Évekkel a katasztrófa előtt már szivárgott a vörösiszaptározó egy földrajztudós szerint

2017 január 23., hétfő 4:30
202

Ma a Győri Ítélőtáblán elkezdődik a másodfokú tárgyalása annak a pernek, amelynek mind a 15 vádlottja a MAL Zrt. egykori munkatársa. Első fokon Veszprémben mindegyiküket felmentették minden vád alól, és nemrégiben számoltunk be arról a rendezvényről, ahol több tekintélyes jogász is kiállt az elsőfokú bíróság szakmai munkája mellett.

A 2010. október 4-én átszakadt a MAL alumíniumgyár egyik vörösiszaptározójának a gátja. A tárolóban lúgos, maró anyagot tartottak, ami az alumínium készítése közben keletkezett melléktermék. A hatalmas erővel kitörő vörösiszap 10 embert megölt, legalább 150-et megsebesített, több száz lakóházat rombolt le, termőföldeket és folyókat tett tönkre.

A katasztrófa utáni napon Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy emberi mulasztás okozta a balesetet, a MAL első számú vezetőjét hamarosan előzetes letartóztatásba helyezték, és a 2016-os felmentő ítélet után Némeh Szilárd keményen nekiment a bíróságnak, figyelmeztetve, hogy az emberek igazság- és nem jogszolgáltatást akarnak. Sok jogász úgy érezte, hogy a politika bűnbakot keres, és ezzel sérül az igazságszolgáltatás függetlensége. Az ügyészek és a nyomozók munkáját is éles szakmai kifogások érték. Többek szerint nem kellő körültekintéssel emeltek vádat a MAL dolgozói ellen, és nem nyomoztak elég alaposan azután, hogy ha történt emberi mulasztás, akkor azt ki és hogyan követhette el.

A hétfőn kezdődő tárgyalásra az ügyészség azt indítványozta, hogy ne az elsőfokú ítéletről döntsön a táblabíróság, hanem az egész eljárás kezdődjön elölről.

Szakértő inkognitóban

Egy földrajztudós fontos megállapításokkal jelentkezett szerkesztőségünknél a másodfokú tárgyalás előtt. Nem szeretne személyesen nyilvánosság elé lépni, mert úgy véli, hogy az ügy túlságosan átpolitizálódott, és ezért ebbe a vitába nem szeretne beleszállni. Sem nevét, sem tisztségét nem közölhetjük, de meggyőződtünk róla, hogy egy elismert és komoly szakemberről van szó.

A szakértő szerint nyilvános adatbázisokban fellelhető fotók alapján egyértelmű, hogy a katasztrófát okozó tározó már évek óta szivárgott, és világos jelei lehettek, hogy nem bírja a terhelést.

Az első fokú ítéletben a bíróság arra jutott, hogy a tározót rossz helyre építették, rossz tervek alapján, és kódolva volt az összeomlása, hiszen olyan talajra épült, amelyik ezt nem bírhatta el. Az ügyészség azonban nem az egykori tervezőket, kivitelezőket vagy engedélyezőket vádolta meg, hanem a cég azon vezetőit és munkatársait, akik akkor kerültek a céghez, amikor a tározó már évek óta működött. Három hónappal a katasztrófa előtt több hatóság is ellenőrizte a tározót, és ők sem találtak semmi problémát, és az ő felelősségüket sem firtatta a vádirat.

A hozzánk forduló szakértő nem kívánt abba belemenni, hogy ki lehetett a felelős, és észrevételei azt is megerősíthetik, hogy valóban eleve rossz helyre épült a létesítmény. Ő csupán azt állítja, hogy voltak látható jelei, hogy a gátak nem bírják a terhelést.

Ez a kép egy 2008-as műholdfelvétel a tárolóról:

Fotó: Google Earth, 2008

A betűkkel jelzett, jól látható formációk a szakértő szerint úgynevezett eróziós kráterek, vagyis ezeken a részeken valószínűleg mállott a gát fala vagy alja, és szilárd és folyékony anyagok mosódtak le a talajba. Ezek a kráterek több tízméter átmérőjűek.

A gátszakadás az A jelű kráternél történt, erről itt egy közelebbi kép. A kis nyilak azt mutatják, hogy milyen irányban áramlott a tározóban lévő anyag:

Fotó: Az USGS (United States Geological Survey) műholdfelvétele 2008-ból.

