Politikai befolyásolás miatt nincs még felelőse a kolontári tragédiának
2015 október 04., 17:24
Az lett volna csoda, ha nem történik meg a vörösiszap katasztrófa
A jogszabályi előírások ellenére a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tározóinál nem voltak vészjelzők, hiányoztak a szenzorok. A gátszakadást azonnal jelző riasztórendszer helyett a gyár dolgozói általában távcsővel és kerékpározva ügyeltek a biztonságra.
Egyebek között ezt is tartalmazza a vádirat, amit az öt évvel ezelőtti vörösiszap katasztrófa perében olvasott fel tegnap az ügyész.
A Magyar Nemzet írta meg részletesen, mire jutott a vádhatóság a tíz embert halálát okozó katasztrófa körülményeinek feltárásánál.
Ahol volt működőképes rendszer, az sem üzemeltették megfelelően. A vörösiszap figyelésére kiépített monitoringrendszerből hiányzott a számítógépek szünetmentes tápegysége, nem vették észre, hogy 73 perces időeltolódás van a rendszerben.
A tragédia napján figyelmeztető jel volt, hogy a Kenyeres-tanyánál lévő szivattyúk üzemideje megnőtt, vészhelyzet alakult ki. Ez üzemzavarra utal, a monitoron azonban nem villogott külön ablak, a hangjelzés is elmaradt, mert a cégnél erre nem tartottak igényt.
Ez a fajta nemtörödömség már évekkel korábban is jelentkezett. Már 1998-ban is attól tartottak, hogy akár 44 centimétert is süllyedhet majd a kazetta, de nem tett semmit a cég vezetése akkor sem, amikor már 100-110 centiméteres volt a süllyedés mértéke. Elmaradt a gát állékonyságának a vizsgálata is, pedig ez kötelező. Megelégedtek annyival, hogy körbejárták és szemrevételezték a gátat.
A katasztrófa előtt néhány hónappal, 2010 nyarán végeztek úgynevezett szintkiegyenlítést végeztek az építményen, de ekkor sem vették komolyan a figyelmeztető jeleket, például a szivárgásokat.
Kiderült, hogy a vörösiszapot is rossz helyen folyatták be a tározóba, de a legsúlyosabb problémát az okozta, hogy túltöltötték vízzel a kazettát. A megengedett 2-300 ezer köbméter víz helyett nagyjából egymillió köbmétert tároltak a kazettában. Ha a tározóban az engedélyezett mennyiségnek megfelelő víz lett volna, a vörösiszap biztosan nem érte volna el Kolontárt. Elhangzott az is, hogy bár a Mal is veszélyforrásnak tekintette a nátrium-hidroxidos vizet, ami súlyos egészségkárosodást okozhat, a polgári védelmi tervek „ipari árvízre” készültek, nem pedig lúgos zagy kiszabadulására.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.