Kedd este Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője benyújtotta a parlamentnek a
A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény javaslatát, valamint egy másik javaslattal létrehoznának egy Szuverenitásvédelmi Hivatalt is.

A törvény lényege, hogy az a jelölt, aki a kampányhoz tiltott külföldi támogatást fogad el, három év börtönt kaphat. Orbán Viktor a Fidesz hétvégi kongresszusán már beharangozta a készülő javaslatot: „A külföldiek kilóra akarták megvenni a leendő magyar kormányt, s vele az országot. Mikroadomány a javából! És voltak politikusok, sőt az egész baloldal ilyen volt, aki ráállt erre. [...] A jogászok szerint erre az esetre nem vonatkozik a hazaárulás törvényi tényállása. De akkor mire vonatkozik? És mi vonatkozik erre az esetre? Semmi? A pénzért büntetlenül lehet árulni a hazát? Barátaim, nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így! Ezt meg kell oldanunk. Elvárjuk a parlamenti képviselőinktől, hogy alkossák meg Magyarország szuverenitásvédelmi szabályait, fel, egészen az alkotmányig. Úgyhogy hajrá, Máté!”

Máté, azaz a Fidesz frakcióját vezető Kocsis Máté már júniusban bejelentette a Mészáros Lőrinc által pénzelt Indexnek adott interjújában, hogy a kormány újabb támadásra készül kijelölt politikai ellenfeleivel, a civil szférával és a független nyilvánossággal szemben. A párt/állami kommunikációban pedig már régóta építették a guroló dollárok narratíváját. A kampány alapját az a titkosszolgálati jelentés adta, ami szerint az Action for Democracy amerikai lobbiszervezet 3 milliárd forintot küldött magyarországi szervezeteknek a 2022-es kampány során. Kocsis szeptemberben már arról beszélt, hogy a törvénycsomag pedig mindazon „politikusok, pártok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók ellen irányulhat, akik külföldi finanszírozásból szereznek támogatást.”

A javaslat alapján az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek nem használhatnak fel külföldi támogatást. Valamint nem folytathatnak külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenységet az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem. Ha valamelyik civil szervezet megszegi ezeket a szabályokat, az adóhatóságnak törölnie kell az szja 1 százalékos felajánlásra jogosultak nyilvántartásból.

A büntető törvénykönyvben pedig új tényállást hoznának létre aVálasztói akarat tiltott befolyásolása címen. Ez kimondja, hogy a jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint jelölte, aki tiltott külföldi támogatást, vagy a tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A törvény pártközleményszerű bevezetője elismeri, hogy tulajdonképpen a magyar szabályozás eddig is tiltotta a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, „ám ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket”.

A törvényjavaslat meghatározása szerint a tiltott külföldi támogatás más államtól, külföldi természetes vagy jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó vagyoni hozzájárulás. A módosítása értelmében a jövőben az önkormányzati választáson induló jelölő szervezetek sem használhatnak fel ilyen támogatásokat az adott választáson. A szabály megszegése esetén a párt vagy az egyesület a tiltott támogatás kétszeresét köteles megfizetni, külföldi támogatás esetén ehhez még büntetőjogi szankció is társul.

Csak azokat a jelölteket veszik nyilvántartásba, akik nyilatkoznak arról, hogy a kampány során nem használnak fel külföldi támogatást vagy ebből származó vagyonelemet. Ezt az Állami Számvevőszék ellenőrizheti, és ha külföldi pénzek nyomára bukkan, akkor a jelöltnek az összeg kétszeresét kell befizetnie.

A törvény bevezetője szerint a szigorításra azért van szükség, mert Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. „Évek óta tetten érhető − és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert − befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal.”

Szuverenitásvédelmi Hivatal

A Szuverenitásvédelmi Hivatal (SzVH) a javaslat szerint egy elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv lenne, aminek az elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. A hivatal elnöke és elnökhelyettese személyi biztonsági tanúsítvány, valamint titoktartási nyilatkozat nélkül jogosult a feladat- és hatáskörükbe tartozó minősített adat felhasználására.

A hivatal munkáját a Rogán Antal alá rendelt titkosszolgálat, a Nemzeti Információs Központ információkkal segíti. A Szuverenitásvédelmi Hivatal feladata lesz, hogy a nemzeti szuverenitás érvényesülése szempontjából elemezze a vizsgálat alá vont szervezetektől, az állami és önkormányzati szervektől, más szervezetektől vagy személyektől beszerzett információkat és adatokat.

Emellett feltárja és vizsgálja a más állam, külföldi szerv, szervezet vagy személy érdekében végzett érdekképviseleti tevékenységeket, információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket, valamint a demokratikus vita és a döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik.A SzVH feltérképezi és vizsgálja azokat a szervezeteket, amiknek a külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. De akkor is vizsgálódhat, ha szervezet külföldi pénzből ilyen tevékenységet támogat.

Évente szuverenitásjelentést kell készítenie. Emellett javaslatokat és ajánlásokat kell kidolgoznia a Magyarország szuverenitásának védelmét célzó intézkedésekre, valamint létrehozhatja a szuverenitáskockázat-értékelési módszertant is. Továbbá kutatási tevékenységet végez és finanszíroz a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében. Az SzVH munkáját a Szuverenitásvédelmi Hivatal Kutatóintézete segíti.