

Tizedik megmondás

"A focisták végső soron, a dolog filozófiáját tekintve, művészek. Ezért a futball és egy futballcsapat közelebb áll a kultúrához, mint társadalmi jelenséghez, semmint a gazdasági vállalkozásokhoz. Magyarországon a nyilvánosság előtt megszólaló pénzügyi elemzők ezt a különbséget nem ismerik föl. Félreértik a dolgot. Ők azt gondolják, hogy a futballnak nyereséget kell termelni. Ez teljes félreértése a futballnak, mint sportnak, és így a futballra épülő intézményrendszernek is." (2013. augusztusi, az évkönyvben megjelent interjúból.)

A nyáron azonnali intézkedéssel 12-re kellett csökkenti a csapatok számát az első osztályban amiatt, mert több klub képtelen volt igazolni, hogy normálisan működnek a pénzügyei.

Tizenegyedik megmondás

Reális a remény, hogy a magyar csapatot viszontláthatjuk az Európa-bajnokság döntőjében. (2010. szeptember 3., a SportTv-nek adott interjúban.)

A realitás nem vált valósággá.

Tizenkettedik megmondás

Válogatottunk szerintem nagyjából hasonló játékerőt képvisel, mint a svédeké. Sikert várok. (2010. szeptember, Fejér Megyei Hírlap)

A svédek nyertek 2-0-ra.

Tizenharmadik megmondás

"Miután az elmúlt években ígéretes dolgok is történtek a magyar futballban, elsősorban a utánpótlás területén, úgy gondolom, jó esélyünk van arra, hogy a következő világbajnokságot ne nélkülünk rendezzék meg. Szerintem már ezen is itt kellett volna lennünk, a külföldön játszók tudása indokolta volna, hogy össze tudjunk rakni egy olyan csapatot, mint amilyen mondjuk a szlovénoknak van, és hogy ez nem sikerült, az szakmai probléma, de ez nem az én dolgom, ezt majd megoldja az MLSZ vezetése. Reális elvárás, hogy négy év múlva ott legyünk, ahol a futball van, vagyis a világbajnokság harminckettes döntőjében, és nem is szeretném, ha bárki lejjebb tenné a mércét". (A 2010-es dél-afrikai világbajnokságon nyilatkozó Orbánt az Origó idézte.)

Nem voltunk ott.

Végül egy biztató megjegyezés Orbán Viktortól:

"Megépítjük a stadionokat, nevelünk fiatalokat és bízunk abban, hogy a Puskás Akadémia minden évben két-három olyan játékost nevel, akik később az európai mezőnyben is megállják a helyüket. Ebben én biztos vagyok. És van még néhány akadémia ebben az országban, amelyek nem hiszem, hogy rosszabbul dolgoznának, mint mi. Ebből lesz a magyar futball: világszínvonalú magyar futball lesz újra!"