„Az egész menekültügy, az egész népvándorlás, az egész megélhetési bevándorlási probléma megfelelő látószögből nem más, mint a liberalizmus identitásválsága”

– ez volt a lényege Orbán Viktor szeptember 5-i beszédének, amit a kötcsei polgári pikniken mondott el. A teljes szöveget ma közölte a Demokrata, és az MTI szemlézte.

Orbán szerint vége a „liberális blablának” nevezhető szellemi-ideológiai korszaknak.

Ez szerinte új esélyt kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód visszanyerje dominanciáját nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában.

„Ez az első jó identitásválság, amit átélek”

– mondta Orbán Viktor, aki szerint jólétben élni, és ezzel egy időben „liberális módon jónak látni magunkat” többé Európában nem lehetséges. A legveszélyesebb kombináció, amit ember ismer a történelemben az, ha az ember gazdag és gyenge. Megismételte azt, amit az előző nap a Kossuth rádióban is elmondott: „A liberális filozófiából gyenge Európa következik, ami közben a gazdagságát meg akarja őrizni, de ha gyenge, nem tudja megőrizni.”

Orbán Viktor szerint különbséget kell tenni a személyes, egyéni felelősség között és aközött, ami egy modern állam kötelessége: míg a személyes vagyonból adni nem okoz gazdasági problémát, az államiból ellátást, jólétet biztosítani a gazdasági teljesítmény szűkülését eredményezi.

A miniszterelnök szerint Magyarországgal szemben Európát ma a liberálisok uralják, nagyrészt az ő kezükben vannak a konzervatívok gondolatait is közvetítő, interpretáló eszközök, csatornák.

Ezért van az, hogy ha „egy konzervatív kancellár asszony vagy egy konzervatív miniszterelnök lép hivatalba, annak nincs mit tennie, valamilyen mértékig – és ez a mérték nem kevés – alkalmazkodnia kell ahhoz az eszközrendszerhez, amelyet az eszmeileg tőle különböző emberek tartanak a kezükben. Ettől szenved az európai jobboldal” – mondta.

Orbán Viktor beszédében a hipokritaság rendszerré szervezett gondolati térségének nevezte a liberalizmust, szervezett képmutatásnak a liberális külpolitikát – amiben a jónak mondott tettek mögött általában pénz, olaj, nyersanyag van. „Valójában nem jót tettek, amikor méltóztattak szétbombázni Irakot vagy éppen Szíriát, hanem a legrosszabbat”, miközben azt szeretnék, hogy a világ elismerje, ők állnak a jó oldalon – mondta.

Orbán szerint ideje a keresztény irgalom mellé beemelni az érvelésbe a felelősség kifejezést is, mert a keresztény identitás fontossági sorrendet rajzol ki: először is felelősek vagyunk a gyerekeinkért, aztán a szüleinkért, majd a lakóhelyünkért, „aztán jön a hazánk, és aztán jöhet minden más”. Az ellenpólusról viszont azt mondta:

„Tudjuk, a liberális az egész világért felelős, merthogy jó ember, minden fáj neki, ami a világban történik.”

A mostani helyzet tanulsága, hogy a határokat, valamint Magyarország etnikai és kulturális összetételét meg kell védeni, utóbbi erőszakos megváltoztatását nem kényszerítheti ki senki – mondta Orbán, aki szerint fontos az is, hogy az ország sikeres maradjon gazdaságilag, mert e nélkül, „hiába vagy morálisan a tökéleteshez legközelebb eső pozícióban”, eltaposnak.

Negyedikként a „mindennapi patriotizmus” érvényre juttatását emelte ki, ami nem szellemi természetű dolog, hanem életösztön, napi rutin, mint az, hogy magyar terméket vásárolunk a boltban vagy magyar embert foglalkoztatunk, ha munkaerőre van szükségünk. Mint mondta:

„Ha a kommunikációs, kulturális és egyéb távolságot nem tudjuk áthidalni, ha nem tudjuk vonzóvá tenni a fiatalok számára a mindennapi nacionalizmust, és nem valami rendezetlen, rossz szájszagú, radikális tempóban, amitől az embert kiveri a hideg igazából, tehát ha ettől különböző, friss és fiatalos nyelven nem tudjuk megtenni, akkor ezt a csatát nem mi fogjuk megnyerni. E tekintetben voltunk a legkevésbé sikeresek.”

A patrióta, nemzeti alapú, mindennapos életösztönök, életvezetési tanácsok, megfontolások, illetve az ez alapján kifejtett vélemények nincsenek jelen a vitákban, de erre a csatatérre is fel kell menni, és nyerni kell – mondta.