Lejárt a határidő, de a minisztérium még dolgozik a kritikus sajtó elleni jogszabályokon
A kormány július 8-án külön határozatban állapította meg, hogy veszélyesnek tartja a háború elhúzódását, és szerinte „vannak olyan érdekcsoportok, akik Magyarországot bele akarják sodorni a háborúba”. A belesodródást egyrészt 400 milliárdnyi különadó kivetésével kívánják elkerülni, valamint utasították Tuzson Bence igazságügyi minisztert, hogy július 31-ig dolgozza ki a „háborús propaganda” elleni jogszabályokat. Az iránymutatás alapján a kormány ezzel a jogszabállyal nyitna frontot a kritikus sajtóval szemben.
Ebben ugyanis előírnák a sajtónak, hogy hozza nyilvánosságra a külföldről érkezett támogatásait. És amennyiben megállapítják, hogy „a támogatás a háborús propagandát szolgálja, úgy a forrásokat Magyarország visszautalja a küldő szervezet számára”. Hogy ezt mi alapján állapítanák meg, azt a határozat nem részletezte, de Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője adott némi támpontot, amikor Tusványoson a 444-et háborús uszítással vádolta meg. Előtte a hivatala júliusi jelentésében háborúpártinak minősítette a kormánykritikus sajtó nagy részét (a 444, a Telex, a 24.hu, a HVG és a Népszava).
Mivel szerdán lejárt a határozatban megszabott határidő, érdeklődtünk az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy áll a „háborús propaganda” elleni jogszabály. A válaszból annyi derült ki, hogy még csiszolgatják:
„Magyarországnak joga van megvédeni magát a háborús propagandától, mert nem szeretnénk, hogy belesodorják hazánkat a háborúba. Az ezt célzó jogszabályok előkészítése zajlik. A szakmai és politikai döntéseket követően elkészülő jogszabálytervezeteket természetesen ismertetni fogjuk.”
Lánczi Tamás Tusványoson éppen az igazságügyi miniszter mellett adott elő, arról beszélt, hogy szigorítani kell a szuverenitásvédelmi törvényen, mivel úgy érzi, nem tudott elég hatékonyan fellépni a Transparency International és az Átlátszó ellen, amikor júniusban megindította velük szemben a vizsgálatokat. A Szuverenitásvédelmi Hivatal által küldött kérdések nagy részére a Transparency válaszolt, az Átlátszó azonban megtagadta az együttműködést.
Lánczi Tamás szerint létre kell hozni egy új kategóriát politikai nyomásgyakorló szerv néven
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jó dolog, de az már látszik, hogy további jogszabályokra is lesz szükség.
Lánczi Tamás a 444-nek: A médiát nem tartom veszélyesnek, az önök tevékenységét igen
A közmédiában nem találkozott orosz propagandistával, a 444 kezei alatt viszont egy semleges MTI-hírből is háborús uszítás lesz a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szerint. Abban pedig nem lát semmi vizsgálni valót, hogy Szijjártó Péter orosz állami kitüntetést kapott.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal eljárást indított a Transparency International ellen
Lánczi Tamásék „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indítanak a TI tevékenységével kapcsolatban, mert a hivatal szerint „külföldről származó támogatás” felhasználásával a „választói akarat befolyásolására irányuló” tevékenységet folytatnak, illetve ilyesmit támogatnak.
Az Átlátszó nem működik együtt a Szuverenitásvédelmi Hivatallal
A válaszunkban jogi érvekkel cáfolták, hogy válaszadási kötelezettségünk lenne a feltett kérdésekre.
Az Átlátszó ellen is vizsgálatot indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal
„Szolidárisak vagyunk az Átlátszóval, ahogyan azok leszünk minden olyan szerkesztőséggel, amelyet azért támadnak, mert az igazságot, a valóságot mutatja be.”