Ezért a külügyminiszter önuralmat gyakorol, és nem kommentálja a nagykövet kirohanásait.

Civilekre, újságírókra, bárkire vonatkozhat a szuverenitásvédelmi törvény, aki közügyekkel foglalkozik. A kormány azt üzeni: foglalkozz valami mással, vagy rád szállunk. Interjú a Helsinki Bizottság társelnökével.

Szerintük a törvény a hatalom érdekeit védi, miközben megbélyegzi és megfélemlíti a közügyekben aktív állampolgárokat

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a napokban pont a magyar kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvényét kritizálta.

Erős hét után lép újságírók elé Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra.

Olyan hatékonyan működik a központilag irányított kommunikációs gépezet, hogy Orbánnak nincs is szüksége az elnyomás erősebb eszközeire. Ezt már nyugodtan nevezhetjük „információs autokráciának”.

A független médiát csak az olvasói tarthatják életben. Csak az előfizetés (illetve az olvasói támogatás) lehet biztos és független gazdasági alap.

A miniszterelnök-helyettes szerint „.Ukrajnának jelen pillanatban nem lehet megnevezni a határait.”

„Ez egy árnyékra ugrás, de nem lepődöm meg, mert ez egy álszent rettegés, ferdítik a tényeket. (..) Azt mondom: olvassák el a törvényt, nem vonatkozik a sajtóra!”

Varga Judit nem egészen erre utalgatott a parlamentben.

Napi szuverenitásharcot hirdettek a szuverenitásvédelmi törvény általános vitáján.

Dunja Mijatović szerint a törvénytervezetet el kell vetnie Magyarországnak.

Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.

A Hvg.hu birtokába került javaslat szerint kétnapos plenáris ülést tartanának.

Négy ellenzéki párt „valódi” szuverenitásvédelmi csomagot nyújt be, mert szerintük Magyarország szuverenitása „megér egy sokkal komolyabb kísérletet is”.