„Az MNB banki ügyfelek tranzakcióiról nem gyűjt és jogszabályi felhatalmazás nélkül nem ad ki semmilyen egyedi adatot” – írja közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hozzátéve, az intézmény „a banki lakossági vagy vállalati ügyfelek számára nem nyújt pénzforgalmi szolgáltatásokat”.

Mindezt fontosnak tartották tisztázni, miután kiderült, hogy az MNB a jövőben együttműködhet a Szuverenitásvédelmi Hivatallal (SZH). Az SZH elnöke, Lánczi Tamás az Átlátszó információi szerint azt kérte az MNB-től, hogy

• illesszék a kereskedelmi „bankok egyedi IT infrastruktúrájához és ügymenetéhez” azt, ahogy az SZH jövőbeni kéréseik hozzájuk befutnak,
• „kimutatható lehessen az egyes pénzintézetek ügyfelei számláin”, hogy milyen „utalások és átvezetések történnek”,
• az SZH kapjon ilyen, a „szuverenitásvédelmi törvény szemszögéből megalkotott” kimutatásokat, „amelyek alkalmasak a projekt cégek és ad hoc, magánszemélyekre vonatkozó, a szuverenitásvédelmi törvényben foglalt tényállás kimerítésére”,
• mesterséges intelligenciát is hasznosítsanak „a mintázatok és rejtett összefüggések kimutatására”.

Lánczi korábban azt mondta, szükségesnek tartja az SZH jogköreinek bővítését.

Az MNB mostani közleményében leírja, hogy „a törvényi mandátumának megfelelően végzi tevékenységét, így banki lakossági vagy vállalati ügyfelek számára közvetlenül nem nyújt pénzforgalmi szolgáltatásokat, nem vezet számlát, nem fogad be, nem teljesít átutalást, a banki ügyfelek egyedi tranzakcióiról az ügyfeleket beazonosítható módon nem gyűjt adatokat, kizárólag a törvényi feladatai ellátása érdekében, hatósági jogkörében eljárva rendelkezik szűk körben ilyen típusú adatokkal”.

A közlemény lényegében megismételte, amit az RTL megkeresésére egyszer már elmondtak, miszerint „az MNB és az SZH között jelenleg nincs együttműködési megállapodás. Amennyiben a felek ilyet kötnének, azt a hatályos jogszabályi keretek között tehetnék meg kizárólag, és annak teljes szövege szintén megjelenne az említett nyilvános felületen.”