Meg több mint 700 magyar emberről, köztük korábbi kormányfőkről, miniszterekről, vezető fideszes és ellenzéki politikusokról, a családtagjaikról, illetve rendőri, egyházi és gazdasági vezetőkről is.
Súlyos dokumentumfilmmel rukkolt elő a Netflix: a The Social Dilemma minden eddiginél érthetőbben mutatja meg, hogyan veri szét az emberi civilizációt a közösségi média és a megfigyelési kapitalizmus.
Az adatbotrány után próbálnak rendet csinálni. Beperelték Gorbacsovot, hátha az segít.
Egy 2018-as választási videó legutolsó kockáján látszik véletlenül, honnan kérik be támogatóik adatait a választási kampány hajrájában telefonálgató fideszes politikusok.
Chuck Schumer, a párt szenátusi frakciójának vezetője azon aggódik, hogy amerikaiak személyes adatai kerülhetnek egy ellenséges hatalom birtokába.
Ijesztő. Azért csinálják, hogy még többet tudjanak kérni az online hirdetéseikért.
A projektet kivonnák a közbeszerzési szabályok alól.
Minden eddiginél jobb kifogást talált arra, hogy ő és kormánypárti képviselőtársai miért fogják megakadályozni a parlament nemzetbiztonsági bizottságának hétfői, rendkívüli ülését.
A kormány szerint tízezrével ömlenek a válaszlevelek, ország ekkorát még nem konzultált, mint most a magyar.
Remélhetőleg történelmi jelentőség per lesz belőle. Ki kell jelölni az adatgyűjtés határait, az egyszer biztos.
Nevek nélkül is könnyen ki lehet sakkozni, hogy kikkel akartak összejönni.
Megvalósulhat Philip K. Dick rémálma, a prekrimen: a kommunista párt utasította a legnagyobb kínai hadiipari vállalatot, hogy kezdjen adatokat gyűjteni mindenkiről, hogy azonosítani lehessen azokat, akikből idővel terrorista lehet.
Az év első felében kétszer annyi bejegyzést töröltettek, mint fél évvel korábban. Kiderült, melyik kormányok szedetik le a legtöbb posztot.
Mostantól minden böngészés számít, nem csak amit a Facebookon követtünk el.
A cég többször tagadta, hogy az alkalmazás, amit állítólag a Facebook két gyakornoka készített, tudatos kísérlet vagy adatgyűjtési eszköz volna, és állítólag nem ez alapján fogják a hirdetéseiket célozni, de nem cáfolták, hogy az adatokat tárolják, és hogy később egy tanulmányban felhasználhatják. Arról egyelőre nincs adat, hogy hányan pompáznak a magyar vagy az orosz zászló színeiben. (Time, Atlantic)
Az Alkotmánybíróság tárgyalni se volt hajlandó a metaadatok gyűjtését lehetővé tevő törvény alkotmányellenességét.
Igen, jól látja. A kód része a program, ami menti, amit a felhasználó gépel. A Facebook állítja, hogy ezt senki sem nézi. Pedig igény házon belül is volna rá.
Az app gyártója titokban adatokat gyűjtött a felhasználókról, amiket aztán értékesített is.
Miután az Alkotmánybíróság elutasította az erre vonatkozó indítványukat, az Eötvös Károly Intézet a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul azért, hogy csak miniszteri engedély alapján ne végezhessen titkos megfigyelést a Terrorelhárítási Központ.
A cookie-kkal csak azt tudták nézni, hogy a weben mit csinál egy felhasználó. Az új rendszer mélyebben beépülne a számítógépekbe, így már azt is figyelhetnék, hogy mit csinálunk a pc-nken, tabletünkön, telefonunkon és konzolunkon.