Az Európai Bíróság megsemmisítette az Egyesült Államok és az EU között 2000-ben kötött adatcsere-megállapodást. Amilyen ártatlannak tűnik ez a mondat, annyira nagy hatású:

valójában azt jelenti, hogy az online világnak, ahogy azt megszoktuk, vége.

Mondom,

VÉGE.

A nagyon technikai jellegűnek tűnő Safe Harbor-egyezmény valójában az Egyesült Államok és az EU közti online adatcserét szabályozta. Hogy miről beszélünk?

A világ adatforgalmának feléről!

Ez az egyezmény volt az, ami alapján a transzkontinentális cégek megoldhatták, hogy felhasználóik adatai szabadon áramoljanak a két kontinens között. Vegyük például a Facebookot, aminek Írországban van az adatközpontja. Bárhol is ad meg valaki bármilyen személyes adatot magáról, az ide fut be.

Ez eddig az egyezmény alapján problémamentes és egyszerű volt. Az egyezmény megsemmisítésével viszont bürokratikus rémálommá válik majd egy ilyen adatcsere - vagy akár az is, ha Magyarországról rendelünk valamit az Amazonról, mert a megrendelésünk adatai érzékeny személyes adatokat is tartalmaznak, amiket ezentúl nem tudnak majd az Egyesült Államokban feldolgozni.

A visszafogott becslések szerint legalább 4000 internetes vállalkozást érinthet a döntés, amit egy napja még az adatvédelemmel foglalkozó Data Protection Report szakértői is valószínűtlennek tartottak.

Az elemzésük szerint a bíróság döntése nagyon meg fogja bonyolítani az adatcserét, amihez ezentúl az adatközlő direkt beleegyezése kell majd. A másik lehetőség, hogy az USÁ-ban és az EU-ban is működő cégek külön adatközpontokat hoznak létre a két kontinensen, ahol aztán a begyűjtött adatokat külön stábok dolgozzák fel.

Az Európai Bíróság döntésének részletei még nem ismertek. A legdrámaibb esetben a bíróság tagállami hatáskörbe adhatja a probléma kezelését, ez esetben az EU-tagállamok adatvédelmi hatóságai külön-külön szabályozhatnák a kérdést, ami elég komoly csapás lenne a globális gazdaságra.

Annak idején pont ennek a bürokratikus rémálomnak az elkerülésére kötötték a Safe Harbor-egyezményt.

Maga az ügy, amiben a Safe Harbor-egyezmény eldöntéséről döntöttek, amúgy az NSA-botrány apropóján indult. Egy osztrák aktivista, Max Schrems perelte be a botrány kirobbanása után a Facebookot, mert az amerikai cég együttműködött az amerikai titkosszolgálatokkal, és hozzáférést biztosított az amerikai hatságoknak felhasználói adataihoz. A pert Írországban ugyan elbukta - az ír bíróság az egyezményre hivatkozva utasította el keresetét -, de az Európai Bíróság most a javára ítélt.