A katasztrófa napján készült légi felvételen látszik, hogy az A jelű kráternél ömlött ki az iszap. A képen a B és C jelű részeken is látszanak még a kráterek:

Fotó: Az osztrák ServusTV légi felvétele 2010 október 4-én.

Az alábbi kép már akkor készült, amikor az ár már levonult, vagyis a tározó nyugalmi állapotba került. Látszik, hogy az előző képeken látható kráterek megszűntek:

Fotó: Az MTI fotója a katasztrófa utáni helyzetről.

Eltűnésük erősíti a vélekedést, hogy a kráterek létezése összefüggött a katasztrófa kialakulásával.

Két, öt hónap eltéréssel készült 2008-as műholdfelvétel bizonyítja, hogy a kráterekben folyamatos volt az anyagok áramlása, mert a kráterek alakja változott:

Fotó: Google Earth, 2008.

Az i1 és i2 pontoknál az is világosan látszik, hogy a gát képe is változott, vagyis nem csupán lefelé mállott a tározó, és a talaj mélye felé áramlott a benne lévő anyag, hanem a gát külső része felé is. Éppen annál az A jelű kráternél figyelhető meg egyértelműen ez a külső változás, ahol két évvel e fotók elkészülte után átszakadt a gát.

Az alábbi kép pedig azt mutatja meg, hogy a kráterek közül az A jelű már 2008-ban, vagyis két évvel a katasztrófa előtt is másképpen nézett ki, mint a többi kráter:

Fotó: Az USGS (United States Geological Survey) műholdfelvétele 2008-ból.

A többinél, a kráter alján (ahová a képen látható fehér nyilak mutatnak) ovális alakú formációt láthatunk, míg az A jelűnél, ahol a gátszakadás történt, ott egy vonalat (ezt nevezi szakértőnk lineáris formációnak). Ez arra utal, hogy az A jelű kráternél jobban eresztett a gát, nem annyira kavargott, hanem inkább elszivárgott az anyag.

A gát azonban máshol is eresztett. Például az első képen látott G jelű kráter közelebbről így nézett ki:

Fotó: Google Earth, 2008.

A gáton itt látszik egy sötét csík, a kimosódott rész nyoma, ahol már 2008-ban volt szivárgás. Ezek a kimosódott részek is mind a kráterek mentén alakultak ki, és szakértőnk összesen 10-12 ilyet talált a Google Earth felvételein.

A gáton túli, zöld mezőbe is benyomuló fekete csík (a fenti képen ii-vel jelölve) azt mutatja, hogy azon a részen kihalt a növényzet, ami arra utal, hogy a lúgos folyadék ott már tönkretette a talajt. Vagyis a tározó már 2008-ban eresztett.

Ha most újra megnézzük a Google Earth 2008-as műholdképeit:

Fotó: Google Earth, 2008.

akkor az i1 és i2 pontokon láthatjuk, hogy ott is megfigyelhető, hogy a növények kihaltak a gát mellett az A kráternél is, ahol 2010 október 4-én átszakadt a fal. Ezek 150 – 200 négyzetméteres területek, vagyis a helyszínen elég egyértelműen kellett látszódniuk.

Szakértőnk szerint a nyilvánosan hozzáférhető képeken világosan látszik, hogy a tározó évekig eresztett, és nagy mennyiségű anyag folyamatosan távozott belőle. Szerinte az erre utaló formációk az év nagyobb részében szabad szemmel a helyszínen is látszódhattak, csak a különösen csapadékos időkben lehettek elárasztva. Azt is valószínűsíti, hogy a növényzet hiánya a gát tövében arra utal, hogy a vörösiszap kimosódott a tározóból.

A szakértő saját buzgalmából kereste ki a képeket, és vonta le következtetéseit, nem kérte fel rá senki. Eredményeit korábban megpróbálta megosztani hivatalos szervekkel is, de nem mutattak érdeklődést iránta. Azt szeretné viszont, hogy legalább egy újabb katasztrófa megelőzése érdekében vegyék figyelembe őket, vagyis ha más tározónál is látszanak hasonló formációk, akkor időben lehessen tenni valamit.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt