Megszavazta a parlament a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítást. A törvénycsomagot végül a Fidesz és a KDNP mellett a Mi Hazánk is megszavazta.

Ennek értelmében februártól létrejön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, ami a törvény szerint elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lesz, aminek az elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A hivatal munkáját a Rogán Antal alá rendelt titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ információkkal segíti. A nemzeti szuverenitás érvényesülése szempontjából elemzi a vizsgálat alá vont szervezetekről, állami és önkormányzati szervektől, más szervezetektől vagy személyektől beszerzett információkat és adatokat. Valamint vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet vagy személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita és a döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket. Évente szuverenitásjelentést kell készítenie.

A törvénymódosítás büntethetővé teszi a választói akarat tiltott befolyásolását. Vagyis aki a választási kampányhoz államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás fogad el, akár 3 év börtönt is kaphat.

Valamint nem folytathatnak külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenységet az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem. Ha valamelyik civil szervezet megszegi ezeket a szabályokat, az adóhatóságnak törölnie kell az szja 1 százalékos felajánlásra jogosultak nyilvántartásból.

A javaslat ellen több mint 100 civil szervezet tiltakozott. Szerintük a törvényjavaslat szándékosan homályos, az új hivatal bármilyen közéleti megnyilvánulást úgy ítélhet meg, hogy külföldi érdekeket szolgál, így veszélyezteti Magyarország szuverenitását. Hasonlóan ítélte meg az Európa Tanács emberi jogi biztosa is, aki szerint a törvény „olyan homályos, hogy a javasolt hivatal fegyverként alkalmazható lenne bárki ellen, aki ellenfélnek tekinthető, például »a demokratikus vita befolyásolására irányuló tevékenység« miatt”.

Az alkotmánymódosítás másik fontos eleme, hogy feloszlatnák a Honvédségnél a szakszervezeteket. A hivatásos állomány tagjainak jogállását, a jogállásukkal összefüggő alapvető jogaikat és kötelezettségeiket a jövőben nem kell törvényben határozzák meg, elég lesz ehhez kormányrendelet is.