Az átláthatóság érdekében a Szuverenitásvédelmi Hivatal újabb jogszabályokra fog javaslatokat tenni, derült ki Tusványoson, ahol Lánczi Tamás, a hivatal elnöke is beszélt. Lánczi szerint a szuverenitást nem csak az Európai Unió és más államok vonatkozásában kell megvédeni.

„A törvény alapvetően jó, de az elmúlt szűk fél év működése arra mindenképpen rávilágított, hogy valószínűleg további jogszabályalkotásra lesz szükség. (...) Már most látszik, hogy vannak olyan szervezetek, amelyek például kerek-perec megtagadják a magyar állam egyik hivatalos szervétől a vele való együttműködést” – mondta Lánczi, példaként említve a Transparency Internationalt.

„Létrejött egy szuverenitási szürke zóna, amiben szabadon grasszálnak olyan szervezetek, amelyek nem államok, nem az Unió szervei, hanem mindenfélének nevezik magukat, sajtónak, civil szervezetnek, de valójában ők politikai nyomást gyakorló szervek. Nemzetközi hálózatokba tömörülnek, nemzetközileg működnek” – mondta Lánczi, aki szerint ezek a közbeszédet és a közhatalom gyakorlását akarják befolyásolni. A tavaly elfogadott szuverenitásvédelmi törvényben létrehozott hivatal szerinte arra jó, hogy ezt a szürke zónát felszínre hozza.

Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke szerint bár a magyar törvények szigorúan szabályozzák a választásokon induló pártok finanszírozását, ezek a törvények az induló egyesületekre nem vonatkoznak. Szerinte szükség lenne arra, hogy ezekről az egyesületekről mindenki megtudja, honnan érkezik hozzájuk támogatás – illetve, hogy a pártokhoz hasonlóan külföldi finanszírozás mellett ne indulhassanak. Ez szükséges a választásokon való egyenlő feltételek melletti szerepléshez.

Lánczi szerint a Kósa által említett egyesületeket civil szervezeteknek szokták nevezni, de ez a megnevezés „hibás, ezen is érdemes lesz elgondolkodni, és létrehozni esetleg egy új kategóriát, politikai nyomásgyakorló szerv néven”.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter szerint az Európai Unió próbál minél több olyan jogkört kisajátítani, amelyek korábban a nemzetállamokhoz tartoztak. Ez szerinte mindenféle külső érdekcsoportok érdekeit szolgálja. A kormánynak vannak ez ellen alkotmányos eszközei, de szükségesnek érezték a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását is.

Tuzson a közönségből érkező kérdésre elmondta, lehet, hogy a beszélgetés során túlfókuszáltak az Európai Unióra (valóban csak az EU-ról és Amerikáról beszéltek), de máshonnan is érkeznek befolyásolási kísérletek. Lánczi szerint is minden beavatkozási kísérlet ellen küzdeni kell. Eddigi tevékenységük alatt vakcinabeszerzéssel, háborúpárti narratívákkal foglalkoztak, de kínai témával még nem. Kósa szerint lehetnek jó befolyások is, csak jelezni kellene, honnan érkeznek.

Tuzsonnak július 31-ig kell megírnia a jogszabály-módosítást, amely átláthatóvá tenné a politikai pártok finanszírozását, és nyilvánosságra hozatná a médiatermékek külföldről érkezett támogatásait. Erről Tusványoson azt mondta, a politikai pártok esetében csak finomhangolás kell.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalról a független szerkesztőségek közös közleményben azt írták, kártékony, jogállamellenes, és a független médiumok vegzálására jött lére. Bár Gulyás Gergely korábban azt mondta, nem fogja sérteni a sajtószabadságot, a hivatal azóta vizsgálatot indított az Átlátszó ellen.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal egy korábbi elemzésében arra jutott, hogy a médiában két narratíva van az orosz–ukrán háborúról. Nyugati háborúpárti, valamint orosz állami – illetve a kormány álláspontja, amely békepárti. A „szuverén” elemzők a 444, a Telex, a HVG és az RTL részéről is találtak háborúpárti cikkeket. Lánczi azt mondta, ők nem factchecket végeztek, csak arra akarták felhívni a figyelmet, hogy ezek a narratívák markánsan jelen vannak Magyarországon.