Szingapúrban évtizedek óta listázzák a HIV-pozitív embereket. Ez a lista aztán egy csaló kezébe került, akit évek óta szivatott az állam azért, mert ő is HIV-es. 14 ezer embernek tett keresztbe.
Pedig szerinte is sérültek a gimnazista személyiségi jogai, aki viszont szerinte közszereplő, és maga húzta magára a kormánypropagandát.
Ennél nem is kaphattak volna többet.
Annyira aggasztják a felhasználókat az adatvédelmi problémák, hogy inkább elkezdtek visszavonulni a Facebookról, Twitterről és a többi platformról.
Nem találták meg a titkos másolat funkciót.
Az EU szigorít az adatkezelési szabályokon, úgyhogy 1,5 milliárd profil amerikai felügyelet alá kerül.
A májusban szigorodó uniós adatvédelmi törvényeknek próbálnak elévágni.
A Facebook Container megakadályozza, hogy a Facebook begyűjtse böngészési előzményeinket, amiket amúgy lelkesen szoktak értékesíteni a hirdetőknek, politikai machinátoroknak, illetve bárkinek, aki fizet érte.
De egyelőre nem sikerült befoltozniuk a súlyos biztonsági rést a honlapjukon.
A projektet kivonnák a közbeszerzési szabályok alól.
A NAIH kétszer 20 millió forint bírságot szabott ki, és a jogellenesen kezelt adatok megsemmisítésére kötelezte az egyházat.
Pedig a hatóságok 126 fiókba szívesen belenéztek volna.
Most az a terv, hogy az összes térfigyelő kamerát egy helyről lehessen nézni. Pintér Sándor minisztériuma évek óta törekszik minden személyes és intézményi adat összeszedésére.
Az EU adatvédelmi ügynöksége szerint ha egy munkáltató ilyet tesz, azzal megsértheti az uniós adatvédelmi szabályokat.
Az amerikai történelem eddigi legnagyobb adatszivárogtatása, 1,1 terrabájtnyi érzékeny adat, lakcím, telefonszám, születési szám, vallási és etnikai hovatartozásról szóló információ vált hozzáférhetővé.
Victor Tarnavsky, a Yandex munkatársa beszélgetett a velünk a magyar konzultációs oldalról, és a Yandex adatvédelmi szabályairól.
Pedig az adatvédelmi tájékoztatóban kifejezetten azt írják, hogy nem megy semmilyen adat külföldre.
Radics Gábor módszeresen végigfotózta a jelenlévőket a komáromi fórumon.
Sir Tim Berners-Lee szerint nem az lett a webből, ami lehetett volna.
Szerintük ugyanis Radics Gábor a fényképezéssel jogellenesen rögzíthette a szimpatizánsaikat.
A Hegyvidéki ONvédelem-programért kapta.
Már 2016 első felében annyi adatot kértek le a magyar hatóságok a Google-től, amennyit még soha. De továbbra sem kaptak semmit.
Pedig már ma is őrjítő a helyzet, de az EU új szabályzata szerint aztán tényleg mindenhez a beleegyezésünket kell majd adni a weben. Pedig léteznek ennél okosabb megoldások is.
A gyártócég szerint csak tévedésből kér hozzáférést minden adatunkhoz a Google-től, valójában csak az emailcímünket akarja. Készül a bugfix.
A brüsszeli fellebbviteli bíróság szerint a belga hatóságnak nincs joghatósága a Facebook felett, ami így kedvére követhet bármilyen belga netezőt
Titkosított levelezés, chat, követhetetlen böngészők, titkosított tárhely: minden, amire egy, az adataira érzékeny netezőnek szüksége lehet.
Mondjuk azt, amikor a bankodnak adsz megbízást. A Szíriában, Iránban is aktív Blue Coat eszközei mostantól akár azt is elhitethetik a gépeddel, hogy tényleg a bankoddal kommunikálsz.
