Két és fél év börtönre ítélték a vörösiszap-perben a Mal Zrt egykori vezetőjét

Második nekifutásra hirdettek ítéletet hétfőn a vörösiszap-perben. Az első eljárásban mindenkit felmentettek, de az eljárást szabálytalanságok miatt meg kellett ismételni.

Most súlyosabb ítélet született.

Az első rendű vádlottat, a Mal Zrt. egykori vezetőjét két és fél év fogházbüntetésre ítélték közveszélyokozás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt.

A másodrendű vádlottat, a cég műszaki vezérigazgató-helyettesét szintén börtönbüntetésre ítélték 2 évre. A 15 vádlott nagy részét elítélte a Győri Törvényszék, elsősorban hulladékgazdálkodás megsértése, illetve gondatlanságból elkövetett közveszélyokozás miatt. Mást ugyanakkor nem küldött börtönbe a bíró, a harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, nyolcad- és tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű pedig megrovást kapott. Öt vádlottat minden vádpont alól felmentett a törvényszék. 

Fotó: STR/AFP

A korábbi ítélethez képest a Győri Törvényszék most úgy látta, hogy a katasztrófához nem csak az vezetett, hogy a kiszakadt tározót eleve hibásan tervezték - nem volt megfelelő az alapozás -, sőt, a kivitelezés sem a tervek szerint történt. A gátszakadásban felelőssége van a Mal Zrt. vezetésének és munkatársainak is.

Többek között azért, mert

  • a tározóban sokkal több és sokkal nagyobb lúgtartalmú anyagot tároltak, mint amennyiről a hatóságok tudtak.
  • a 10-es tározóban lévő iszapot alapból veszélyes hulladékként kellett volna nyilvántartani, mégsem így történt.
  • a cégnek fel kellett volna ismernie, hogy a gát süllyed.
  • a cégvezetés 2010-ben leállított egy eljárást, amely az iszap lúgtartalmának semlegesítéséhez volt szükséges, emiatt a tározóban megnövekedett a vízszint.
  • a cégvezető még a katasztrófa megtörténte után is arról beszélt, hogy a kiömlött vörösiszap nem káros az emberekre, holott ez nem volt gaz, hiszen a magas lúgtartalom miatt rendkívül maró hatású volt.

A bíró az indoklásban többször is megjegyezte, hogy ha a tározóban kevesebb és kisebb lúgtartalmú anyag lett volna, annyi, amennyit a cég korábban jelzett a felügyelőségnek, akkor az iszapömlés kisebb kárt okozott volna. A cég munkatársai a katasztrófa bekövetkezte után sem álltak a helyzet magaslatán, időbe telt, mire érdemben értesítették az illetékes hatóságokat.

"A szántóföldön úsznak a bálák"

- kiabálta valaki a tározónál, amikor a vörösiszap elöntötte a vidéket.

A bíró szerint emiatt mulasztás történt, a cég vezetőinek, a diszpécsereknek értesítési kötelezettsége volt. A cégvezető viszont telefonálás helyett a helyszínre ment körbenézni, pedig akkor már tudni lehetett, hogy komoly baj van, a cég egyik munkatársa meg is jegyezte,

"ez nem gátszakadás, ez katasztrófa, ilyen még nem volt Magyarországon".

Ez a bíró szerint még úgy is gondatlanság, hogy Kolontár ekkor már menthetetlen volt, és Devecseren sem biztos, hogy a haladéktalan értesítés elég lett volna ahhoz, hogy a helyiek kimenthessék a településről az ingóságaikat. Azt azonban a bíró hangsúlyozta, hogy ez nem szándékos mulasztás volt - ezt a vádlottak későbbi magatartása is bizonyította - csupán gondatlanság.

A 15 vádlott feszült figyelemmel hallgatta végig az ítéletet, volt aki jegyzetelt, más lehajtott fejjel ült.

Az ítélethirdetés több mint 4 órán át tartott majd öt vádlotton kívül mindenki fellebbezett, köztük a tényleges börtönbüntetésre ítélt első- és másodrendű vádlott is. Az ügyész szintén fellebbezést nyújtott be 13 vádlott esetében egy sor indokkal, többek között súlyosabb büntetést kérve rájuk.

Az ítélethirdetésFotó: Krizsán Csaba/MTI/MTVA


Lassan 9 éve, 2010 október 4-én történt, hogy a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti zagytározójának a gátja átszakadt, a kiömlő, lúgos vörösiszap pedig három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.

A vörösiszap-katasztrófa a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsúlyosabb ipari és környezeti balesete.

A vörösiszap-ár hosszú időre nyomot hagyott az érintett településeken, Kolontáron a falu egy teljes utcája vált lakhatatlanná. Azok számára, akik elveszítették az otthonukat, a kormány lakónegyedeket húzott fel a település határában és Devecseren is.

Forrás: MTI

Orbán Viktor miniszterelnök már a tragédia utáni napokban azt mondta, hogy “nem természeti csapásról van szó, hanem emberek által előidézett károkozásról”. A Mal Zrt. vezetősége és munkatársai, összesen 15 vádlott ellen 2012-ben indult meg a büntetőper többek között gondatlan közveszélyokozás vétsége vádjával

2016-ban jutott el a per az első ítéletig: akkor mindenkit felmentettek.

A bíró ezt akkor azzal indokolta, hogy a vádlottak vonatkozásában megállapított szabályszegések és a katasztrófa bekövetkezte között nincs ok-okozati összefüggés. A zagytározó már a tervezése pillanatában halálra volt ítélve, gond volt ugyanis a stabilitással. A felelősség így nem a cég munkatársaié,a katasztrófa oka "altalaj eredetű stabilitásvesztés" volt, ami miatt a töltés tönkrement.

Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

A felmentés többeket is felháborított, sőt, Németh Szilárd fideszes képviselő, a párt alelnöke egyenesen azt mondta, hogy a bíróság rosszul ítélkezett. “Elfogadhatatlannak tartjuk azt a döntést, hogy az ilyen típusú ügyeknek nincs felelőse" - mondta. Merőben szokatlan volt, hogy egy politikus nekitámadt egy bírónak azért, mert egy kényes ügyben neki nem tetsző ítéletet hozott. Az ítélet szakmaisága mellett később jogtudósok álltak ki.

Ettől függetlenül a Győri Ítélőtábla 2017-ben másodfokon úgy határozott, hogy az egész eljárást meg kell ismételni ugyanis több eljárási szabálysértés is történt.

Volt, hogy helytelenül kérdeztek ki tanúkat, az ítélet indoklása pedig egyáltalán nem volt logikus. Így a per újraindult, ebben a megismételt eljárásban hirdettek ítéletet hétfőn. Az új eljárást a Veszprémi Törvényszék helyett a Győri Törvényszéknek kellett lefolytatnia, Veszprémben ugyanis elfogytak a bírók, mind a négy szóba jöhető bíró esetében megállapítható volt kizárási ok.

Nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni

Ismét 15 ember ellen emeltek vádat halált okozó gondatlan közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.

Fotó: SAMUEL KUBANI/AFP

Az ügyész 13 vádlott esetében indítványozott végrehajtandó szabadságvesztést, két vádlott esetében pedig bizonyítottság hiányában felmentést kért, őket korábban a katasztrófa utáni értesítési (segítségnyújtási) kötelezettség elmulasztásával vádoltak. - tudósított róla az MTI.

A 13 vádlottról az ügyész a még tavaly megtartott perbeszédében azt mondta, bár nem előidézői a történteknek, a vörösiszap-katasztrófa következményeit az elvárható magatartással mérsékelhették volna.

Úgy fogalmazott, hogy a per vádlottjainak, a Mal Zrt. egykori menedzsmentjének felelőssége abban áll, hogy a katasztrófát megelőzően, 2010 nyarán felismerték ugyan, hogy veszélyhelyzet állhat elő, de azt nem előzték meg. A katasztrófa bekövetkezte után pedig nem értesítették időben sem a lakosságot, sem az illetékes szerveket.

Továbbá:

  • tisztában voltak a Mal Zrt. területén elhelyezkedő északi fal "nem egyenletes süllyedésével", illetve a 10-es kazettában tárolt vörösiszap szivárgásával - ami jelentősen hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez - de nem intézkedtek. 
  • a tározóban vörösiszap felületén túl nagy mennyiségű lúgos, maró hatású vizet tároltak, ami szintén nagyban hozzájárult a katasztrófa bekövetkeztéhez.
  • a szükséges monitoring- és karbantartási kötelezettség elmaradása is komoly veszélyforrás volt.

Az ügyész szerint a létesítmény üzemeltetői a felelősek a katasztrófáért,

bár azt hozzátette, hogy tervezési és kivitelezési hibák is előfordultak, de ez személyre lebonthatóan évtizedek távlatában nem állapítható meg.

Az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán, a cég egykori vezérigazgatója korábban az utolsó szó jogán felszólalva azt hangsúlyozta, hogy a tragédia ellen nem tudtak tenni semmit, mert az nem volt előrelátható. Ezt számos szakértői vélemény is kimondta - tette hozzá.

"Ami tőlünk tellett, emberileg és szakmailag is megtettük" a gátszakadást követően - mondta az egykori cégvezető, aki úgy fogalmazott: "nyolc és fél év után sem gondolom, hogy tudtam volna többet tenni".

Kitért arra is, hogy a vád az eljárás során folyamatosan változott, és a közvetlen bizonyítékok köréből átcsúszott a közvetett bizonyítékok alkalmazásához.

Az utolsó szó jogán felszólaló vádlottak mindegyike együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak és azoknak, akiket a vörösiszap-katasztrófa valamilyen formában érintett. Kiemelték, hogy a történtek életük végéig elkísérik őket, s kérték bűncselekmény hiányában történő felmentésüket.

Fotó: INDEX ATTILA NAGY/AFP

A védőügyvédek védenceik felmentését kérték, szerintük ők a munkaköri
kötelességüknek eleget tettek, és miután értesültek a katasztrófáról, részt vettek a kárelhárításban.

A céget 2008 óta vezető Bakonyi Zoltán védője arról beszélt, hogy egy "súlyos, bűnös mulasztásokkal terhelt" tervezési és kivitelezési folyamat vezetett a gátszakadáshoz, mert tervezéskor nem vizsgálták meg a talaj összetételét és reagálását a gáttestre.

Hangsúlyozta, hogy akkor a gyár még nem a (Mal Zrt., hanem az állam tulajdonában volt.

Fotó: SAMUEL KUBANI/AFP

A vád által emlegetett monitoringrendszer működtetése pedig nem szerepelt az előírások között - mondta. Hozzátette: az elfogadott szakértői megállapítások szerint ha működött volna egy ilyen monitoringrendszer, az sem feltétlenül jelezte volna előre az altalaj törését és a vele járó gátszakadást. Egyetlen hatóság sem állapította meg, hogy a Mal a működésében bármiféle jogszabályt megszegett volna 2008 után - tette hozzá.