A magyar-szerb határra épített kerítés nemcsak Szerbiától távolította el Magyarországot. Békeidőben emberemlékezet óta nem volt ennyire rossz Magyarország és szomszédai viszonya. Olyan becsületsértő üzengetés megy még diplomácia szinten is, amiből igen nehéz lesz visszatalálni a normális kapcsolatokhoz.

A kocsmából már kiraknának minket és a románokat

Ha lenne még párbaj, az elmúlt 24 órában az európai kultúra nevében elhangzott válogatott sértések miatt már régen a feltételekről kellene egyeztetnie Viktor Ponta román kormányfőnek és Orbán Viktornak. De legalább Szijjártó Péternek.

A magyar kormány kedden bejelentette, hogy kerítést építene a magyar-román határra is "ésszerű távolságig" meghosszabbítva a magyar-szerb határzárat.

Ponta azt üzente: "Románia emberként fog bánni a migránsokkal, nem pedig úgy, mint magyar szomszédaink, akik botokkal terelik és sorszámmal látják el őket", a magyar intézkedéseket azokhoz hasonlította, amelyeket "Európa eddig csak az 1930-as, 1940-es években látott", és emlegette még az európai polgári normákat. Meg azt is mondta, hogy inkább egyes magyar vezető személyiségeket kellene kerítés mögött tartani. 

Szijjártó hivatalos válaszaiból egy pár idézet: "Victor Ponta tegnap estére elveszítette önkontrollját, esztelen megnyilatkozásaival megsértette egész Magyarországot. Ilyen vad rágalmakat kulturált európai politikusok nem fogalmaznak meg", és nettó hazugságoknak nevezte Ponta nyilatkozatait.

Ott tart most a dolog, hogy a román külügy nem vette át a magyar nagykövet tiltakozó jegyzékét. Háború azért nem lesz. 

A szerb barátaink sem annyira a barátaink már

Bár elég nagy figyelmet fordítottak eddig Orbánék a szerb kapcsolatokra, különösen azután, hogy nagyon megromlott a magyar-horvát viszony, a kerítés építését a kezdetektől bírálja Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. Arra szerb oldalon folyamatosan panaszkodtak, hogy a magyarok csak későn értesítik őket mindenről. Amikor közeledett a magyar szigor szeptember 15-i határideje, a szerbek buszokkal vitték a határhoz a migránsokat, hogy minél többen át tudjanak még menni Magyarországra.

Abból még biztosan komoly feszültségek lesznek, hogy a határon ragadt több ezer migránsról kinek kell gondoskodnia, a szerbek szerint nekünk, szerintünk nekik.

Az közel sem biztató, hogy Szijjártó Péter már a magyar keménykedés legelső napján lényegében hazugsággal vádolta a szerb foglalkoztatási minisztert, aki szerint nem kaptak információt a magyarokról.

A szerbek a magyar határzárra úgy reagáltak, hogy mostantól nem a magyar, hanem a horvát határhoz szállítják buszokkal a hozzájuk délről érkező migránsokat.

A horvát miniszterelnök sem érti Orbánt

Horvátország egyelőre szintén európaiságból oktatja Magyarországot. Zoran Milanovic miniszterelnök támogatja a kvótarendszert, szerint a menekültek dolgozni akarnak, javakat teremteni, és részévé válni egy közösségnek, bár tudja, hogy nem Horvátország a céljuk.

Orbánról is beszélt:

"A magyar miniszterelnök szerint holmi muzulmán hordák veszélyeztetik a keresztény Európa értékeit, miközben csak arról van szó, hogy emberek jönnek egy jobb élet reményében, amelyért meghalni is képesek".

Milanovic a határzárról sincs jó véleménnyel, mert "Ezek az emberek nem ellenségek, Magyarországon pedig nem segít a határkerítés, mert majd kikerülik azt".

A jelek szerint most Horvátország felé visz majd a migránsok útja, Milanovic viszont még nem zökkent ki a nyugalmából. A horvát parlament nyitóülésén beszélt arról, hogy szerinte nem jó Magyarország migránspolitikája.

"Horvátország kész arra, hogy befogadja ezeket a szerencsétlen embereket, és segítse őket abban, hogy eljussanak oda, ahová akarnak menni. Ez nyilvánvalóan Németország vagy valamelyik skandináv ország"

- idézte az MTI Milanovicot.

Milanovic szerint náluk korántsem sem lesznek a migránsok beáramlásával kapcsolatban olyan állapotok, mint Szerbiában és Magyarországon. És elutasította, hogy falakkal vagy szögesdróttal védjék meg az ország határait a menekülthullámmal szemben.

A helyzet azért nem ennyire egyszerű. Ranko Ostojic horvát belügyminiszter kedden azt nyilatkozta, hogy húszezer rendőrt mozgósítottak a menekültprobléma kezelésére, ebből hatezer az államhatárokat felügyeli. És mindenkit regisztrálnak majd. Aki pedig nem hajlandó alávetni magát az eljárásnak, azt kiutasítják az országból.

A nagyon nyugodtnak látszó miniszterelnökkel szemben a horvát államfő, Kolinda Grabar-Kitarovic viszont elkezdett aggódni amiatt, hogy ha a szomszédos uniós államokban megerősítik a határok ellenőrzését, akkor a nagy nyomás a horvát határokon lesz. Ezért sürgette a nemzetbiztonsági bizottság összehívását. 

Szijjártó reakciója a horvát kormányfő nyilatkozatára: Milanovic "némiképpen félreérti a külső határok megvédésének fontosságát", és ez a kijelentés valamelyest hitelteleníti a schengeni rendszerhez való horvát csatlakozási szándékot.