Dadada. Mármint ez nem a felvezető dobpergés, hanem tényelg ez, "dadada" volt Mark Zuckerberg jelszava.
Mert jelenleg a szolgáltatók saját hatáskörükben rendelkeznek az elhunytak személyes adataival.
Listákat küldtek az iskolákba, hogy az oktatási intézmények segítsenek nekik a behajtásban.
Nagyon zöld ötlet volt újrahasznosítani a ledarált betegkartonokat, csak hát a bezúzás nem volt tökéletes: egy utcaseprő a nővére adataira bukkant a karnevál utáni takarítás közben.
A századvégeseknek 2013-ig nem volt államtitkok kezelésére jogosító biztonsági tanúsítványuk, pedig a Népszabadság szerint már 2010 óta minősített adatokkal dolgoztak.
A cégnek megint magyarázkodnia kellett, hogy nem akarja tárolni az alkalmazáson keresztül küldött üzeneteket.
Az Európai Bíróság megsemmisítette az USA és az EU közti adatmegosztást szabályozó keretmegállapodást. Ez konkrétan a világ adatcseréjének felét érinti, és hogy csak érzékeltessem a hatását: a Facebook adatközpontja például Írországban van, így amerikai felhasználóik adatait mostantól csak nagyon bajosan tudják majd feldolgozni.
Nem kellett volna okoskodni, ugyebár!
Annyira követi a vállalat, hogy mit csinálnak az emberek, hogy az már jogsértő is lehet, a belgák szerint legalábbis.
Fenyegetőbbek lettek, mint a Google. Most éppen a teljes médiaipart falnák fel egy újítással.
És akkor sem mindent. Ezek a fontosabb ügyek azok, amikről egyáltalán tudjuk, hogy eltitkolják előlünk a teljes igazságot.
Jogvédők és a volt adatvédelmi ombudsman szerint az elmúlt négy évben rosszabb helyzetbe kerültek a magánszemélyek és a magáncégek az állammal szemben, ami a személyes adataikat illeti. Eközben például Mészáros Lőrinc adminisztratív kifogásokkal tudja eldugni a nyilvánosság elől a vagyonnyilatkozatát.
A tagok megkérdezése nélkül megemelt kamarai tagdíj és az orvosok adatainak kiadása miatt.
Az unió fel van háborodva, de fogalma sincs, miként lehetne korlátok közé szorítani az internetes adatgyűjtést.
Már gondolni sem mernek semmire az EU-ban, amíg le nem zajlanak a választások Németországban szeptemberben. A németek pedig kihasználják az erőfölényt.
A legintenzívebb amerikai információgyűjtés Szaúdi-Arábia, Jemen, Afganisztán, Irak, Egyiptom, Kína, Szíria, Pakisztán, Törökország és Németország területén zajlott a „korlátlan megfigyelő” nevű rendszerrel. De hogy kerül egy sorba Németország és Kína, vagy éppen Afganisztán?
Meg kell-e védeni az embereket saját maguktól? Ezzel a dilemmával birkózik az Európai Parlament az új adatvédelmi rendelet vitájában.
A megtévesztő European Privacy Association (kb. Európai Magántitok Szövetség, EPA) név alatt lobbizik saját érdekeiért a Microsoft a Google és a Yahoo - állítja az uniós transzparenciáért küzdő Corporate Observarory Europe (CEO). A brüsszeli civil szervezet szerint a három technológiai óriás az uniós adatvédelmi szabályozás kapcsán a fent nevezett szövetség mögé bújva iparági érdekeiket képvisel. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EPA nem tüntetett fel egyetlen céges támogatót sem tagjai közt az uniós lobbi regiszterben.
Mindez azért kifogásolható, mert a regiszterben szereplő érdekképviseletek vállalják, hogy felfedik ki pénzeli őket, milyen célokat szolgálnak és milyen ügyfeleknek végeznek lobbi tevékenységet. Az EPA az agytrösztök, kutató intézetek és akadémiai szervezetek között van számon tartva a lobbi regiszterben és azt állítja magáról, hogy mindössze 10 magán (nem céges) tagja van. Ezzel szemben a EPA igazgatója Pietro Paganini újságírói kérdésre megerősítette, tagjaik közt tartják számon a Googlet, a Yahoot és a Microsoftot.
