A japán védelmi minisztérium benyújtotta költségvetési igényét az áprilisban kezdődő következő költségvetési évre. Ha a parlament erre rábólint, ez lehet az ország történetének legnagyobb védelmi kiadású éve, 42 milliárd dollárt fordíthatnak majd hadi kiadásokra a szigetországban. A magyarázat természetesen Kína, illetve a dél-kínai tengeri fegyverkezési verseny.

Éveken belül ez lehetne a negyedik növelése a védelmi költségvetésnek, és egyben illeszkedik a japán kormány harciasabb külpolitikájához is. A miniszterelnök, Abe Sinzó jelenleg annak a javaslatnak a keresztülvitelén is dolgozik, hogy harcolhassanak japán katonák külföldi földön. Ilyesmire a második világháború óta nem volt példa, vasárnap több tízezren tüntettek is a javaslat ellen az országban.

A hétfőn bejelentett védelmi keret 2,2 százalékkal lenne nagyobb, mint az idei védelmi költségvetés. És míg az elmúlt években a nehéztüzérség és tankok fejlesztésére ment a pénz, most jóval rugalmasabb egységekre és haditengerészeti kiadásokra kéne a pénz a védelmi minisztériumnak.

A japán védelmi kiadások még így is eltörpülnek a kínai keret mellett, ahol idén megint tíz százalékkal nőtt az összeg, 138 milliárd dollárra. Kína ezzel csak a második a világon, Japán pedig a hetedik. Az első helyen az Egyesült Államok, 581 milliárd dolláros éves kiadásával.

A térségben egyre nő a feszültség a Spratly-szigetek hovatartozása miatt. Ezek az egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalon helyezkednek el, de halászati szempontból is kiemelt jelentőségűek, ráadásul valószínűleg olaj- és gázlelőhelyek is vannak alatta, ezért Kína mellett a Fülöp-szigetek, Malajzia, Vietnam, Tajvan és a Brunei Szultanátus is igényt tart a szigetekre. (Guardian)