Enzimatikus DNS manipuláció a fókuszban

Gyimesi Máté - ELTE Biokémiai Tanszék

Sejtek osztódása, gének átírása, DNS-hibák javítása: megannyi útvonal, mely enzimek sokaságának dinamikusan összehangolt működését igényli. Célunk ezen enzimkomplexek egyedi molekuláinak vizsgálata egy specialis mikroszkóp és egy újonnan kifejlesztett DNS molekula segítségével.

Történelmet írt a New Horizons a Plútónál

Tóth András - ELTE TTK / sciencemeetup blog

Július 14-én a NASA New Horizons űrszondája áthaladt a Plútó rendszeren, először térképezve fel a titokzatos törpebolygót és holdjait, ezzel lezárva a bolygórendszerünk felderítésének kezdeti szakaszát. Az 1930-ban felfedezett Plútó a Naprendszer harmadik zónájának, a Kuiper-övnek a legnagyobb objektuma. A New Horizons 9 évet és 5 milliárd kilométert utazott, a legtávolabbi valaha vizsgált naprendszerbéli égitestig. A pár óráig tartó elhaladás során a New Horizons részletesen feltérképezte a törpebolygót és holdjait.

Az előadásban szó lesz arról, hogy tudományos szempontból miért fontos a Plútóhoz hasonló égitestek vizsgálata, milyen felfedezéseket tett a New Horizons és hogyan folytatódhat a küldetés egy még távolabbi Kuiper-objektum vizsgálatával.

A csillagközi anyag

Varga-Verebélyi Erika - MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet

A csillagok a csillagközi anyagból születnek, életük során hatással lehetnek rá, majd életük végén a csillagok a saját anyaguk egy részét visszajuttatják a csillagközi anyagba, melyből új csillagnemzedék fejlődhet ki. Ennek a csodálatos körforgásnak egy rendkívül fontos láncszeme a csillagközi anyag, melyről hagyományos módon, az eget kémlelve alig szerezhetünk információt. Miből is épül fel a csillagközi anyag és milyen fázisai vannak? Hogyan születnek a csillagok? Mi történik velük az életük végén? Jelenlétük hogyan hat a megfigyelésekre? Illetve milyen eszközökkel tudjuk egyáltalán megfigyelni a csillagközi anyagot? Ezekre a kérdésekre választ kaphat az előadásból.