Olivier Hoedeman, a CEO képviselője szerint átnézve a EPA tevékenységét világosan látszik, hogy a személyes adatok védelmének enyhe szabályozása mellett szállnak síkra, ami arra utal, hogy az informatikai cégek érdekében lobbiznak. Mint ahogy az is, hogy a szervezet oldalán nemrég még évi 10 ezer eurós tagsági díj szerepelt, amiről nehéz elképzelni, hogy aggódó magánszemélyek fizetnék ki.
Az átláthatóságért harcoló szervezet vezetője szerint az EPA neve megtévesztő módon azt a benyomást kelti, hogy a magántitok és a személyes adatok védelmét támogatja, miközben valójában éppen ellenkező érdekeket képvisel. Ráadásul a CEO-nak bizonyítékai vannak arra is, hogy az EP szoros kapcsolatokat ápol két másik lobbi céggel, a Competere Geopolitical Managementtel és a DCI Group-al, amelyekkel karöltve iparágbarát adatvédelmi szabályozáson dolgoznak. Ez a jogvédők szerint aláássa az európai polgárok online szabadságjogait.
A EPA vezető Paganini ezzel szemben visszautasítja a vádakat, szerinte az EPA ugyan figyel a tagjai ötleteire és aggodalmaira, de jelentéseit függetlenül készíti el. A lobbiszervezet képviselője szerinte az, hogy a uniós lobbi regiszterben nincsenek feltüntetve a támogató cégek, mindössze tévedés. A fentieket ráadásul a három tech óriás közül egyik sem óhajtotta kommentálni a sajtó megkereséseire.
Az EUrologus pedig azon mereng – miközben maga is elkötelezett a magántitok online védelme mellett – hogy vajon hány olvasója nézte át pl. a Facebook, vagy a Google ingyenes szolgáltatásainak adatvédelmi nyilatkozatait, vagy az internetes webáruházak felhasználási feltételeit. Ugyanis fontos, hogy a civil szervezetek aggódnak adataink védelméért, de azért mégiscsak az lenne a jó, ha egy kicsit mi is odafigyelnénk, hogy kivel milyen adatot osztunk meg.
145 ezer eurós büntetés az illegálisan gyűjtött wifi-adatok miatt.
Továbbra sem ismerik az európaiak az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) eszközét, melynek segítségével egymillió aláírás összegyűjtésével beindíthatóak az uniós jogalkotás fogaskerekei - derül ki a témában a Democracy International, the Initiative and Referendum Institute (IRI Europe) és a European Citizen Action Service (ECAS) közös friss felméréséből.
Emiatt noha jelenleg is 14 kezdeményezés várja aláíróit, a rekrutáló szervezetek és magánemberek nehezen gyűjtik a szignókat egy évvel az EPK életbe lépése után is. Ezt mutatja, hogy a 27 témában egy év alatt indított EPK-k közül mindössze egy, a “Víz emberi jog” címet viselő gyűjtötte össze a szükséges aláírás mennyiséget.
A támogatói által a részvételi demokrácia felé tett fontos lépésnek tekintett EPK működésének számos gyermekbetegsége van. Sok panasz érkezett az aláírásokat gyűjtő szervezetektől, aktivistáktól, hogy a digitális szignók rendszere nem működik megfelelően, amely értékes aláírások elvesztéséhez vezetett.
