adatvédelem

2019. április 11.
2019. április 1.
2019. március 31.
2019. február 28.
2019. január 16.
2018. október 25.
2018. június 18.
2018. április 25.
2018. április 19.
2018. április 18.
2018. március 28.
2017. december 8.
2017. november 2.
2017. október 20.
2017. szeptember 30.
2017. augusztus 11.
2017. július 13.
2017. június 20.
2017. április 19.
2017. április 9.
2017. március 20.
2017. március 12.
2017. február 28.
2017. január 27.
2016. október 22.
2016. július 26.
2016. július 12.
2016. július 1.
2016. június 30.
2016. június 8.
2016. június 6.
2016. április 19.
2016. március 2.
2016. február 12.
2015. november 2.
2015. október 6.

Vége a világnak! És most nem viccelek%!

Az Európai Bíróság megsemmisítette az USA és az EU közti adatmegosztást szabályozó keretmegállapodást. Ez konkrétan a világ adatcseréjének felét érinti, és hogy csak érzékeltessem a hatását: a Facebook adatközpontja például Írországban van, így amerikai felhasználóik adatait mostantól csak nagyon bajosan tudják majd feldolgozni.

2015. augusztus 14.
2015. június 15.
2015. május 17.
2014. május 20.
2014. május 8.
2013. december 2.
2013. október 7.
2013. július 23.
2013. június 11.
2013. május 30.
2013. május 23.

Zavarosban halászik a Google, a Microsoft és a Yahoo?

 

A megtévesztő European Privacy Association (kb. Európai Magántitok Szövetség, EPA) név alatt lobbizik saját érdekeiért a Microsoft a Google és a Yahoo - állítja az uniós transzparenciáért küzdő Corporate Observarory Europe (CEO). A brüsszeli civil szervezet szerint a három technológiai óriás az uniós adatvédelmi szabályozás kapcsán a fent nevezett szövetség mögé bújva iparági érdekeiket képvisel. Teszi ezt annak ellenére, hogy az EPA nem tüntetett fel egyetlen céges támogatót sem tagjai közt az uniós lobbi regiszterben.

Kép: slane.co.nz

Mindez azért kifogásolható, mert a regiszterben szereplő érdekképviseletek vállalják, hogy felfedik ki pénzeli őket, milyen célokat szolgálnak és milyen ügyfeleknek végeznek lobbi tevékenységet. Az EPA az agytrösztök, kutató intézetek és akadémiai szervezetek között van számon tartva a lobbi regiszterben és azt állítja magáról, hogy mindössze 10 magán (nem céges) tagja van. Ezzel szemben a EPA igazgatója Pietro Paganini újságírói kérdésre megerősítette, tagjaik közt tartják számon a Googlet, a Yahoot és a Microsoftot.

Olivier Hoedeman, a CEO képviselője szerint átnézve a EPA tevékenységét világosan látszik, hogy a személyes adatok védelmének enyhe szabályozása mellett szállnak síkra, ami arra utal, hogy az informatikai cégek érdekében lobbiznak. Mint ahogy az is, hogy a szervezet oldalán nemrég még évi 10 ezer eurós tagsági díj szerepelt, amiről nehéz elképzelni, hogy aggódó magánszemélyek fizetnék ki.

Az átláthatóságért harcoló szervezet vezetője szerint az EPA neve megtévesztő módon azt a benyomást kelti, hogy a magántitok és a személyes adatok védelmét támogatja, miközben valójában éppen ellenkező érdekeket képvisel. Ráadásul a CEO-nak bizonyítékai vannak arra is, hogy az EP szoros kapcsolatokat ápol két másik lobbi céggel, a Competere Geopolitical Managementtel és a DCI Group-al, amelyekkel karöltve iparágbarát adatvédelmi szabályozáson dolgoznak. Ez a jogvédők szerint aláássa az európai polgárok online szabadságjogait.