Faymann, aki képes magából is hülyét csinálni

Werner Faymann osztrák kancellárral aligha készül a közeljövőben mosolygós közös kép. Folyamatosan bírálja a magyar vezetést és személyt szerint Orbánt, az emberséget számon kérve rajta. 

„Orbán felelőtlenül cselekszik, amikor mindenkit gazdasági menekültnek nyilvánít és tudatosan az elrettentés politikáját alkalmazza” – nyilatkozta Werner Faymann a Der Spiegelnek. Aztán jött az a mondat, ami előhozta Szijjártóból Péterből Szijjártó Pétert. Az osztrák kancellár azt mondta:

„Kontinensünk legsötétebb korszakának emlékét idézi, amikor menekülteket vonatra helyeznek abban a hitben, hogy teljesen máshova fognak majd utazni"

- utalt Faymann arra, amikor Németország helyett Bicskére, a tábor közelébe vitték a Keletiben várakozó migránsok egy részét. Az osztrák kancellár időnként aztán magából is hülyét csinál, amikor bejelenti például, hogy nem szigorítják a határellenőrzést az osztrák-magyar határon, aztán mégis szigorították.

A magyarokat védte viszont Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományfőnök. Az Österreich című lapnak nyilatkozva azt mondta: "Egyáltalán nem tartom segítőnek azt, hogy a kancellár ebben a helyzetben konfrontálódott a magyar miniszterelnökkel, ahelyett, hogy egymás között tárgyalnának. Attól tartok, hogy bizonyos tanácsadók hamis irányba terelték a kancellárt, amely nem méltó egy államférfihoz, és a helyzetet nehezebbé teszi".

Szijjártó Péter az osztgrák kancellára nyilatkozatát sem hagyta válasz nélkül:

"Werner Faymann ámokfutása mostanra minden tűréshatáron túlmegy; ez voltaképpen a saját alkalmatlanságának a leplezése. Valószínűleg a belpolitikai haszonszerzés reményében fogalmazott meg a kancellár esztelen rágalmakat".

Szlovénia küldött takarókat, aztán lezárta a határt

Kétoldalú találkozó nem nagyon volt az elmúlt két hétben a magyar és a szomszédos országok vezetői között. Egy kivétel: a szlovén államfő Áder Jámnos meghívására járt Budapesten, fogadta Orbán Viktor is. Borut Pahor azt mondta, hogy "Nem lehet egyetlen országra hárítani a terhet, de az sem lehetséges, hogy a 28 tagállamnak 28 különböző megoldása legyen a helyzetre. Pahor szerint Szlovéniának közvetlen érdeke a közös európai politika kialakítása, hogy tehermentesítsék azokat az országokat, amelyeket a válság elsősorban érint, így Magyarországot is, különben még drámaibb lesz a helyzet.

Ő viszont azért másként áll a migránsokhoz, mint a megélhetési bevándorlózó magyar kormány.

"Emberekről van szó, akik háború elől menekülnek, és gondoskodni kell róluk; közös felelősségvállalásra van szükség rövid és hosszú távon is"

- mondta Budapesten Pahor elnök.

Szlovénia a kezdeti ellenkezés után támogatja a kvótákat is. Emellett Szlovénia is támogatta Magyarországot, amikor - az uniós polgári védelmi mechanizmusban - segítséget, konkrétan matracokat, ágyneműt, lepedőket, takarókat és fűtőberendezéseket kértünk. Amikor viszont 14 migránst fogtak, visszatoloncolták őket Magyarországra. 

A szlovén miniszterelnök szerda délután már azt jelentette be, hogy határellenőrzést vezet be a magyar határon. Ausztria eközben azt jelentette be, hogy határellenőrzést vezetnek be a Szlovéniával közös határon, miután az osztrák-magyar határon jelentős mértékben enyhült a helyzet.

A szlovének mozgósították a rendőrséget, és helikoptereket rendeltek a szlovén-magyar és a szlovén-horvát határra.

Azt is mondták, hogy teljesíteni fogják schengeni kötelezettségeiket, és a migránsokat szervezetten csak akkor szállítja másik országba, ha az adott állam kifejezetten jelzi, hogy befogadja őket.

Ott van nekünk Fico

A visegrádi országok egységesen kvótaellenesek, erről közös nyilatkozatot is kiadtak, amiben támogatásukról biztosították Magyarországot, mert a migrációs hullám nyomásának leginkább kitett országok közé tartozik. A csehek és a lengyel ennél több gesztust nem tettek Orbán Viktornak.

Robert Fico szlovák kormányfő viszont mintha Orbán Viktor szlovák hangja lenne: szerinte a migránsok 90 százaléka gazdasági bevándorló, a kvótarendszer csak bátorítaná az Európába irányuló migrációt, a külső határt akár katonailag is meg kell védeni, a Líbiát lebombázó országok a felelősek a helyzetért, egy muzulmán integrációját pedig "el sem tudja képzelni". Mindezt úgy, hogy hétfőn összesen 37 migránst fogtak el a szlovák rendőrök. Ugyanezen a napon Magyarországon 9380-at.

A szlovák államfő egészen mást véleményen van, szerinte "úgy nyilatkozni a menekültekről mint valószínű terroristákról vagy gazdasági spekulánsokról, az nem az ismeretlentől való félelem, hanem "az idegengyűlölet és a szélsőségesség jelszavai".

Ukrajnával nagyon hűvös a viszonyunk, de ez legkevésbé a migránshullámnak köszönhető. Azt ellenintézte a kormány az oroszbarát politikájával.