Az egyéves évforduló kapcsán azonban az Európai Parlamentben is megy a szervezkedés, szeretnének az EPK működésén és hatékonyságán javítani. Az EP- kérdéseit az Európai Bizottságnak szegező Claude Turmes technikai mellett, jogi kérdéseket is felvet. Olyanokat firtat, mint, hogyan reagál az EB a digitális aláírásgyűjtésre vonatkozó panaszokra, és azokkal hányan foglalkoznak? Nyújt-e technikai vagy anyagi segítséget az EB azoknak a szervezeteknek, akik saját online aláírásgyűjtő alkalmazást kell, hogy fejlesszenek? Hogyan garantálja, azon EU állampolgárok részvételét az aláírók közt, akik az EU-n kívül élnek és nincs regisztrált lakcímük az Unió területén. Hogyan szeretné jobban bevonni a civileket és kampányolókat az EB az EPK fejlesztésébe.
Az IRI Europe tanulmánya szerint azonban a fentieknél nagyobb gond, hogy finoman szólva nem motiváltak a nemzeti kormányok az új jogi eszköz népszerűsítésében. Ennek szerintük egyenes következménye a polgárok inaktivitása az aláírásgyűjtésekben. A tanulmány szerint elenyésző számú tagállam tájékoztatja a lakosokat a lehetőségről és arról, miként lehet használni az EPK-t. Tovább nehezíti az aláírásgyűjtők helyzetét, hogy 18 tagállamban személyiigazolvány- vagy útlevélszámukat is meg kell adniuk a szignójukat valamely ügy mellé tévő polgároknak.
Ezek alapján az EUrologus csak támogatni tudja a tanulmányt készítő szervezetek által megfogalmazott ajánlásokat, melyek egyebek mellett 12 hónapról 18-24 hónapra tolnák ki az gyűjtés időkeretét és kötelezővé tennék az uniós intézményeknek és a nemzeti kormányoknak a polgárok tájékoztatását az EPK-ről.
Az e-Bay és az Amazon lobbistái írják az EU új adatvédelmi szabályait címűfebruári anyagunk óta tovább folytatódott a küzdelem, melynek tárgya alapvetően az, hogy az internetes vállalatok mit és milyen mértékben ismerhetnek meg minket. Számos tagállam, például Nagy-Britannia szerint a javaslat túlszabályoz, mert egyebek mellett arra kötelezné a kereskedelmi céllal személyes adatokat gyűjtő és használó cégeket mint a Google, a Facebook vagy a Microsoft, hogy ehhez megszerezzék felhasználóik hozzájárulását.
Vita van továbbá arról, hogy kötelező legyen-e a személyes adatokat kezelő vállalatoknál a német gyakorlathoz hasonlóan kinevezni egy adatvédelmi felügyelőt, amely a társaság működése során ellenőrzi az adatvédelmi szabályok betartását. A britek fenti siralmaik kapcsán levelet is küldtek az illetékes uniós biztosnak, Viviane Redingnek, aki tárgyilagosan de vélhetően kellő cinizmussal annyit válaszolt: az Európai Bizottság az egységes piac erősítésén fáradozik (beleértve az egységes adatvédelmi szabályokat), pontosan úgy, ahogy azt David Cameron brit miniszterelnök kérte. Reding azonban azt is tudja, hogy nem érdemes elmennie a falig az ügyben, különben a javaslat a kukában landolhat. Éppen ezért úgy tűnik, hogy a kompromisszumos megoldás a magas, közepes és alacsony adatvédelmi kockázatú besorolás bevezetése lenne. Ezek a besorolások az egyes cégekre vonatkoznának, akikkel szemben ennek megfelelően eltérő szigort alkalmaznának.
Egyet azonban világosan megüzent Reding: “nem a multinacionális vállalatok jogászainak készítünk játékot, a kulcsszó az egyszerűség kell, hogy legyen”. Kérdés, hogy a végén ezt a tagállamok is így látják e s, hogy ez a lózung kielégíti-e az EP képviselőket. S végül az sem mellékes, hogy a több Európa zászlaja alatt felsorakozó tagállamok túlnyomó többségével szemben álló magyar-brit-dán-belga négyes végül beadja e a derekát és elfogadja, hogy az egész EU területén egységesen végrehajtott rendelet formájában szülessen meg a jogszabály.