A EPA vezető Paganini ezzel szemben visszautasítja a vádakat, szerinte az EPA ugyan figyel a tagjai ötleteire és aggodalmaira, de jelentéseit függetlenül készíti el. A lobbiszervezet képviselője szerinte az, hogy a uniós lobbi regiszterben nincsenek feltüntetve a támogató cégek, mindössze tévedés. A fentieket ráadásul a három tech óriás közül egyik sem óhajtotta kommentálni a sajtó megkereséseire.

Az EUrologus pedig azon mereng – miközben maga is elkötelezett a magántitok online védelme mellett – hogy vajon hány olvasója nézte át pl. a Facebook, vagy a Google ingyenes szolgáltatásainak adatvédelmi nyilatkozatait, vagy az internetes webáruházak felhasználási feltételeit. Ugyanis fontos, hogy a civil szervezetek aggódnak adataink védelméért, de azért mégiscsak az lenne a jó, ha egy kicsit mi is odafigyelnénk, hogy kivel milyen adatot osztunk meg.

2013. április 22.
2013. március 29.

Hol vagytok, aktív európai polgárok?

Továbbra sem ismerik az európaiak az Európai Polgári Kezdeményezés (EPK) eszközét, melynek segítségével egymillió aláírás összegyűjtésével beindíthatóak az uniós jogalkotás fogaskerekei - derül ki a témában a Democracy International, the Initiative and Referendum Institute (IRI Europe) és a European Citizen Action Service (ECAS) közös friss felméréséből.

Emiatt noha jelenleg is 14 kezdeményezés várja aláíróit, a rekrutáló szervezetek és magánemberek nehezen gyűjtik a szignókat egy évvel az EPK életbe lépése után is. Ezt mutatja, hogy a 27 témában egy év alatt indított EPK-k közül mindössze egy, a “Víz emberi jog” címet viselő gyűjtötte össze a szükséges aláírás mennyiséget.

A támogatói által a részvételi demokrácia felé tett fontos lépésnek tekintett EPK működésének számos gyermekbetegsége van. Sok panasz érkezett az aláírásokat gyűjtő szervezetektől, aktivistáktól, hogy a digitális szignók rendszere nem működik megfelelően, amely értékes aláírások elvesztéséhez vezetett.

Az egyéves évforduló kapcsán azonban az Európai Parlamentben is megy a szervezkedés, szeretnének az EPK működésén és hatékonyságán javítani. Az EP- kérdéseit az Európai Bizottságnak szegező Claude Turmes technikai mellett, jogi kérdéseket is felvet. Olyanokat firtat, mint, hogyan reagál az EB a digitális aláírásgyűjtésre vonatkozó panaszokra, és azokkal hányan foglalkoznak? Nyújt-e technikai vagy anyagi segítséget az EB azoknak a szervezeteknek, akik saját online aláírásgyűjtő alkalmazást kell, hogy fejlesszenek? Hogyan garantálja, azon EU állampolgárok részvételét az aláírók közt, akik az EU-n kívül élnek és nincs regisztrált lakcímük az Unió területén. Hogyan szeretné jobban bevonni a civileket és kampányolókat az EB az EPK fejlesztésébe.

Az IRI Europe tanulmánya szerint azonban a fentieknél nagyobb gond, hogy finoman szólva nem motiváltak a nemzeti kormányok az új jogi eszköz népszerűsítésében. Ennek szerintük egyenes következménye a polgárok inaktivitása az aláírásgyűjtésekben. A tanulmány szerint elenyésző számú tagállam tájékoztatja a lakosokat a lehetőségről és arról, miként lehet használni az EPK-t. Tovább nehezíti az aláírásgyűjtők helyzetét, hogy 18 tagállamban személyiigazolvány- vagy útlevélszámukat is meg kell adniuk a szignójukat valamely ügy mellé tévő polgároknak.

Ezek alapján az EUrologus csak támogatni tudja a tanulmányt készítő szervezetek által megfogalmazott ajánlásokat, melyek egyebek mellett 12 hónapról 18-24 hónapra tolnák ki az gyűjtés időkeretét és kötelezővé tennék az uniós intézményeknek és a nemzeti kormányoknak a polgárok tájékoztatását az EPK-ről.

Tovább a múltba