Az elmúlt két évben több kutatás is született arról, hogy a homoszexualitás a korábbi meggyőződésekkel ellentétben nem választás kérdése, hanem az ember biológiai jellemzői által befolyásolt dolog, és legalább részben a genetika függvénye. A homoszexualitásért felelős géneket ugyan még nem találtak a kutatók, pedig több tudóscsoport állítólag már a kilencvenes években is közel állt ehhez.

Most a Kaliforniai Egyetem egyik, ikreken végzett kutatása komoly áttörést hozhat.

A kutatók nem a hagyományos genetika, hanem az epigenetika hatásait kutatták. Az epigenetika a gének olyan öröklődési folyamatait kutatja, amik nem járnak együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával. A fejlődés során ugyanis a kromoszómákat olyan kémiai változások is érik, amik nem hatnak a DNS szekvenciájára, de ki és be tudnak kapcsolni géneket.

Az ilyen folyamatok közül a legismertebb a metiláció, melynek során egy metil-csoport kapcsolódik a DNS bizonyos részeihez. Az ilyen, epi-jegyeknek nevezett elváltozások akár egész életen át megmaradhatnak, de legtöbbször nem öröklődnek az utódokba.

Néha viszont igen.

A kutatók szerint ilyen epi-jegyek felelhetnek a homoszexualitás kialakulásáért is, mikor apáról lányra, vagy anyáról fiúra öröklődnek. Ezek az epi-jegyek ugyanis befolyásolhatják a magzat tesztoszteron-érzékenységét, így pedig fiúsabbá tehetik a lányok agyát, és lányosabbá a fiúkét.

A mostani kutatásban 37 olyan ikerpárt vizsgáltak, akiknek génkészletük mindenben megegyezik, de az egyikük heteroszexuális, a másikuk pedig homoszexuális, és 10 olyan ikerpárt, ahol mindkét tag homoszexuális.

A hosszú vizsgálatok során a kutatócsoport 5 olyan régiót azonosított a genomban, amik metilációs mintázata nagyon közeli összefüggésben lehet a szexuális orientációval.

Ezek a mintázatok ikreknél is különbözőek voltak aszerint, hogy melyikük meleg és melyikük nem az. Hogy mi okozza, hogy az egyik gyereknél átöröklődnek a szülő epi-jegyei, de a másiknál nem, azt egyelőre nem tudni. A vizsgálatot pedig nagyobb mintán szeretnék folytatni a kutatók, mert ilyen kevés tesztalannyal nem eléggé szilárdak még az eredmények. (ScienceMag)