Mondjuk ki, copy-paste botrány robbant ki az Európai Parlament (EP) háza táján tegnap miután a brit Privacy International civil jogvédő szervezet közzétette vonatkozó jelentését. Közlésük szerint az EP új adatvédelmi törvénytervezetének több, mint negyedét egyszerűen bemásolták amerikai lobbicsoportok szövegeiből a jogalkotást előkészítő EP képviselők. A fő ludas az Európai Parlament belsőpiaci bizottságának vezetője, Malcolm Harbour. A brit konzervatív honatya pártja árnyék jelentéstevőjeként került kapcsolatba a törvény parlamenti előkészítésével.
A több tucatnyi vitatott módosító javaslatról a Privacy International keze alá dolgozó Max Schrems kiderítette, és a Europe v Facebook oldalon közzé is tette kigyűjtve a másolt szövegszakaszokat.
Így került be az Amerikai Kereskedelmi Kamara brüsszeli képviselete és az Európai Bank Federáció (EBF) javaslata, hogy a cégeken belül az adatvédelmi felügyelői poszt csak lehetséges opcióként jelenjen meg ne legyen kötelező ilyen embert alkalmazniuk, ahogy az az eredeti uniós javaslatban szerepelt. Az Amazon online könyvesbolt és az Ebay aukciós portál azt a szakaszt töröltette az uniós tervezetből, amely megtiltott volna a cégeknek hogy az emberek adatait használják, amennyiben azok nem járulnak megfelelően hozzá. Az Amazon (mely a könyvkereskedelem mellett a felhőalapú szolgáltatások egyik nagyágyúja - a szerk.) emellett azt a kitételt is eltávolíttatná, amely az EU-ból származó adatok nem az unióban található felhőalapú szolgáltatásokban tárolását védené.
A bemásolt lobbiszövegekkel kapcsolatos kérdésére az EUobservernek Harbour azt válaszolta: azon tény, hogy a személyes adatokat használó és ezért azokat védeni kénytelen vállalatok egyetértenek egyes módosító javaslatokkal még nem érvényteleníti álláspontjukat.
Harbour mellett azonban további két brit konzervatív, Sajjad Karim és Giles Chichester is érintett az ügyben, akik a módosítóik 23 és 22 százalékát másolták be szó szerint. A fent idézett lap szerint azonban a botrányban szerepet kaptak az európai szocialista párt és a liberális párt egyes képviselői is.
Mi több az osztrák zöldpárti honanya, Eva Lichtenberger szerint az új adatvédelmi szabályozás “az egyik legnagyobb lobbiháborút eredményezte az utóbbi hónapokban”. Erre rímel, hogy az “amerikai TASZ”, az ACLU más jogvédő szervezetekkel közösen február 4-én íródott levelében azon aggodalmának adott hangot, hogy az washingtoni kormány direkt próbálja gyengíteni az EU adatvédelmi csomagját.
Erre példa, hogy míg az EU tervezete feljogosítja a polgárokat, hogy kötelezzék a cégeket személyes adataik azonnali törlésére kérésük esetén. Ezzel szemben az Egyesült Államok szerint az EU-nak át kell tekinteni az erre vonatkozó kitételét és a “törléshez való jogot” a javaslatban, mert az megakadályozza az innovációt.
A meccs messze nincs lefutva, mivel az EP szakbizottságai a hónap végéig adják be véleményüket, melyekből aztán az EP Állampolgári Jogok Bizottsága április 24-ére véglegesíti javaslatát. Az EUrologus pedig csak reméli, hogy a botrány nyomán még inkább odafigyelnek a jogvédők és nem ülnek fel az amerikai IT ipar nyomásának, sem a transzparencia-ellenes EP képviselők érvelésének.
A bemásolt módosító javaslatokat részletesen összevetve a lobbisták szövegeivel itt találhatja meg.