Nagyjából mostanra vált követhetetlenné, hogy valójában hány migráns érkezik Magyarországra és közülük hányat szorítanak rá a hatóságok arra, hogy regisztráljanak menedékkérőként.

Ez ugye elvileg kötelező eljárás, a röszkei gyűjtőpont például azt a célt szolgálja, hogy itt nyújtsák be a kérelmüket a zöldhatáron érkezett migránsok. A regisztráció alapján lehetne visszaküldeni az országba a dublini egyezmény alapján azokat, akik Magyarországról tovább utazva az unió más országaiban kötnek ki.

Míg korábban szigorúan vette a regisztrációt Magyarország, az elmúlt időszakban a hatóságok már messze nem erőltették, ha valaki nem akarta alávetni magát az eljárásnak. Egyre inkább az lett a magyar álláspont, hogy ha nem akarja magát a migráns regisztrálni, nem lehet mit tenni, ráadásul az uniós szabályozás miatt nem lehet táborban sem zárni őket. És úgyis Németorszgba akarnak menni. A direkt az osztrák határhoz utaztatás azért újszerű elem.

Az már szeptember elején látszott, hogy Törökországból továbbra is nagyon sokan érkeznek Görögországba tengeren. Augusztus 24-i statisztika szerint 181 488-an értek partot, szeptember hetedikén ez a szám felment már 258 365-re. Görögország - hiába tagja az EU-nak - hanyagolja a regisztrációt, a nem is uniós tagország Macedónia és Szerbia pedig lényegében akadálytalanul átengedi a menekülteket, három napot adnak nekik arra, hogy hagyják el az országot.

Az év első nyolc hónapjában 103 623-an kértek Szerbiában menedéket. Ehhez képest Magyarországon ezzel nagyjából egyidőben 170 ezer embert fogtak el. A hajrában aztán a szerbek elkezdték buszoztatni  migránsokat a magyar határig, Horgosig. Ezzel próbálnak gyorsan minél több embert átnyomni a határon, mielőtt keddtől életbe lép az új magyar szabályozás, ami miatt várhatóan a szerb oldalon ragadhatnak a menekültek.

Nagyjából ezt csináltuk mi is tegnap este, az osztrák határhoz szállított migránsokkal.

Gulyás Gergely, a Fidesz politikusa egy mai sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elismerte:

"nem tudjuk azt állítani, hogy az elmúlt két hétben mindenkit regisztráltunk, mert az erős nyomás alatt erre nem voltak meg az eszközeink".

Szerinte Magyarország még így is sokkal jobban végezte a dolgát a regisztrációban, mint más tagállamok, de “lehettek olyanok, akik regisztráció nélkül mentek tovább”. Bővebben a Fidesz röszkei sajtótájékoztatójáról, ahol még a botrányos ételosztást is igyekeztek megmagyarázni, itt olvashat.

A Magyarországon elfogott migránsok és a regisztrált menedékérők száma már szeptember elejére elvált egymástól. Ez derül ki Pintér Sándor belügyminiszternek egy képviselői kérdésre adott válaszából.

Eszerint idén szeptember 7-éig a rendőrség 170 252 tiltott határátlépést vagy annak kísérletét regisztrálta. Ez idő alatt 155 484-en regisztráltak menedékjogi kérelemért Magyarországon.

Azt csak becsülni lehet, hogy a Gulyás által is elismert regisztrációs lazaság hány embert érint. Szeptember elseje óta a rendőrség 38 604 migránst fogott el. Csak vasárnap 5809-et, ennyien egész márciusban érkeztek. 

A nyugatra tartó nagy hullám ellenére eddig nem igazolódott a kormány riogatása, hogy a dublini eljárásban az EU-ban visszaküldhetnek mindenkit hozzánk, akiket itt regisztráltak. Augusztus végéig "973 külföldi személy át- , illetve visszavételére került sor".

Délutánra viszont a rendőrség végül sorfallal zárta le a határt Röszkénél.

Az is Pintér statisztikáiból derül ki, hogy ki jönnek Magyarországra. A migránsok között szeptember hetediékig a legtöbb szíriai volt (67 015 fő), majd afgánok (43 722) és koszovóiak (23 403) jöttek sokan, utóbbiak inkább az év elején.

Kiderült a férfiak-nők aránya is, 84-16 százalék.

A 155 ezer ember közül, akik regisztráltak, Magyarország 310 embernek nyújtott menekülti, oltalmazotti vagy befogadó státuszt. Vagyis náluk látták igazolva a magyar hatóságok, hogy hazatérve veszélyben lenne az életük. Ez nem jelenti azt, hogy 155 ezerből csak 310-et fogadtunk be, mert sokan meg sem várták az eljárás végét, majdnem 65 ezer esetben megszüntették az eljárást. Az összesen 310 védelem azért így sem sok.

A menekültek között van 14 afgán, 12 szír, 12 szomáliai, 6 palesztin, 4 eritreai, 4 iráni, 4 pakisztáni, 3 iraki, 3 elefántcsontparti, 3 szudáni, 2 etióp, 2 azerbajdzsáni, 1 dél-szudáni, 1 egyiptomi,  1 ugandai, 1 kubai, 1 örmény, 1 grúz, 1 indiai, 1 hontalan és 11 ismeretlen.

Az oltalmazottak: 79 szír, 41 afgán, 30 iraki, 29 szomáliai, 8 szudáni, 7 iráni, 5 palesztin, 3 eritreai, 2 ukrán, 2 líbiai, 2 pakisztáni, 1 kameruni, 1 kongói köztársasági, 1 ghánai, 1 mali, 1 nepáli. 1 jemeni, 4 ismeretlen.

Befogadott: 2 ukrán, 1 pakisztáni, 1 togói.

A titkos akciókról a belügyminiszter nem írt semmit.