vörösiszap

2019. szeptember 25.
2019. február 4.
2019. január 22.
2017. július 5.
2017. március 13.
2017. február 6.
2017. január 23.
2017. január 13.
2017. január 9.
2016. szeptember 2.
2016. május 12.
2016. február 4.
2016. február 2.
2016. február 1.
2016. január 31.
2016. január 28.
2015. november 25.
2015. október 7.
2015. október 4.
2015. október 2.
2015. augusztus 4.
2015. július 21.
2015. május 21.
2015. január 13.
2014. november 12.

Eltűnt tízmillió forint, amit diákok adományoztak a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak

A 2010-es katasztrófa után iskolásoktól gyűjtöttek százforintos adományokat, az így összegyűlt pénzből veszett nyoma tízmillió forintnak. Az akcióban az emberierőforrás-minisztérium adatai alapján 73 millió forint gyűlt össze, ebből az a 212 gyerek, aki iszappal elöntött házakban élt, fejenként 230 ezer, az érintett településeken élő többi 1387 gyerek pedig fejenként tízezer forintot kapott, vagyis összesen 62,63 millió forintot osztottak ki. Azt nem tudni, hogy a különbözettel mi lett. (Népszava via HVG)

2014. július 9.

Kártérítik a vörösiszap-katasztrófa egyik mentőjét

Másodfokon, jogerősen is 400 ezer forint nem vagyoni kártérítés jár egy, a 2010-es vörösiszap-katasztrófa utáni mentésben résztvevő férfinak. Azért utasították el a Mal Zrt. fellebbezését, mert az arra hivatkozott, hogy első fokon nem kellő szakértői anyag alapján döntöttek. De olyan ügyekben, amikben a közvélemény szerint is egyértelmű kár keletkezett, erre nincs szükség. (MTI)

2014. február 12.
2013. november 21.
2013. november 5.

32 milliót kap egy család a vörösiszap-katasztrófa miatt

Arra kötelezte a Mal Zrt.-t a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú, nem jogerős ítéletében, hogy 32 millió forint kártérítést fizessen egy családnak a vörösiszap-katasztrófában okozott nem vagyoni kárért. Az ítélet szerint a cég a cég megsértette a felperesek jogát a testi épséghez, az egészséghez, az emberi méltósághoz és az egészséges környezethez. Az öttagú kolontári család alkotta felperesek közül a szülőknek 9 és 12 millió forint, a katasztrófában megsérült gyereknek 5 millió forint, két másik gyereknek pedig 3-3 millió forint jár 15 napon belül. (MTI)

2013. augusztus 2.

Nincs többé bauxitkitermelés Magyarországon

Ahogy 2012 tavaszán – a vörösiszap-katasztrófa után – megígérte, a MAL befejezte Ajkán a bauxit-feldolgozást, ezzel az országban teljesen megszűnt a timföldgyártás alapanyagának kitermelése. Ajkán 70 éve űzték az ipart, a csúcsidőszakban évente 1,5 millió tonnát dolgoztak fel, de az utóbbi húsz évben már csak évi 300 ezret. (veol.hu)

2013. június 9.
2011. május 14.

Májusi meetup

A májusi meetupon a mangalica genom, nyelesszemű legyek, szerkezeti kémia, és a kolontári vörösiszap témák kerülnek terítékre.

Időpont: 2011. május 18. 19 órától, új helyen, a Szilvuplében. [twitter, meetup.com a jelentkezéshez, facebook oldal, facebook esemény]

 

-Molnár János, Dallmann Klára, Szántó-Egész Réka, Mohr Anita, Micsinai Adrienn (BIOMI Kft);
-Stéger Viktor Tóth Gábor, Marincs Ferenc (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont);
-Jánosi Anna, Ujhelyi Gabriella, Koppányné Szabó Erika (Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet);
-Egerszegi István, Zsolnai Attila, Rátky József (Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet);
-Tóth Péter (Olmos és Tóth Kft)

Mangalica termékek eredetvédelme molekuláris biológiai módszerekkel

A projekt célja, hogy hozzájáruljon a hazai mangalica alapanyagokból készült termékek versenyképességének növeléséhez a hamisítások kiszűrése és a jogszabályi környezet megteremtéséhez szükséges eszközök fejlesztése által. A munka során ezen őshonos „hungaricum” sertésfajta genomját kívánjuk komplex módon felmérni az elérhető legújabb genomi szekvenálási technológiák felhasználásával, és így egy validált DNS-alapú vizsgálati módszer állhat a hazai élelmiszeripar illetve ellenőrző hatóságok rendelkezésére a minőségi kontroll, a nyomonkövethetőség és a helyes piaci magatartás betartása érdekében.

 

Földvári Mihály

Debreceni Egyetem – Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék

Nyelesszemesnek áll a világ

A nyelesszemű legyek különleges rovarok, nevükhöz méltó, bizarr fejformával. Párválasztásukat és a hímek rangsorát is nagymértékben befolyásolja, kinek van nagyobb szemnyele. Kíméletlen harcaik során lábukat is használják a győzelem érdekében. Viselkedésük kutatása még kezdeti stádiumban van, de máris sok az érdekes eredmény.

 

Harmat Veronika

ELTE Kémiai Intézet, MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport

Fehérjék működésének vizsgálata krisztallográfiával

A fehérjekrisztallográfia fehérjék térszerkezetének meghatározása röntgendiffrakciós mérések alapján. A módszer első sikeres alkalmazása, a mioglobin (1958-1960) szerkezetének felderítése óta teljesen átformálta a biológiai folyamatokról alkotott képünket. A szerkezetek segítségével választ kaphatunk például a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatok mikéntjére; arra, hogy hogyan ismerik fel egymást a különböző kis- és nagymolekulák; vagy arra, hogy hogyan alakul át a kémiai kötésekben tárolt energia mozgássá. Előadásomban röviden áttekintem, hogy milyen lehetőségeket nyújt a fehérjekrisztallográfia a fehérjemolekulák különböző állapotainak vizsgálatára, majd saját kutatásból vett példán bemutatom, hogy milyen ,,stratégiákkal" képesek az oligopeptidázok megvalósítani kettős funkciójukat: kb. 20 aminosavnál nem hosszabb fehérjeláncokat kiválogatni, és hatékonyan elhasítani őket.

 

Fügedi Ubul, Szentpétery Ildikó, Varga Renáta

Magyar Állami Földtani Intézet

Miért szakadt át? A kolontári baleset földtani okai

A kolontári baleset egy tipikusan földtani okokból eredő katasztrófa, ezért tisztázása csak a földtani intézményrendszerben lehetett sikeres ott viszont igen. Fő oka, hogy az üzemeltetők a gát északnyugati sarkában több évig egy, csak mintegy hat méter magasra megépített szakaszt, "kaput" hagytak, és amikor a feltöltés elérte ennek szintjét, azt sebtében, gyengébb minőségű anyaggal "foltozták be". Ennek eredményeként:

  1. A gáttestben meredek törések és vízszintes korróziós zsákok alakultak ki.

  2. Az ismétlődő mechanikai hatások eredményeként a gáttest megrepedezett.

  3. A homokrétegek mentén benyomuló lúg hosszú korróziós zsákokat mart ki.

  4. 2010 nyarán a gát koronáját laza, cementálatlan anyaggal magasították.

A hivatalos koncepció(k)tól eltérően a gát nem alulról szakadt át, hanem a fordított szélirány eredményeként rajta átcsapó hullámok kezdték erodálni